Adatátvitel, akkumulátor
Csak 2,4 GHz-es a WiFi, maximum 4G-re tud fellépni a masina, a 4G-nél a Cat.7-es szint miatt 300 Mbps a felső határ, bár ez ennél az eszköznél nem fog szívfájdalmat okozni. Nincs NFC, nincs infra, a microUSB csatlakozó miatt pedig ki lehetne osztani néhány nyaklevest, nekem is lett volna kedvem, amikor a gépemmel akartam összekötni a terméket, de a Type-C-ről microUSB-re végződő kábel nálunk egy nem létező fogalom, szóval kellett egy átalakító. A böngésző lehet a Chrome, no meg ott van a MIUI browser, egyikkel sem lesz egy szédítő élmény a netezés, de a Chrome nálunk kicsit folyamatosabb volt.
Az akkumulátor 5000 mAh-s, ez bőven sok ehhez a hardverhez és kijelzőhöz, vagyis két-három napig nem kell a microUSB kábelünkkel rohangálva töltőfejet keressünk sehol. Ha viszont találunk, akkor 10 wattos töltési tempóval fog szütyörögni a termék, ami valamivel több mint két órányi etetési időt jelent. A megcélzott felhasználói csoport számára ez az üzemidő több, mint megfelelő.
Pro | |
---|---|
Vidám külső, jópofa színek | |
Tripla kártyahely | |
Barátságos interfész | |
3,5 mm-es jack, FM-rádió | |
Kontra | |
Nagyon lassú ügymenet | |
Nincs NFC és ujjlenyomat-olvasó | |
Gyengécske kamerás képességek | |
Nem elég olcsó ahhoz képest | |
Pontozás | |
Kialakítás, védelem | 7 pont |
Kijelző | 6 pont |
Sebesség | 4 pont |
Szoftverfelület | 7 pont |
Fotózás, videózás | 4 pont |
Hangminőség | 6 pont |
Adatkommunikáció | 6 pont |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték arány | 5 pont |
Ár (2/32 GB, HUF) | 49 990 |
Összegzés. Onnan szeretném kezdeni a visszafogottan nem végeláthatatlan savazást, hogy tisztában vagyok vele, hogy ez egy olcsó telefon. A Redmi A1 balszerencséje, hogy abban az időszakban került hozzánk, amikor egyéb, szintén olcsó telefonokat is volt alkalmunk tesztelni, vagyis adódott egy merítés ebben a szegmensben és bizony ez a készülék tűnt a leginkább életképtelennek. Ennek oka pedig elsősorban a lélektani pszichés határon túlmutató kelletlenség, amivel minden és bármi történni méltóztatik, és nem azért mondom ezt, mert csúcstelefonok között tengetjük mindennapjainkat, hanem azért, mert itt fent figyel egy videó, ahol négy, hasonló árfekvésű, belépő szintű modellt hasonlítunk össze. És a teendők zömével a Redmi A1 végez a leglassabban. Ehhez csigatempóhoz adódik hozzá a tényleg anakronisztikusnak ható microUSB és a jelzésértékű kamerás teljesítmény, a gyengécske hangszóró, az NFC és a biometrikus azonosítás hiánya pedig tovább rombolja a telefon egyébként sem létező nimbuszát. A pozitívumok között a jó üzemidőt, az FM-rádiót, a barátságosra rajzolt felületet és a minimálisnál jobb szoftverezettséget lehet említeni, de ez vajmi kevés lesz az üdvösséghez, a fontos dolgokban (sebesség, kamera, adatátvitel) ugyanis elhasal a termék, pláne akkor, ha látjuk, hogy ugyanebben az árszegmensben vannak jóval korrektebb ajánlatok, mint amilyen a Moto E40. Fontos és szükséges, hogy legyenek a kínálat legalsó részén is neves gyártóktól ajánlatok, de van egy szint, ami alá már nem illik lemenni. A Redmi A1 ez alatt van.
Bog
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!