Fotózás

A Galaxy S4 Zoomban egy 16,3 megapixeles CMOS érzékelő lapul, melynek fizikai mérete 6,17 x 4,55 milliméter, azaz 1/2,3 hüvelyk. Ugyanekkora szenzor dolgozik a Galaxy Camerában is, de ennél jóval nagyobb az a méret, amit a Nokia használ a PureView 808-as készülékükben; az ottani 41 megapixeles felbontás miatt viszont nagyjából ugyanannyi terület jut egy-egy pixelnek mindkét megoldás esetén. A finnek készülékéhez képest komoly különbség, hogy itt található egy paramétereit tekintve sokkal komolyabb objektív, mely tízszeres optikai zoomra is képes. A látószög ráadásul 24 milliméterről indult (35 milliméter ekv.), azaz extra nagy látószögű, a tízszeres tartományból pedig ki lehet számolni, hogy 240 milliméter a történet vége. A fényerő ugyanakkor már nagylátószögnél is elég gyenge (F/3,1), telében pedig szintén nem hoz semmi extrát (F/6,3). Mindenképp említésre méltó az AF-segédfény és a Xenon vaku megléte, melyeknek köszönhetően hátulról nézve a Galaxy S4 Zoom tényleg úgy néz ki, mint egy korrektül összerakott kompakt fényképezőgép.

A fényképezőgépet kezelő szoftver természetesen teljesen egyedi felhasználói kezelőfelületet kapott, melynél a koreaiak nagyon jól eltalálták azt, hogy a teljesen amatőrök és a fényképezőgépekhez jobban konyítók egyaránt tudják, hogy mi a dolguk. Rögtön ott van a nagyon finoman mozgó, digitálisan működő tárcsa az objektív körül, melyet már akkor is érdemes lehet tekernünk, amikor még nem vagyunk a fényképező szoftverében, ugyanis előre tudunk választani bizonyos motívumprogramok közül: a makró és az éjszakai mód fix, további négyet mi dobhatunk ide be a fotózás közben elérhető beállítások segítségével. Ha ezt követően nyomva tartjuk a kioldógombot, körülbelül 3 másodperc alatt el is indul a szoftver és nekiállhatunk fotózni; a beállítás természetesen az lesz, amit előzőleg kitekergettünk. Az indulási idő egyébként korrekt, elég gyorsan fényképezésre alkalmas állapotba hozható az S4 Zoom, bár nekem hiányzott egy amolyan gyorsindító üzemmód, melynek segítségével alvó állapotban is aktiválhatjuk a kamerát. Erre ugyebár az a koreai válasz, hogy be lehet állítani, hogy a kijelző feloldása automatikus indítsa a fotózást is, de azért a felhasználók zöme többször oldja fel a készüléket minden egyéb miatt, mint a kamerázás.

[+]

Ha már a kamera élőképét látjuk a kijelzőn, akkor a tárcsát már csak zoomolásra használhatjuk. Természetesen nem egy analóg szerkezetre kell gondolni, aminek következtében különféle zoom-lépcsők vannak (1,2x, 1,4x, 1,6x, 1,8x, 2,2x, 3,1x, 4,2x, 5,6x, 7,9x, 10x), melyek főleg a komolyabb ráközelítésnél bizonyulhatnak elégtelennek, ötszörös nagyítás fölött például csak három elérhető állás van. A kezelőfelület viszont minden igényt kielégít; jobbra van egy modefeliratú gomb, melyet megnyomva automatikus, intelligens és professzionális módok közül választhatunk, plusz sajátot is definiálhatunk. Automatikusban alulról előhúzhatunk különféle filtereket (szépia és társai, nagy a kínálat), intelligensben 25 darab motívumprogramból választhatunk, melyek között rengeteg extra is van, legjobb kép, szép arc ("beauty shot"), legjobb arc, panoráma, animált fénykép, étel, makró, hó, hajnal, naplemente, sziluett, dráma fotózás, sport mód, tájkép. A professzionális módban pedig teljesen testre szabhatunk mindent, manuális beállítás esetén 1/2000 és 16 másodperc között állíthatjuk a záridőt, ugyanakkor csak két blende-érték közül választhatunk (F3.1, F8.8), miközben az ISO-skála feleslegesen nagy (100-3200). Ezen kívül fehéregyensúlyt (van manuális is) és fénymérést is állíthatunk. Az általános dolgok, melyek más okostelefonokban is megtalálhatók (időzítő stb.) fent kaptak helyet. Az "M", azaz manuális mód mellett van a fényképezőgépekről ismert "P" is, illetve egy "C" is, ahol nem rekeszt és záridőt babrálhatunk, hanem színhőmérsékletet, telítettséget és vonalélességet.Ez így leírva kuszának hangzik, de az életben tényleg nagyon jól személyre lehet szabni... mindent, ami a fényképezéssel kapcsolatos.

A Galaxy S4-ben a fotózás kapcsán megjelent extrák ezúttal is elérhetőek, érdemes két-három okosságot kiemelni. Az egyik a Drámai mód, ami angolul drama shot, ezt a koreai cég arra szánja, hogy izgalmas, gyors mozgások fázisait egy képet jeleníthessünk meg. Ügyesen kell kiválasztanunk, hogy milyen messze állunk a témától, mert akkor érhető el a legjobb hatásfok, ha a rögzíteni kívánt mozgás "bejárja" az egész képet. Izgalmasnak ugyan nem mondanám a témát, de mi ezt rögzítettük. Panorámát is tudunk természetesen csinálni, erre alant a példa:

[+]

A sorozatfelvétel 20 képet készít, de messze nem olyan gyorsan, mint a HTC One X, kissé komótosan kattintgatja el a kockákat. A Radír üzemmód is egyfajta sorozatfelvétel, akkor hasznos, ha a témánk mozgalmas környezetben heverészik, ilyenkor ugyanis a mögötte levő háttérről utólag el tudjuk tüntetni az oda nem illő elemeket, amelyek mozognak. Jellemzően járókelőket lehet szó szerint leradírozni a képről. Az éjszakai módnak van egy spéci változata is, ez a Fénycsík, gyakorlatilag csak arról van szó, hogy, hogy 16 másodperces a záridő, alacsony az ISO, így lehet éjjel olyan fotókat csinálni, ahol az autók lámpái elmosódott csíkok lesznek az élesen látszó sugárút közepén. Csak a 16 másodperc alatt fixen le kell támasztani a gépet. (Ez sajnos nekem annyira nem jött össze, de a lényeg látszik a kissé lentebb található kollekció 16. képén.)

Tesztvideót esti és örömteli, nappali és még annál is nappalibb környezetben is vettünk, a beépített, optikai képstabilizátor hatása leginkább akkor érezhető, ha nem zoomolunk bele a felvételbe. A legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 4608 x 3456 pixel, amit 4:3-as képarányt jelent; 3:2-nél 4608 x 3072-ig, 16:9 esetén pedig 4608 x 2592-ig kell lemennünk. Mozgóképet Full HD felbontásban rögzíthetünk 30 képkocka / másodperces sebességgel, de 720p esetén 60 képkockát is fel tudunk venni.

A kellemes menürendszer után nagy csalódás, hogy a Galaxy S4 Zoom képei messze nem olyanok, mint amilyeneket várnánk egy ilyen külső és elméleti tudás mellett. Túl sok fény mellett egyszerűen megkavarodik a gép, lehet, hogy azért, mert az 1/2000 másodperces záridő még ISO100-as érzékenység esetén sem jó neki. Érdemes megnézni, hogy milyen gyengén sikerült az első sor negyedik képe, míg a tőle balra lévő, fényes, de zárt területen készülten nincsenek meg azok az elképesztően zajos sávok, melyek a zöld szerelvény oldalán megcsodálhatók. Összességében egyébként főleg a zajjal van gond, a fotók nagyon "digitálisak", az elmosódás néhol olajfestményekhez hasonlóvá alakítja a felvételeket. A dinamikatartomány pedig jó lenne, a színek sem rosszak, a perem is csak tele állásban homályosodik feltűnően. A képek egyébként jobbak, mint amiket az első nálunk járt modellel lőttünk, de így is az a szerkesztőség egybehangzó véleménye, hogy ilyen áron nem kell az optikai zoom. A Nokia 41 megapixeles képeinek lekicsinyítése és nagyítgatása életképesebb megoldásnak tűnik, az S4 Zoom fotós tudásával kapcsolatban pedig csalódottak vagyunk. Kamerában továbbra is a finnek modellje a csúcs, itt egy példa, hogy miért. Ha megérkezik az újabb PureView modelljük, biztos, hogy csinálunk is egy összehasonlítást a három versenyzővel, addig talán a Samsung is fog tudni csiszolgatni a szoftveren.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!