Hirdetés
Zene nélkül mit érek én
Nagy kampány övezi a készülék zenei funkcióit, és nem is kellett csalódnunk, Nokiától ilyen jót még nem hallottunk. Ezt nagyban segíti a HS-20 névre keresztelt fülhallgató, amely egyértelmű koppintása a Sony hasonló modelljének. Jótól lopni nem szégyen, jobb gyakorlatilag nem létezik ebben a kategóriában, azonban a Sony modellje számunkra továbbra is másként hatott. A HS-20 esetében leginkább a kábellel akadt gondunk, mivel a jack csatlakozótól kezdve két vékony szálon fut a két hangszóró, ezét nagyon sérülékenyre sikerült, hosszas tartósságában nem vagyunk biztosak.
Miután körbejártuk, és kipróbáltuk a fülhallgatót, érdemes néhány szót vetni a beépített médialejátszóra (természetesen ehelyett is tölthetünk majd le számtalan másikat), amely rengeteg formátumot ismer, a precízség kedvéért ezeket le is írjuk: eAAC+, AAC+, M4A, MPEG4 ACC LC, LTP, MP3, ARM-NB, ARM-WB, 64 többszólamú MIDI, RealAudio Voice, RealAudio7, RealAudio8, RealAudio10, WMA. Ezekből állítjuk össze saját kedvenc listáinkat, amelyeket m3u formátumban tárol a mobil, így akár számítógépen is összeállíthatjuk a playlisteket, így talán nem fogunk beleszaladni a bevezetőben általam már elmesélt beégésbe. A beépített hangszóró is szépen szólaltatja meg a muzsikákat, és olyan hangerővel, ami bőven elegendő egy kisebb helységben való hallgatáshoz, azonban az igazi hangzást - mint mindig - a füles nyújtja (nem a tapsi). A készülék oldalán lévő POP portba kell behelyeznünk az átalakítót, majd annak végébe dughatjuk a fülhallgatót. Az átalakítón szerepelnek a kezelőszervek, hangerőszabályozó, hívásfogadási gomb, és itt kapott helyet a mikrofon is. A beállítások között választhatunk több előre kreált hangszínből, beállíthatjuk a visszhangot, a térhatást, valamint a basszuskiemelést. Az utóbbit bekapcsolva előjön a W800i-ből megismert érzés, a zene szinte leviszi a fejünket, annyira jól szól.
A rádió meglepően jól teljesített, tisztán, szépen fogta az adókat, amelyeket el is tárolhattunk, sőt ki is hangosíthattunk, azonban ilyenkor az átalakítót be kell dugnunk, ugyanis ez működik antennaként. A rádióban helyet kapott még egy vizuális rádió menüpont, amely elvileg a műsorok interaktív tartalmát jeleníti meg, azonban állomásonként egy azonosítóra van szükség hozzá, ilyet pedig nem sikerült beszereznünk. (Egyelőre csak a skandináv országokban érhető el ilyesmi.) Nagyon tetszett, hogy ha a rádiót, vagy a zenelejátszót a háttérben futtatjuk, akkor az alapképernyőn a megszokott ikonok mellet az éppen futó szám címe, vagy az aktuális rádióállomás neve is megjelenik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
