Kijelző, menü
Oké, a SIM kártya bent van, memóriakártyát nem kaptunk (első különbség az 5300-hoz képest). Kaptunk viszont egy sztereó fülest, töltőt, leírást. Nem jár a készülékhez adatkábel (második különbség). A kijelző a harmadik, ugyanis ebben csak egy 128x160 képpontos cSTN ablak muzsikál, és sajnos nem vigasz a 262 ezer szín sem, valahogy az egész nem meggyőző. Persze napfényben mintha nem is lenne, a technológiából adódóan nem sok esélye van láthatónak maradni.
A hátlapon egy VGA kamera (negyedik különbség) található. Nem is értem, hogyan volt bátorsága a Nokiának 2006 végén ezt a modult beépíteni, még akkor sem, ha ez nyilván egy alsókategóriás modell lesz, középkategóriás árképzéssel. Finoman szólva gáz ezt adni, ennyire azért nem kellett volna spórolni.
A menürendszer az S40 harmadik generációja. Van aktív készenlét, ez uralja is az alapképernyőt. Belül sem találunk semmi meglepőt, aki egy Nokiát látott, látta mindet. Listás és ikonos elrendezés választható, a menüben való mozgáshoz ki sem kell nyitni a készüléket. Általánosságban, hacsak nincs szükség szövegbevitelre vagy számokra, minden elvégezhető csukva is.
Témából kemény egyet találunk, ez rendben is van, hiszen természetesen lehet rá letölteni. Itt nem beszélünk tűéles képről, meg színorgiáról. Játékokból kettőt találtam, a kígyó harmadik reinkarnációját, megy egy vicces csővezetéképítő gamét. Nem új ötlet, de jópofa.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
