Multimédia
Papíron a Redmi Note 11 Pro 5G egy kifejezetten potens versenyző a kamerás felhozatal kapcsán, de a használat során azért kiderül, hogy vannak érthetetlen korlátozások. A 108 megapixeles főkamera roppant jól néz ki a specifikációs táblázatban, de a felbontás csak egy mérőszáma a szenzornak, ami amúgy is képpontösszevonással dolgozik, hogy 12 megapixeles fotókat készítsen. Persze van lehetőség a maximális felbontást használva fényképezni, de most is igaz, hogy ennek különösebb előnye nincsen, ha több részletet szeretnénk megörökíteni, akkor használhatjuk a digitális, kétszeres nagyítást is, ami egyébként is a 108 megapixeles képből vágja ki az eredményt. Az ultraszéles modul viszonylag csirke már papíron is, a 8 megapixeles felbontáshoz nincs autofókusz, OIS pedig egyik lencse mögött sem található. A harmadik egység egy szintén nem túl acélos, 2 megapixeles makró modul — hát, enélkül is lehetne élni. Alant prezentálunk egy témáról négy képet: 108 megapixel, 12 megapixel, kétszeres szenzorzoom és ultraszéles látószög használatával:
Nem, nem ez a legjobb szenzor a piacon. A képek itt-ott zajosak, miközben máshol túl erősen mossa el a részleteket az algoritmus. A dinamikatartomány kicsit szűk, kiégnek a világosabb részek, a színek viszont rendben vannak, általában a vonalélesség is jó, de nincs meg a fotókban az életszerűség, a mélység. Mindez a 12 megapixelre skálázott felvételekre igaz, 108 megapixeles felesleges alkotni, amit a digitális zoom gyenge mivolta is aláhúz. Az ultraszéles modul pedig alsópolcos, a szélek felé haladva egyre gyengébb a minőség, összességében tehát ez egy középszerű szett, és akkor még az esti produkció hátravan. A felső sorban a dedikált éjszakai módot használtuk, ami csak a főkamerával vethető be, az első sor viszont enélkül készített fotókat mutatja ismét 108 és 12 megapixelben, zommal és ultraszéles látószöggel:
Jóval gyengébb az eredmény, mint vártuk, a dedikált esti móddal persze kellő világosságot lehet elérni, de nagyon zajosak a részletek, ha viszont ezt nem kapcsoljuk be, akkor alulexponáltak a felvételek, 108 megapixelben most is felesleges kattintgatni, 12 megapixelre van dedikált mód, a zoom és az ultraszéles pedig a használhatatlanság határát súrolja. Magyarán este sem váltja meg a világot a kamerás teljesítmény, nyilván nem egy rettenetes kudarc, normál körülmények között abszolút használható, a nappali főkamerás képek egész jól sikerülnek, de a három lencséből csak egy termel ki magából tényleg megfelelő felvételeket, a 108 megapixel pedig mókusvakítás. És hogy emeljünk a téten, nézzünk meg előbb nappali videókat:
Majd az esti felvételeket is:
Először is: a maximális felbontás Full HD. Miért? Bőven elbírná a hardver és a szenzor is a 4K-t. Másrészt nem lehet váltani felvétel közben a szenzorok között, ami konkrétan vicc, mert közben létezik ám dual videó mód is, ami az előlapi és a hátlapi kamerát egyszerre használja, tehát tök egyértelmű, hogy a rendszer elbír két szenzor adataival egyidőben, magyarán csak szoftveres korlátozás, hogy nem lehet a hátlapi lencsék között váltani. Az is feltűnhet, hogy éjszaka nagyon bizonytalan a fókusz, az ultraszéles lencsével tök esélytelen dolgozni, nappal pedig iszonyúan hiányzik valami stabilizáció, OIS ugye nincs, a gyro-EIS pedig mintha nem sokat segítene, ha van egyáltalán, mert menüből nem lehet kapcsolgatni. Az előlapi kamera sem ideális a szelfi videókhoz, remeg a kép és nagyon szűk a dinamika, este pláne elvérzik. Az a helyzet tehát, hogy a Redmi Note 11 Pro 5G-nél mintha szándékosan korlátozna a gyártó bizonyos funkciókat, hogy ne másszon rá a termék például a Mi 11 Lite 5G-re, ráadásul a belerámolt szenzorok és lencsék is csak a leírásban mutatnak jól, a gyakorlatban az eredmény meglehetősen középszerű, noha a főkamerával nappal azért lehet szépeket alkotni, de az ultraszéles modul, az esti teljesítmény és a videózás területén nem alkot maradandót a termék. A rend kedvéért egy nappali és egy esti szelfi is készült.
A zenei vonal azonban nem rossz, kapásból van 3,5 mm-es jack dugasz és FM-rádió is, a sztereó hangszórók is a kategóriához képest korrektül szólalnak meg, bár maximumon járatva a magas hangok kissé rezonálnak. Noha a telefonos zenehallgatás fokozatos tevődik át a streaming irányába (YT Music, Spotify), én azért örülök, hogy a MIUI-ban még mindig van lejátszó, amivel a mobilon tárolt zenéket lehet megszólaltatni. Elalvásidőzítő, equalizerrel, lejátszási listákkal, albumborítókkal.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!