Bevezető, tartozékok
A Motorola története néhol egészen hasonló egy dél-amerikai szappanoperához. Nagy sikerek és drámai időszakok követték egymást és ehhez elég csak az utóbbi néhány évre visszatekintetünk. A világ első mobiltelefonjának kifejlesztője kis híján csődbe ment, ám még időben észbekaptak, felugrottak az Android vonatra és az kirántotta őket a bajból. Utána megint jött egy, a korábbinál kisebb hullámvölgy, a support és az európai piac hanyagolása miatt. Most viszont a Google felvásárlási ajánlatának hatására felélénkültek és biztosak lehetünk benne, hogy ha az akvizícó megvalósul, az igen jó hatással lesz a Motorolára (meg a rengeteg szabadalom miatt az Android védettsége is javul).
A RAZR V3-mal kezdődött minden. A korábbiakhoz képest jelentősen vékonyabb, kinyitható, fémborítású készülék felforgatta a mobilpiacot. Hiába volt méredrága a megjelenésekor és hiába volt szinte fapados a tudása, óriási sikere lett, és elindította az első „pengeháborút”, melyet végül a Samsung nyert meg. A Motorola kis híján belebukott a végletekig nyúzott V3 szériákba, most viszont úgy döntöttek, leporolják a RAZR nevet és újra odavágnak (szinte szó szerint) a konkurenciának.
Az új RAZR-t (mely Európában RAZR XT910 néven fut) egy szolid, átlagos méretű dobozban nyújtották át a Speedshopban. Sajnos a belső tartalom is elég szolidnak bizonyult, mivel a telefonon felül csupán egy hálózati töltőfej, egy USB adatkábel és egy sztereó füles került bele, némi papír iromány kíséretében. Amerikában egy 16 GB-os memóriakártya is jár hozzá, ami a nem éppen szerény árat tekintve itt is beleférhetett volna.
Külső
Képtelen vagyok nem szuperlatívuszokban leírni a RAZR külsejét, ugyanis szerintem ez az utóbbi évek egyik, ha nem a legszebb mobilja, ami piacra került. Nem azért, mert vékony, nem azért, mert nagy a kijelzője, egyszerűen remekül néz ki, élőben még inkább, mint a gyári fotókon és videókon. Pedig semmi rendkívüli csicsa nincs rajta, határozott, szögletes élek, tipikusan motorolás, nagyon elegáns, komolyságot sugall az egész. Az ívesre megcsinált sarkok egyeseket a Nokia X7-re emlékeztetnek, viszont elnézést a márka rajongóitól, de az X7-nek köze nincs a RAZR-hoz, külsőleg sem. Ráadásul a prémium külsőt prémium anyagokkal fejelték meg. Külsőleg üveg, kiváló műanyag, pici fém és kevlár fogad minket, utóbbi igazi ritkaság mobilok körökben. A burkolat alatt egy rozsdamentes acél keret ad rendkívüli merevséget az egész szerkezetnek. A minőség ezáltal tulajdonképpen tökéletes, semmilyen nyöszörgés, lötyögés nincs, mintha egyetlen darabból készült volna az egész készülék. A vékonyságnak azért ára is van, mivel a RAZR az egyforma méretű kijelző ellenére hosszabb és szélesebb is, mint a Galaxy S II. Ebből inkább a szélesség lehet problémás, kisebb kézzel megáldott embereknek nem túl kényelmes a kezelése, viszont ez alapvetően elmondható a többi, hasonló vagy még nagyobb képernyővel ellátott készülékre is. Nagy mérete ellenére viszont egész pehelysúlyú, a 127 gramm egyáltalán nem sok, pont jó. Ja, és nem csupán profi minőségű és extra vékony a cucc, hanem még cseppálló bevonatot is kapott. Nyilván nem lehet bedobni a Balatonba, viszont egy esőben folytatott beszélgetés nem okoz gondot neki (az más kérdés, hogy én elő nem vennék egy ilyet csak úgy az esőben).
Az előlapot beborítja a Gorilla Glass üveg, mögötte azonban ott a 4,3 hüvelykes kijelző. Ez egy Super AMOLED Advanced panel, ami nagyjából a sima Super AMOLED és a Plus verzió közötti átmenet. Felbontása qHD, azaz 540 x 960 pixel, viszont PenTile Matrix technológiát használ. A képe éles, azonban közelről megnézve sajnos látszanak a nem egyforma méretű subpixelek. Mégse mondanám rossznak, egyrészt normál távolságról teljesen jó a képe, másrészt a színei úgy szépek, hogy közben nem olyan erősen túlszaturáltak, mint a Galaxy S-nél. Kétségtelen, hogy ha egy Plus verziót tettek volna bele, ezzel a felbontással mindenkit letarolna. Betekintési szögben masszív, igaz, hogy erősebb szögben enyhe zöldes árnyalat kerül rá (ez a Plus verzióban már nincs), napfényben viszont remekül olvasható. A kijelző alatt sorakozik a négy androidos gomb, ezek is érintősek, világításuk is van. Felül egy lézerrel vágott fémplakettre gravírozták a gyártó nevét, ami szinte világít a fekete előlapon. Alatta bújik meg a hangszóró nyílása, amelyből kiváló minőségben és igen hangosan halljuk a vonal másik felén lévőt. És hogy ő is jól halljon, arról a két mikrofonnal támogatott aktív zajszűrés gondoskodik. A felső részen elfért még egy előlapi kamera is, illetve a közelség- és fényszabályzó szenzor. Mi több, egy állapotjelző LED is van, amely több színnel jelzi, ha valami eseményt történt.
A hátlapnak két fontos tulajdonsága van. Az egyik a már említett kevlár burkolat, ami tényleg nem semmi, ilyen anyagokat mobilon ritkán használnak. A másik pedig, hogy megbonthatatlan, azaz az iPhone-hoz hasonlóan nem lehet szétszedni. Nagyon jó, hogy a kevlár rész selymes, puha tapintású, a koszra és ujjlenyomatra nem érzékeny. Legalul egy pici lyuk jelzi a másodlagos mikrofon helyét, felette némi kötelező technológiai feliratok (amik ugye az akku alatt lennének), egy szolid Motorola logó, felül pedig egy kis domb következik (a 7,1 mm vékonyság persze a lapos részre vonatkozik). Ezen lakik a kamera, a LED villanóval és a kihangosítóval. Ennek is óriási hangereje van és ugyan mély hangja nincs sok, de egész normálisan szól.
Az oldalsó élek már jóval kevésbé izgalmasak, hacsak az extra vékonyságot nem vesszük ide. Alul konkrétan semmi sincs, balra találunk egy kis ajtót, itt lakik a „micro család” két tagja, nevezetesen microSIM és microSD. Mellesleg az IMEI az ajtócska belső felére került. A jobboldali élen van a hangerőszabályzó és a bekapcsoló/képernyőzár, utóbbi finoman recézett fémből van, ami megint csak egy minőségi részlet. Mivel máshol egyszerűen nem volt hely, ezért felülre került minden csatlakozó. Konkrétan hárman vannak, a 3,5 mm-es jack, a microUSB és egy microHDMI.
Hirdetés
Hardver, szoftver
Egy ilyen csodás burkolat alá nem igazán passzolt volna egy MSM7227, úgyhogy a Texas Instruments OMAP 4430-as chipjét akasztották le a falról. Ebben egy kétmagos, magonként 1,2 GHz-en pörgő ARM Cortex-A9 proci üzemel, mellette egy szintén nem gyenge PowerVR SGX540 grafikus gyorsítóval, 1 GB RAM-mal, ami így együtt masszív teljesítményt ígér. Ezen felül kapunk még 16 GB belső tárhelyet is, ebből 3,6 GB van alkalmazásokra, 8 GB pedig multimédiára. Ha ez kevés, akkor mehet bele microSD, egészen 32 GB-ig. A nyers erőt az alább látható benchmark táblázat mutatja, mindennapi használatban nem tudok panaszkodni rá. A készülék gyors, a programok villámgyorsan indulnak, nem lassul le multitasking esetén sem. Itt tartanám fontosnak megjegyezni azt a tényt, hogy a tesztpéldányon elvileg még nem a végleges verzió futott. Ezzel együtt fagyás, újraindulás vagy komolyabb bug sehol se került elő, megbízhatóan üzemelt.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Motorola RAZR | Samsung Galaxy S II | HTC Sensation XE | LG Optimus 3D |
Quadrant Standard | 2899 pont | 3397 pont | 2316 pont | 2622 pont |
Linpack for Android (single) | 52,494 MF. / 1,6 s | 57,146 MF. / 1,47 s | 52,759 MF. / 1,59 s | 44,855 MF. / 1,87 s |
Linpack for Android (multi) | 77,414 MF. / 2,18 s | 86,407 MF. / 1,95 s | 71,378 MF. / 2,36 s | 50,988 MF. / 3,31 s |
Smartbench 2011 Prod. | 4082 pont | 3830 pont | 2382 pont | 2810 pont |
Smartbench 2011 Games | 2864 pont | 2820 pont | 2017 pont | 2856 pont |
AnTuTu Benchmark | 5970 pont | 6013 pont | 4283 pont | ? pont |
Szoftveres oldalról az Android egyik legfrissebb, 2.3.5-ös verziója került rá. Igaz, hogy épp most jött ki a 4.0 ICS, viszont bizonyára a Nexus prioritása miatt nem kaphatta meg azonnal. Aggódni mégse kell, mert a Motorola nem sokkal a bejelentés után jelezte, hogy a RAZR biztosan megkapja az ICS-t, várhatóan január elején. Most, hogy nemsokára a Google tulajdonába kerül majd a cég, ezt a kijelentést komolyan vehetjük. A Gingerbread persze nem marad érintetlen, egy teljesen új MOTOBLUR felületet húztak rá. Ez néhol csak grafikai, néhol pedig funkcióbeli újításokat is hozott magával. Rögtön a feloldóképernyő is változott, ugyanis innen azonnal elérjük a kamerát, valamint néma/rezgő módra tehetjük a telefont.
A főképernyő öt oldalból áll, az effektek pedig emlékeztetnek a Honeycomb verzióra. A lapozás 3D hatású, a widgetek rendezése egész látványosra sikerült. Bizonyos widgetek át is méretezhetők, így okosabban oszthatjuk be a rendelkezésre álló helyet. A legalul lévő négy ikonból hármat szabadon kicserélhetünk, a fix jobb szélső pedig a főmenüt nyitja meg. Ez is oldalakra osztott, szintén 3D hatású effekttel. Érdekesség, hogy bármely alkalmazást elrejthetjük, ha nincs rá szükségünk. Akárcsak a DEFY+-nál, itt is lehetőség van csoportokat kreálni, azokba pedig ízlésünk szerint szórhatjuk bele a programokat. Többféle sorrendet is választhatunk, egyedire viszont nincs lehetőség.
A telefonkönyv csak kinézetben változott picit, elvégre gyárilag is teljesen megfelelő. Egy névhez bőséges adatot menthetünk, a szinkronizálás megoldott mind Gmail, mind más fiókok esetén. Az üzenetek terén van egy univerzális mappa, ahol egyszerre látunk minden SMS-t, e-mailt, Facebook üzenetet és hasonlókat. Felturbózták viszont az e-mail klienst, több a beállítási lehetőség, illetve az Accounts programon keresztül rengeteg fiókot állíthatunk be a telefonra, az Exchange-től kezdve a Facebookon át a Twitterig. Érdemes rögtön létrehozni egy MotoCast ID-t, mivel bizonyos funkciók, illetve maga a MotoCast használatához erre szükség van. Akinek korábban már volt MotoBlur hozzáférése, az ugyanezen adatokkal a MotoCast-ra is be tud jelentkezni. A funkcióról részletesen majd néhány bekezdéssel hátrébb írok. A szövegbevitel nem túlzottan nehéz egy ekkora képernyőn, még álló helyzetben se kényelmetlen gépelni, fektetve pedig elég nehéz melléütni. Választhatunk a sima multi-touch vagy a Swype billentyűzet között vagy ha egyik se tetszik, akkor letölhetünk a Marketről tonnaszám. Az egyébként szépen újrarajzolt felület egyik szembetűnő „bakija”, az érintetlenül hagyott számológép, ami kissé kilóg a sorból.
Adatkommunikáció, internet
A RAZR remek adatátviteli paraméterekkel rendelkezik. Négysávos GSM és négysávos 3G biztosítja, hogy szinte az egész világon használhassuk. Van GPRS, EDGE, 3G és HSPA+, mely utóbbi 14,4 Mbit-es letöltési és 5,76 Mbit-es feltöltési sebességet jelent. Alap, hogy van WiFi is, b/g/n szabványú, ráadásul duál csatornás, DLNA, tethering (ez USB-n is megy) és hotspot funkciókkal. Ne hagyjuk ki a Bluetooth-t, ami 4.0-s, a microUSB pedig több üzemmódra is képes, miközben tölti az akkut is. A gyári böngésző ilyen feltételek mellett remekül üzemel, gyors, több ablakot tarthatunk nyitva, a flash meg se kottyan neki, beágyazott videót simán játszik 720p-ben is.
A közösségi oldalak függőinek jó hír, hogy már alapból integrálva van bizonyos szinten a Facebook, persze miután beállítjuk a profilunkat. A névjegyzéket szépen összeköthetjük, tudunk írni a saját üzenőfalunkra, kommentelhetünk és like-olhatunk. Aki többet akar, szépen leszedi a hivatalos klienst a Marketről. A News nevű ikon mögött egy RSS olvasó bújik meg, a Quickoffice teljes verziós, így szerkesztésre vagy létrehozásra is van lehetőség. A Zinio Reader-ben regisztráció után ismert nemzetközi magazinokat, újságokat olvashatunk. A MOTOPRINT szoftver arra szolgál, hogy WiFi-n keresztül kinyomtathassuk dokumentumokat, névjegyeket, fotókat, e-maileket, naptári bejegyzéseket vagy akár weboldalakat is.
Szóval mi is ez a MotoCast dolog? A MotoCast egyfelől egy számítógépre telepíthető szinkronprogram, ezentúl a Motorola (androidos) mobilok ezen keresztül kezelhetők. Rögtön jó pont, hogy Mac-es verzió is van, mondjuk egy amerikai gyártótól ez nem meglepő. A programmal szinkronban tudjuk tartani a multimédiás tartalmakat (kezeli az iPhoto és iTunes dolgokat is), ám van egy másik, izgalmasabb dolog is. A számítógépünkön kijelölt könyvtárakat és az abban lévő tartalmakat megoszthatjuk a telefonnal. Ezeket bárhonnan és bármikor elérhetjük, akár WiFi-n, akár 3G kapcsolaton keresztül és pl. a gépünkön lévő zenét bármikor hallgathatunk a telefonunkon vagy ugyanígy nézhetünk képeket is. Kicsit olyan, mint az Apple iCloud, csak itt a „felhő”, azaz a távoli szerver nem más, mint a saját számítógépünk. Mellesleg a MotoCast használható a telefonunk szoftverfrissítésére is, így a jövőben érkező frissítéseket minden korábbinál egyszerűbb lesz feltelepíteni.
Multimédia
A hátlapi dudorba préselt kamera 8 megapixeles szenzort és autofókuszt rejt magában. Mellette ott egy elég erős fényű LED is, egy apró felirat pedig jelzi, hogy videó terén sem kell szégyenkeznie. Teljesen új a kezelőfelület, egyszerű a használata, viszont ez annak is köszönhető, hogy nem túl sok funkciót raktak bele. Furcsa, hogy mindössze kétféle fotófelbontás van (8 megapixel és 16:9 arányú 6 megapixel), miközben videóból ötféléből választhatunk), de ezt akár a nem végleges szoftvernek is betudhatjuk. Van geotagging, kikapcsolható a zárhang, választhatunk effektusokat, akad néhány előre beállított téma, továbbá panoráma, sorozat- és időzített fotózás, expozíció és a vaku, ennyi.
Az itt látható tesztfotókhoz ismételten hozzáfűzném, hogy nem végleges szoftverről van szó. Ehhez mérten annyira nem rossz az eredmény, noha a kelleténél több az elmosás és bizonyos részletek elvesznek a képen. Makróban viszont elég erős teljesítményt nyújt, egészen közelről is jól élesít a rendszer. Fotózás közben furcsa volt, hogy a fénymérés nagyon érzékeny, erősebb fényre túlzottan besötétül a kép. Mivel nincs exponáló gomb, így fotózáskor folyamatosan fókuszál a telefon. A fókuszkeret egyébként áthelyezhető középről, de manuálisan nem tudunk élesíteni. Videó terén az 1080p felvétel impozáns, a 30 fps is megvan, viszont hiányzik a folyamatos fókusz. Ezt azzal pótolták, hogy érintős fókusz viszont van, így felvétel közben manuálisan tudunk élességet állítani, amit az ITT letölthető felvételen is jól demonstráltam.
Teljesen megújult a zenelejátszó, ami jó dolog, noha nekem a DEFY/DEFY+ párosban alkalmazott szoftver volt eddig a csúcs. Belépéskor választhatunk, hogy a zenékhez vagy a podcastokhoz megyünk, esetleg internet rádióra van igényünk vagy inkább DLNA-n keresztül külső eszközre küldenénk a muzsikát. A szokásos módon albumok, előadók vagy más szempontok szerint válogatva böngészhetjük a zenéket, ha pedig fekvő kijelzőre váltunk, akkor cover flow nézetben pörgethetjük az albumborítókat. A lejátszó képernyőn egyből ki is posztolhatjuk a kedvenc számunkat, ha beállítottuk a Facebook fiókunkat. Még érdekesebb viszont, ha az albumborítón lévő info gombra bökünk. Ilyenkor az aktuális szám előadójáról kapunk egy információcsokrot a Last.fm jóvoltából. Elolvashatjuk az illető zenei életrajzát, kapunk róla fotókat, hasonló előadók listáját, diszkográfiát és zenés videókat (YouTube-on). Mi több, még a közelgő fellépésekről is kapunk egy listát, ahol az adott eseményt egyből elmenthetjük a naptárunkba. Van ismétlés, véletlen lejátszás, időzített kikapcsolás, előre beállított hangszínek és effektusok. Arra is ügyeltek, hogy a képernyőzár felületén is tudjuk vezérelni a lejátszást. Noha több helyen is szerepel, de a RAZR-ben nincs FM-rádió, csak az internetes változatot használhatjuk.
A zenelejátszóhoz nagyon hasonló felületet kapott a Galéria is, itt egyből megnézhetjük a saját vagy ismerőseink facebookos fotóit, meg persze a kamerával készült képeket és a MotoCast is befigyel. Egyedül itt tapasztaltam némi akadozást, illetve a kétujjas nagyítás darabos volt, ezt viszont a nem végleges szoftvernek tudom be, mert ezzel korábbi Motoroláknál se volt gond. Videót nézni nem nagy kunszt vele, hiszen az erős hardver akár 1080p felbontású anyagokkal is elbír, viszont gyárilag nem kezeli mondjuk a DivX-et és MKV-t, igaz, ez egy megfelelő lejátszóval gyorsan orvosolható. A GPS-vevő kötelező tartozék, a gyárilag telepített Google Maps és navigáció villámgyorsan és pontosan működik vele, a Marketen pedig több teljesértékű, offline programból válogathatunk.
Újdonság a Smart actions névre keresztelt okosság, ami egyfajta intelligens profilkezelő. De itt ne szimpla csengési profilokra gondoljunk, hanem annál sokkal többre. A létrehozott profiloknál számos opciót állíthatunk be, így egyetlen profilváltással teljesen átállíthatjuk a telefon funkciót, illetve automatizálhatunk dolgokat. Például csinálunk egy autós profilt, ahol megadjuk, hogy automatikusan kapcsoljon be a Bluetooth (a kihangosítóhoz) és a GPS (a navigációhoz, de akár a Google Navigáció is elindítható vele) vagy épp aktiválhatunk egy bejövő híváskorlátozást, átállíthatjuk a csengőhangot, a háttérképet, küldhetünk SMS-t, elindíthatunk alkalmazásokat vagy egy weboldalt, letilthatjuk a szinkronizálást és még számos más lehetőség áll rendelkezésre.
Üzemidő, összegzés
A rendkívüli vékonyság ellenére egy igen combos akkut sikerült beleoperálni (hogy hogyan, azt nem tudom), legalábbis az 1780 mAh-s kapacitás a jelenlegi legerősebbek között van. Nyilván el is kell minden egyes csepp energia, hiszen komoly hardverrel és tudással felszerelt mobilról van szó. Szerencsére elég jól bánik az energiával a RAZR, hiszen erősebb használattal is végigbírja a napot, ha meg mondjuk zenehallgatáson kívül komolyabb tartós terhelést nem adunk neki, akkor még a két nap is belefér, ennél tovább már biztos nem megy, mert úgyse bírjuk ki, hogy ne piszkáljuk, ha épp nem telefonálunk vele.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 10 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző mérete, minősége | 8 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 10 pont |
Sebesség | 9 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 10 pont |
Felhasználói felület élménye | 8 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 10 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 5 pont |
Audio | 8 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 7 pont |
Ár/érték aránya | 6 pont |
Hogyan értékelünk? |
A Motorola ismét valami komolyat tett le az asztalra. Míg a Samsung és az Apple egymással pereskedik, a HTC pedig újabban önmagát klónozza (lásd Titan és Sensation XL), a RAZR egy kívül-belül egyedi, felsőkategóriás csúcsmodell. Ötvözi a prémium anyagokat (iPhone 4) és a vékonyságot (Galaxy S II), mégpedig úgy, hogy mindkét téren minimum egy szinten vagy még előrébb van a konkurensekhez képest. Tudására nem lehet panasz, hiszen bőven erős hardver került bele, van HDMI, ott a MotoCast, óriási belső tárhely, kevlár hátlap, erős akkumulátor, kiváló hangminőség. Talán a kijelző és a kamera az, amelyben kicsit alulmarad a többiekkel szemben. Cserében ott a külső, amely egyszerűen csodás, tényleg lenyűgőző látvány, melyet csak fokoz az extrém vékonysága. Hiába, a Motorola nem felejtett el mobilt készíteni, csak kellett nekik 1-2 válsághelyzet, hogy felébredjenek és ha tudnak bízni magukban, akkor olyan csodás készülékek születnek, mint az új RAZR. A Google felvásárlása óriási löketet adhat a gyártónak, és azt hiszem, velem együtt még számos felhasználó várja, mit hoz a jövő számukra. A végére egy nehezen emészthető dolog maradt, ez pedig az ára. Kártyafüggetlenül jelenleg 185 ezer forintba kerül, ami nyilván pokoli sok pénz. Kevlár és vékonyság ide vagy oda, ez így most túl van árazva, ám ennek ellenére megadom neki az Ajánlott plecsnit, mert ez a valaha volt talán legjobb Motorola telefon és biztosan az egyik legszebb mobil a piacon.
![]() |
Motorola RAZR XT910 |
Rusi
A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
![]() |
Általános | |
---|---|---|
Technológia | GSM/UMTS | |
Méret | 130,7 x 68,9 x 7,1 milliméter | |
Tömeg | 126 gramm | |
Színvariációk | fekete, fehér, lila | |
SIM-foglalat | microSIM | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 4,3 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 540 x 960 pixel (256 ppi) | |
Kijelző típusa | Kapacitív, multi-touch Super AMOLED Advanced érintőképernyő | |
Színárnyalatok száma | 16 millió | |
Hardver | ||
SoC típusa | Texas Instruments OMAP 4430 | |
Processzor típusa | dual-core ARM Cortex-A9 | |
Processzor csíkszélessége | 45 nm | |
Processzor utasításkészlete | ARMv7 | |
Grafikus chip | PowerVR SGX540 | |
RAM mérete | 1 GB RAM | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória | dinamikus | |
Szabadon felhasználható belső tárhely | 8 GB multimédia, 3,6 GB alkalmazások | |
Memória bővíthetősége | microSDHC (32 GB-ig) | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van / 14,4 Mbps / 5,76 Mbps | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 4.0 (EDR+A2DP) | |
WiFi | 802.11b/g/n, DLNA, hotspot, dual band | |
USB | microUSB 2.0 | |
Push-to-talk / RSS | nincs / van | |
GPS vevő | van | |
NFC | nincs | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | néma/rezgés | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | van / van | |
Hangrögzítés | telepíthető | |
Ébresztés | van | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Android 2.3.5 | |
WAP / HTML böngésző | nincs / van | |
E-mail kliens | van | |
Java | van | |
Játékok | telepíthető | |
Valutakonverter | telepíthető | |
Extra szoftverek | Files, MOTOPRINT, News, Quickoffice, Smart Actions, Social Networking, Task Manager, Zinio Reader | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 8 megapixel, autofókusz, LED villanó | |
Másodlagos kamera | van | |
Videófelvétel | 1080p | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | van (csak gyári) | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1780 mAh-s lítium-ion | |
Készenléti idő | 304 óra | |
Beszélgetési idő | 9 óra 20 perc | |
Internetezési idő | ? óra | |
Zenelejátszási idő | ? óra | |
Videólejátszási idő | ? óra | |
Egyebek | ||
MotoBLUR UI, MotoCast Sync and Stream, kevlár hátlap, Gorilla Glass előlap, vízlepergető bevonat, microHDMI 1.3 kimenet, 3,5 mm-es audio kimenet, aktív zajszűrés két mikrofonnal |