Fotós képességek

Kamerás téren ha a számokat nézzük, nincs nagy változás. A hátlapon négy kamera dolgozik, ebből hárommal fotózhatunk (széles, ultraszéles, makró), egy pedig a mélységadatokért felel. A kameraszoftverben egyszerűen lehet váltani a látószögek között, a nagyítás viszont célhardver híján csupán digitális és érdekes, hogy a 64 megapixeles módra váltva, tehát a főkamera teljes felbontását használva a kameraszoftver elveszi a digitális nagyítás minden lehetőségét, de ha 16 megapixeles módban van a készülék, a teljes felbontásból vágja ki a 2X-es képeket. Ezen kívül megtalálható a szoftverben ételfotó mód, éjszakai mód, portré, móka mód különböző filterekkel, lehet panorámát fotózni, vagy az okos felvétellel egyszerre rögzíteni egy csomó mindent.

Így néz ki a kameraszoftver kezelőfelülete. (forrás: Mobilaréna) [+]

Ha normál módban fotózunk, tehát a 64 megapixel helyett az alapértelmezett 16-tal, akkor 10X-ig enged nagyítani a telefon, ennek eredménye jó fények között is már festményszerű, szóval tényleg csak indokolt esetben érdemes használni szerintem. Nagyítás a normál látószögtől a 10X-ig:

De ha valamit muszáj közelebb hoznunk, akkor 2X-ig még viszonylag bátran elmehetünk, ilyenkor digitális trükközéssel 16 megapixeles végeredményt fogunk kapni, a főkamera képének közepéből kivágva.

Még közelebbről akarunk lefotózni valamit? Erre van a makró, az 5 megapixeles szenzor f/2,4-es fényerővel és fix fókusszal bír. Az erős fényben 3-5 centiméteres távolságból készült képek vállalhatók, de a fókusz megviccelhet minket, a csigaház esetén például az előnézeti képen még úgy tűnt, hogy éles. Képzaj viszont a derűfényes környezetben készült fotókon is feltűnik, s a fény csökkenésével fordított arányban nő, a Lego figuráról készült beltéri kép például már nagyon zajos.

A főkamera mögött egy Sony IMX682 szenzor dolgozik 1/1,72” mérettel, a lencse fényereje f/1,8, a látószög 81 fok, és van optikai stabilizálás, ami nagyon jól jön, főleg az esti fotózás és a videózás közben. A 64 megapixeles felbontás 4:1-es kompresszió után 16 megapixeles eredményt ad az alapértelmezett módban, de van lehetőség arra, hogy a szenzor nyújtotta teljes felbontást kihasználjuk. Ennek eredményeként jobb lesz a dinamika és javul valamennyit a részletesség, de annyival lassabban fókuszál és exponál 64 MP-es módban a telefon, hogy nem feltétlenül éri meg használata. A nagyfelbontású módra és a 16 megapixelesre is igaz, hogy a szaturáció és a kontraszt jóval több a valóságosnál a jelenetoptimalizáló kikapcsolása után is, a vonalélesség viszont rendben van. A képzaj a sarkok felé haladva egyre több, a telefon pedig időnként hajlamos túlzottan kivilágosítani egyes részeket. Bármilyen módban fotózzunk is, a nappali képeknek lesz egy kékes tónusa, az esti képek pedig kicsit sárgásak lesznek.

Ezek a fotók 64 MP-es felbontással készültek:

Ezek pedig 16 MP-es felbontással:

A 116 fokos látószöggel bíró f/2,2-es ultraszéles lencse mögött egy Sony IMX258 képszenzor dolgozik 12 megapixeles felbontással, 1,12 mikronos pixelmérettel. Az eredmény nappal vállalható, de este már elég gyenge. A képek közepe éles, de ahogy haladunk a szélek felé, úgy kezd elromlani a minőség: egyre több lesz a zaj és a vonalélesség egyre csökken. Az ultraszélessel jó fények mellett érdemes próbálkozni, viszont ahogy lemegy a nap, úgy érdemes inkább visszaváltani a főkamerára.

Van esti mód ugyan a szoftverben, ami a 64 megapixeles felbontáson kívül az összes többi kameramódban használható, szignifikáns különbséget azonban én nem tapasztaltam, az ultraszéles esetén kicsit világosabb a végeredmény, de ugyanúgy elég sok zajjal jár. Alább pár kép, ami az éjszakai móddal készült.

A hátlap negyedik kamerája portréfotózáshoz van. Az 5 megapixeles f/2,4-es fényerővel rendelkező egység segít ugyan a szoftvernek, de az eredmény nem tökéletes, főleg akkor, ha állatot akarnánk lefotózni mesterségesen elmosott háttérrel. Mivel az egy darab előlapi kamera is képes ugyanerre, így a háttérelmosós varázslat nagyját szoftver végzi, ebből pedig az következik, hogy a mélységérzékelő helyett egy jobb ultraszéles, vagy egy telefotó lencse jobb lett volna. Lentebb pár példa arra, milyen portrét fotóz az A53.

Végül jöjjenek az önfotók. Az előlapi kamera egy Sony IMX616-os szenzort kapott, 32 megapixeles felbontással, ami 8 vagy 5,2 megapixelre van tömörítve. Kihasználhatjuk a 32 megapixelt, viszont akkor csak egy látószög közül választhatunk (59 fok), de ha megelégszünk az alapértelmezett beállításokkal, akkor válthatunk kicsit szélesebbre is (70 fok). A lencse fényereje f/2,2, az elkészült képek pedig szerintem korrekt minőségűek. Kicsit hűvös árnyalatú végeredménnyel, de jó dinamikával és részletességgel készülhetnek a szelfik jó fényben. A fény hiánya viszont az élesség és a részletesség kárára megy, este jóval zajosabb az eredmény. Sorrendben a lenti képek: széles, ultraszéles, 32 MP.

Ahogy fentebb látható, van portré mód az előlapi kamerához, emellett van móka mód, ahol mindenféle filtereket rakhatunk magunkra, valamint van arcszépítés is, amit én az első adandó alkalommal kikapcsoltam.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!