Zenélünk
Nos, ez az a funkció, amire elvileg kihegyezték a Walkman szériát. Ennek ugye a legalapabb tagjáról beszélünk éppen, amely több dologban is megnyilvánul. Első és legszembetűnőbb változás a fülhallgatót érinti. A készülékhez kapott darab messze elmarad a W800i esetében látottól. A W200i-hez is jár átalakító, amelyhez bármilyen fülhallgatót csatlakoztathatunk, amely jack dugóval rendelkezik, azonban mi a gyárit próbálgattuk. Meg lettem volna elégedve vele, ha nem díszelegne ott a mobil oldalán a Walkman felirat, amely számomra a zenei tökéletességet kellene, hogy nyújtsa. Hiányzott a Bog által agybadugósnak nevezett füles hangzása.
Kezdjük a könnyebben megugorható kihívással, a rádióval. Ezt sikeresen veszi a készülék, ugyanis egy háttérben is működőképes RDS kompatibilis vevő került a modellbe. 20 csatornát tárolhatunk el benne, mindegyiket saját nevével menti el a készülék. A vétel minősége is remek volt, sikerült a Westend mélygarázsában is befognom vele adókat, ami szerintem igen kiemelkedőnek számít.
A zenelejátszó szoftverén semmit nem változtattak, így az megegyezik a korábbi Walkman modellekével. A hangzásról már szóltam, azonban a külső hangszórót még meg kell említenem, ugyanis meglepetést okozott. Tisztán és megfelelően szól, egyedül a legnagyobb hangerőn torzít egy kicsit. Irodába tökéletes. Mindössze annyira figyeljünk, hogy rádiózás közben ne állítsuk el a hangerőváltással a csatornát, ugyanis mindkettőt a hangerő-szabályozóval tehetjük meg. Míg a hangerőt rövid nyomkodásokkal szabályozhatjuk, addig a csatornákat hosszúakkal.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
