Bevezető
Nem, nem adom vissza. Ez a gondolat futott át az első kipróbálás után az agyamon. Egyre mélyebbre ásta magát, és komolyan azon gondolkodtam, hogy vajon milyen árat kellene fizetni egy „elhagyott” tesztkészülékért. Az első időben nagyon megragadott a telefon, ugyanis leginkább arra termett, amire nekem szükségem van. Egy igazi zenelejátszó, amit mobilba építettek. Azonban mint a teszt végére kiderül(t), jobban jártak volna, ha a telefonfunkciót kihagyják belőle.
Valószínűleg az olvasók közül sokan tudják már, hogy a zenei modellek számomra igen becsesek. Sokáig gondoltam úgy, hogy a telefonba épített zenelejátszó felesleges. Mindenre megfelelő céleszköz, ez volt a mottóm, amíg nem futottam össze a W800i-vel. Ez volt az első olyan készülék, amely valóban zenelejátszásra volt kihegyezve, és ténylegesen valami újat mutatott. Egy fiatalos kialakítású készüléket, olyan tartozékokat, amelyek valóban kellenek, és egy olyan fülhallgatót, amely verhetetlen a zenei modellek között. Itt jött létre valójában a zenei mobil fogalma, amely napjainkban is töretlenül hódít, és több próbálkozást is láttunk a másolásra, azonban a Walkman széria továbbra is szinte utolérhetetlenül sikeres. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg a készülékekkel együtt a dobozba csomagolt életérzés, amelyre a gyártó nagyon ügyel. A feeling mellett azonban nagyon fontos a minőségi kialakítás, és a megfelelő tartozékok. Valószínűleg ez lehet a széria sikerének titka, azonban a pontos receptet még senkinek nem sikerült ellesnie.
A fiatalokra épít a gyártó egyértelműen, ez a telefonról első ránézésre is sugárzik. A narancssárga szín, mint védjegy természetesen itt is jelen van, azonban leginkább a W810i-vel lehetne párba állítani a készüléket, ugyanis ott fedezhető fel hasonló kontraszt a színek tekintetében. A feketét ezúttal azonban sötétlilára (padlizsán?) cserélték, és a kialakítás is erősen változott, ugyanis elkészült az első „okoswalkman”.
Külső
Kezdem a legnagyobb hibával. A gombok bűn rosszak. Legszívesebben eltörném a kezét annak, aki tervezte, annyira használhatatlan. Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen készüléket ezzel mennyire el lehet rontani. A gombsor ugyanis sima, és a készülék előlapjába illeszkedik, vékony műanyag fedi, nincsenek elkülönítve a billentyűk, mindössze egy apró bütyök van rajtuk, de ez nem segítség. Ha megnyomunk egy gombot, biztosak lehetünk benne, hogy még kettőt sikerül vele együtt. Csaknem egy hét alatt sikerült annyira megtanulnom a dolgot, hogy ha tíz esetből csak hétszer gépeltem mellé, az már sikernek minősült. Legegyszerűbb, ha az érintőképernyő virtuális billentyűzetét, vagy a kézírásfelismerést használjuk, mindkettő megbízhatóbb, mint a normál beviteli mód, amely tényleg borzasztó. Ezt ráadásul nem csak én tapasztaltam, hanem bárki aki a kezébe vette a mobilt. Talán az elmond valamit, hogy a készülékhez kapott stylussal tudtam csak megfelelően nyomogatni a billentyűket.
A normál billentyűzet körül egyébként találunk egy gyorsgombot, amely a Walkman menüpontba ugrik, és ilyenkor a a kijelző alatt kivilágosodnak a zenelejátszó narancssárga vezérlőgombjai. A készülék bal oldalán kapott helyet a görgő és a vissza gomb. Ezek eleinte kicsit furcsának tűnnek, azonban 1-2 napos használat alatt jön rá az ember az igazi előnyeikre. Mivel a görgő be is nyomható, így szinte csak ezzel a két gombbal tudjuk kezelni a telefont.
Jobb oldalt a hangerőszabályzó, és a play/stop gomb figyel, a készülék tetején pedig az infra port található a bekapcsoló gombbal egyetemben. Az infra mögött egy kis piros LED lapul, amely aktívan villog, ha a telep merül. Szokatlan helyen pihen a stylus, ugyanis a telefon bal oldalára került, így jó néhányszor megtréfált. A színe viszont nagyon eltalált, a narancssárga ceruzát könnyű meglelni, bárhol is veszítjük el.
Kijelző, kezelés
A kijelző kapcsán nagy az én bánatom. A billentyűzet után ez a második pont, ahol nagyot hibázott a gyártó. Az óriási 2,6 inches megjelenítő paramétereiben nem találtam kivetnivalót, annak ellenére, hogy a 320x240 pixeles felbontást növelhették volna tovább, és a 262000 színnél is van jobb. A legnagyobb azonban hátránya a fényereje. Napfényben ugyanis egyszerűen eltűnik, és utána semmilyen árnyékolástechnikával nem lehet elővakarni, egyetlen megoldás létezik arra, hogy elővarázsoljuk: el kell hagynunk a napfényes területet. Vámpíroknak és megrögzött remetéknek tehát kifejezetten ajánlott.
A menürendszerről már beszéltünk az M600i kapcsán, gyakorlatilag itt is ugyanaz a verzió fogad mindenkit. A Symbian 9.1-es rendszer és a megújult UIQ platform igazán remek. A felület okos kialakítása lehetővé teszi, hogy a legtöbb esetben stylus nélkül is navigálhassunk, ugyanis ha esetleg a hőn áhított funkció nem érhető el a tekerőgombbal, akkor az ikonok és a feliratok elég nagyok ahhoz, hogy kézi tapicskolással is működtessük a telefont. Az alapképernyőn található Today felirat kibontható, így láthatóvá válnak az elmulasztott események és a naptárbejegyzések, alul pedig általunk megválogatható ikonok terpeszkednek a legfontosabb funkciók elérének érdekében. A főképernyőn szinte mindenre lehet klattyintani, a bal felső sarokban egy gyorsmenü (kapcsolatok, billentyűzár, stb), mellette az aktuális hálózati körülményekről kaphatunk információt, emellett bukkanhat fel a Bluetooth ikonja, a másik sarokban pedig az alkalmazáskezelő és a telep erőssége látható, ez utóbbira kattintva a töltöttség százalékos értékben is kiírásra kerül. A kezelhetőség terén viszont úgy érzem, itt vannak a hiányosságok.
A készüléken ugye nincsen 4 irányú kezelőgomb, úgyhogy a navigálást vagy a ceruzával kell megoldanunk, vagy a görgővel. A ceruza nagyon rendben van, azonban ehhez mindenképpen két kézre van szükségünk, és ez néhány esetben nem biztos, hogy lehetséges, ilyenkor hagyatkoznunk kell a görgőre. Ennek kezelése sem rossz, azonban például ahhoz, hogy a billentyűzárat kioldjuk már mindenképpen a képernyőt kell tapicskolnunk. Sajnos a „more” funkciót sem érjük el vele, így néhány esetben mindenképpen ceruzára, vagy kijelző-piszkálásra vagyunk utalva. Eleinte furcsa lesz még a vissza gomb is, ugyanis hüvelykujjunk igen sokat fog ugrálni a görgő, és e között, de megszokás kérdése.
A telefonkönyv, az üzenetkezelés és a naptár teljesen ugyanaz, mint amit az M600i-nél már megtapasztalhattunk, vagyis igen fejlett és jól használható funkciókról van szó. A sok szájtépés helyett inkább néhány kijelzőképpel próbáljuk érzékeltetni, a részletek kapcsán továbbra is melegen ajánljuk a Walkman nélküli téláról szóló írásunkat.
Zenelejátszó
A zenelejátszó szoftvere hibátlan, tökéletes, mondhatni „űber”. Miután feltöltöttük a zeneszámainkat (tekintve, hogy nem kaptam kábelt a telefonhoz, ezért ez nálam kicsit lassan ment Bluetooth-on keresztül, hiába a 2.0-s verzió), a zenetárba belépünk, nyomunk egy frissítést, majd a szoftver automatikusan felismeri az ID3 tag-ek alapján a számokat. Ezután létrehozhatunk saját lejátszási listát, vagy mehetünk előadó, album, vagy számonként való lejátszással is.
Furcsa újítás, hogy a számoknak hiába hozunk létre új könyvtárakat a memóriában, a szoftver nem kezeli ezeket, mindössze a saját logikája alapján dolgozik, érdemes tehát könyvtárak mellett lejátszási listát is tölteni a telefonra, ha az adott folderek tartalmát külön-külön is szeretnénk hallgatni, és ID3 tag alapján nem elkülöníthetőek.
Nekem tetszett a szoftver azon újítása, hogy minden számot értékelhetünk a szám hangulata szerint, ráadásul pontozhatjuk is, és ezen opciók alapján is készít a rendszer egy lejátszási listát, amellyel mondjuk a sötét kedélyállapotú zenéket hallgathatjuk hétfő reggel munkába menet.
A támogatott audio formátumok: MP3, AAC, AAC+, E-AAC+, WAV és m4a. Nem tapasztaltam eltérés a hangzásban a feltöltött változó kódolási rátával rendelkező zenéknél sem. A Walkman résznél okos megoldás, hogy egyetlen mozdulattal előhívható és a háttérbe tehető a lejátszó, ehhez mindössze a dedikált gombot kell megnyomni.
A füles
Mindenképpen érdemes szót ejteni a fülesről, amit a készülékhez kaptunk. A SonyEricsson a HBH-DS970 kódjelű fülhallgatóját szereztük meg tesztelésre a mobilhoz. Legnagyobb sajnálatomra külön dobozban érkezett, így arra következtethetünk, hogy nem lesz az értékesítési csomag része. A legutolsó információk szerint a majdani dobozban (hiszen a W950i még nincs forgalomban) a HPM-70 kódjelű füles fog szerepelni, amelyet már ismerhetünk a korábbi Walkman modellekből.
Aki nem lenne annyira tájékozott, hogy azonnal vágja kódnév alapján, hogy mit is tesztelünk, annak elmondom: egy sztereó Bluetooth fülesről van szó, amely rendelkezik egy megjelenítővel is. Külsőre a formatervezők egy az egyben a telefon színeihez hangolták a kiegészítőt. Első ránézésre leginkább egy zenelejátszóra hasonlít a készség, ugyanis a nyakunkba akasztjuk a megjelenítőt, ami össze van kötve a fülhallgatókkal (huhh, de nehéz ezt normálisan leírni, Bog majd idetol pár képet). A megjelenítőn folyamatosan követhetjük, hogy van-e Bluetooth kapcsolat, és milyen az akkumulátor töltöttsége, valamint látjuk a bejövő hívásokat is. (Idetolom a képeket, de nem olyan nehéz leírni: egy olyan távirányítós füles ez, amelyik nincs madzaggal hozzákötve a telefonhoz. - Bog)
A fülhallgató a SonyEricsson mobiloktól már megszokott minőségű. Teljesen kizárja a környezeti zajokat és tökéletesen szól. A zsinóron találjuk a hívás felvételére szolgáló gombot, valamint a mikrofont, így normál headsetként is használható a füles. Sajnos a töltés nem oldható meg a telefonhoz kapott töltővel, ugyanis annak túl széles lenne a csatlakozója, ezért kénytelenek vagyunk a hozzá adott alkalmatosságot használni. Cserébe a gyártó egy helyes kis tokot is csomagol, amely úgy néz ki, mint egy összenyomott szemüveg tartója.
Memória, akkumulátor
Meglepetést okozott a készülék memóriája. A 4GB belső kapacitás meglepően nagy, és mivel flash memóriáról van szó, ezért nem kell attól félnünk, hogy a telefon esetleges leejtése kicsinálja a háttértárat, valamint igen lényeges szempont a készenléti idő is, amely ezzel nem csökkent jelentősen. Minden ide tárolódik, teljesen dinamikus, hiszen nem csak a zenék, hanem a telefonkönyvi és a naptári bejegyzések is ezt a területet használják, mondanunk sem kell, de gyakorlatilag betelíthetetlen kapacitásról van szó. Bővíthetőség viszont nincs, amely a tárhely szempontjából nem is indokolt, ám a gyors adatmozgatás érdekében nem lenne akkora nagy hülyeség. Mondjuk az is igaz, hogy a gyártó által favorizált MemoryStick mutációk nem éppen olcsóak és általában semmiféle más eszközben nem használhatóak, kivéve a Sony kamerákat és zenelejátszókat.
A készülék hátlapja alatt lapuló akkumulátort erős megterhelés alatt simán sikerült egy nap alatt kicsinálnom, igaz ez esetben vagy zenét hallgattam, vagy neteztem rajta, így folyamatos használat garantált volt. Normál módban (munkába menet/hazafelé zenehallgatás, napközben mélezés, unalmas időben kis netezés) két napot bírt szuflával, azonban, ha csak telefonként használjuk, és kikapcsoljuk a 3G hálózatok használatát, akkor 3 napot vidáman kibír töltés nélkül. EDGE viszont nincs. Böngészési szempontból a telefon ugyanazt a profizmust nyújtja, mint az M600i.
Walkmanként tökéletes. Ennél jobbat nem kell alkotnia a gyártónak, ugyanis zenei mobilok terén megszületett az új király. Telefonként sem lenne rossz a W950i, azonban a gombok minősége siralmas. Néha sírni támadt kedvem a szenvedésre hasonlító használat alatt. Szívesen elbeszélgetnék azzal, aki ezt ilyen formában jóváhagyta, ugyanis használhatatlan. A másik hiba a kijelző fényereje. Napfényben gyakorlatilag láthatatlan, így a nyári teszt alatt igen sokszor csak találomra kezeltem a készüléket.
Ha a fenti hibákat nem vétette volna el a Sony Ericsson, akkor legendát alkotott volna. Így csak egy érdekes kísérlet a készülék, valószínűleg nem lesz piaca. Meglepő hibák egyébként ezek egy olyan gyártótól, amely mostanában sikermodelleket halmoz sorra. Egy dolog biztos: pecsétet sajnos nem tudunk neki adni minősége miatt, pedig amíg csak zenét hallgattam rajta, erősen ajánlottam. Így nem.
Polacheck
Specifikációk
| Sony Ericsson W950i | ||
 |
Technológia | GSM 900/1800/1900/UMTS |
| Méret | 107x57x15 mm | |
| Súly | 112g | |
| Kijelzõ | 240x320 pixel, 262 ezer szín, TFT | |
| Telefonkönyv | dinamikus | |
| SMS/MMS memória | dinamikus | |
| Egyéb memória | 4 Gb | |
| Java | van | |
| Vibra funkció | van | |
| Naptár | van | |
| Ébresztés | van - kikapcsolva is | |
| Számológép | van | |
| GPRS/EDGE | 4+2/nincs | |
| Push To Talk | nincs | |
| Infra/Bluetooth | van/van 2.0 | |
| Prediktív | T9 | |
| Hangtárcsázás | van | |
| Hangrögzítõ | van | |
| Hangvezérlés | nincs | |
| Valutakonverter | van | |
| FM rádió | van | |
| Kihangosítás | nincs | |
| Alap akkumulátor | 900 mAh Li-Ion | |
| Készenléti idõ | 340 óra | |
| Beszélgetési idõ | 420 perc | |
| Fényképezõgép | nincs | |
| POP3 e-mail | van - hitelesített | |
| WAP böngészõ | 2.0 | |
| HTML böngészõ | Opera | |
| Játékok | 1 (QuadraPop) | |
| Csengõhangok | MIDI, MP3, AAC, AAC+, WAV | |
| Operációs rendszer | Symbian 9.1, UIQ 3.0 platform | |
| MP3 lejátszás | van | |
| Egyebek | Érintőképernyő, sztereó BT | |
