Kijelző, menü
Nagy öröm, hogy ha már kicsit tubózták a K1-et, akkor hozzá mertek nyúlni a kijelzőhöz, így a K3 egy 240x320 pixeles képernyőt kapott. Ehhez 30x43 milliméteres fizikai méret társul, amely egészen kiváló, részletgazdag és éles képet eredményez, megfelelő fényerővel és láthatósággal.
Éppen ezért különösen mellbevágó a Live menü, amely egyszerűen nulla százalékban használja ki a remek képernyő adottságait, minden sivár, piros, fehér, ha pedig a három téma közül a fekete hátterűt választjuk, akkor gusztustalanul ronda az ikonos főmenü rajzainak széle. Nem mondom, hogy a gyári Motorola menü tipikusan az, amitől pofára zuhannak a világ vezető designerei, de ennél simán jobb.
Maga a menürendszer, annak felépítése és kezelhetősége nem okoz meglepetést annak, aki már használt Motorola készüléket. Eleinte annak sem, aki még nem, csak ne akarjon mélyre túrni a menüben, mert olyan jellegzetes sajátosságokba botolhat, amelyeket egyetlen másik telefonnál sem tapasztalhat. Mondok példákat: a gyári beállítások nevő menüpont a legtöbb telefonnál kér egy kódot, és visszarántja a szoftvert alapállapotra. Itt nem, itt ezen belül rengeteg egyéb beállítás bújik meg, többek között az idő és a dátum. De mondok mást: a Motorola talán az egyetlen gyártó, amelynél mind a mai napig nincsen beállítás arra, hogy jöjjön státuszriport az SMS-ekről, ezt csak üzenetenként, külön-külön lehet kapcsolni. Szintén Motorola sajátosság, hogy a nem fogadott hívásokat és olvasatlan üzeneteket 5 percenként csippanással, vagy rezgéssel jelzi, amíg ezeket el nem olvassuk, és ez a funkció - bár ténylegesen van gyakorlati haszna - kikapcsolhatatlan.
Szóval a Motorola, az Motorola. Van, aki pont ezért szereti, általában azonban pont ezért nem szeretjük, pedig vannak olyan pontjai a rendszernek, amelyek igen kellemes használhatóságot biztosítanak, elég csak megemlíteni az iTAP szótárat, amely csak a Motorola modellekben található meg, és köröket ver a többiek által használt T9-re.
Emellett a Motorola menüjének testreszabhatósága is rendelkezik egy-két olyan funkcióval, amit a konkurencia csak okostelefonokban tud elképzelni, például változtatható a főmenü ikonjainak sorrendje. Az összes funckiógomb és a navigációs gyűrű négy iránya is tetszés szerint programozható, lehet a menüben a scrollozó feliratok sebességét is három fokozatban állítani. Ráadásul a Motorola telefonokat tudják az igazán hozzáértők a legjobban hekkelni, a téma iránt mélyebben érdeklődőknek érdemes bekukkantaniuk mondjuk az L7 fórumba.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
