Bevezető, tartozékok
A Motorola története néhol egészen hasonló egy dél-amerikai szappanoperához. Nagy sikerek és drámai időszakok követték egymást és ehhez elég csak az utóbbi néhány évre visszatekintetünk. A világ első mobiltelefonjának kifejlesztője kis híján csődbe ment, ám még időben észbekaptak, felugrottak az Android vonatra és az kirántotta őket a bajból. Utána megint jött egy, a korábbinál kisebb hullámvölgy, a support és az európai piac hanyagolása miatt. Most viszont a Google felvásárlási ajánlatának hatására felélénkültek és biztosak lehetünk benne, hogy ha az akvizícó megvalósul, az igen jó hatással lesz a Motorolára (meg a rengeteg szabadalom miatt az Android védettsége is javul).
A RAZR V3-mal kezdődött minden. A korábbiakhoz képest jelentősen vékonyabb, kinyitható, fémborítású készülék felforgatta a mobilpiacot. Hiába volt méredrága a megjelenésekor és hiába volt szinte fapados a tudása, óriási sikere lett, és elindította az első „pengeháborút”, melyet végül a Samsung nyert meg. A Motorola kis híján belebukott a végletekig nyúzott V3 szériákba, most viszont úgy döntöttek, leporolják a RAZR nevet és újra odavágnak (szinte szó szerint) a konkurenciának.
Az új RAZR-t (mely Európában RAZR XT910 néven fut) egy szolid, átlagos méretű dobozban nyújtották át a Speedshopban. Sajnos a belső tartalom is elég szolidnak bizonyult, mivel a telefonon felül csupán egy hálózati töltőfej, egy USB adatkábel és egy sztereó füles került bele, némi papír iromány kíséretében. Amerikában egy 16 GB-os memóriakártya is jár hozzá, ami a nem éppen szerény árat tekintve itt is beleférhetett volna.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
