Fényképezik, kultúráltan szórakozik
A készülékbe beépített fényképezőgép számomra igen sok alternatívát nem hordozott magában. Nagyon tetszett, hogy kamera pozícióba csavarva a mobilt, a kijelző szinte teljes egészében a kamera keresőjévé válik. A beépített 2 megapixeles, optikai zoom és autofókusz mentes fényképezőgép már alkalmas arra, hogy elkapjuk a legfontosabb pillanatokat, és ezeket akár számítógépen is nézegessük. Azonban lehet, hogy az autófókusz hiánya okozza, lehet, hogy a természeti erők, azonban a képek fakónak, és életlennek tűntek avatott szakmai szemem számára.
 |
 |
 |
 |
 |
Legjobban a videofelvétel bántott. Szabadon szerkesztgethetjük ugyanis a videóinkat a beépített szoftver segítségével. Akár zenéket is helyezhetünk az elkészült képsorokra, azonban továbbra is csak 176x144 pixeles felvételeket készíthetünk, amely abszolút használhatatlan méretűek, és felbontásúak. Igaz ezeket a memória teljes méretéig rögzíthetjük, ami régen nagy szó volt, de ki akarna mondjuk egy órán keresztül egy minimozit nézegetni? Mi nem.
A hangfelvevő talán még szorosan ide tartozik, amellyel érthetetlen módon csak 1 perc hosszan tudunk rögzíteni, ráadásul az érzékenysége is elég kicsi, így nem igazán használható diktafonként.
Jót poénkodtunk az ordító versenyekre ösztönző hangerőmérővel, amelyből kiderült, hogy a metró 80 dB környékén mozog, míg a számítógépem közvetlen közelről 52 dB hangot bocsát ki, és 63 dB-vel gépelek. Nekem kicsit soknak tűnnek ezek az adatok, de hát, ha a Nokia mondja…
A játékok terén igen silány az előre programozott helyzet, ugyanis mindössze a kígyó 3D-s változatával szórakozhatunk, amelynek irányítása mondanom sem kell, hogy mekkora öröm a joystick segítségével. A megjelenítése egyébként igen futurisztikus, nekem a Johny Mnemonickot juttatja eszembe (már, ha a így írják).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
