Motorola Edge 60 és Edge 60 Pro - és a vas?

Külső

Mindig ambivalens érzésem van, amikor egy gyártó azt mondja a telefonjáról, hogy az átlagnál jobban bírja a strapát, aztán meglátom rajta a szélekre lehajló kijelzőt. Erre a butaságra már a Honor is rálepkézett a Magic7 Lite-tal, szóval MIL-STD ide vagy oda, én azért nem hajigálnám egyik Edge 60-at sem. Viszont kétségkívül ütőképes a design, nem csak a hajlított kijelző miatt, hanem azért is, mert citrusillatú a komplett készülék. Jó, ez apróság, de még mindig tök menő. Ahogyan az IP68/69K minősítés is.

[+]

Amúgy is jó a formaterv, vékonyak a kávák, én különösen kedvelem, hogy a hátsó kamerasziget nem egy éles vonalakkal határolt kitüremkedés, hanem inkább egy lankás szélű dombocska, a sima Edge 60 műanyag hátlapja is egész jó, de a Pro változat vegán bőr burkolata az igazi. És megint marha jók a színek, amiket továbbra is a Pantone határoz meg a Motorola számára, hozzánk a fűzöld jutott el, ami hivatalosan “Shamrock”. Ha fogalmad sincs, hogy ez mi, akkor nem vagy egyedül, én sem tudtam: háromlevelű lóhere. Szóval a fűzöld tök helytálló. A Pro viszont a Shadow (árnyék) árnyalatban jött, ami olyan, mintha a Shamrockból kivették volna a szaturációt. De mindegy, hogy miképp nevezik, mindkettő egyedi.

[+]

Jár a pluszpont a teljesen műanyagmentes dobozért is, ahol szójatintával vannak a feliratok, megvan a citrusullat, valamint mindkét telefonhoz jár színben harmonizáló tok is. Töltő idén már nincs az EU szabályok miatt. Az Edge 60 és a Pro ránzésésre nagyon hasonlóak, tömegükben alig van eltérés (5-7 gramm, hátlaptól függően), illetve 0,5 milliméterrel hosszabb a Pro verzió, de ezt szabad szemmel senki sem fogja észrevenni. Ugyanígy nem fog feltűnni, hogy a 6,67 inches kijelzővel szerelt sima Edge 60 mellett a Pro 6,7 hüvelykes megjelenítőt kapott, ha nincsenek előttem a hivatalos adatok, akkor simán rámondom, hogy ez a két kijelző csont ugyanaz. Már csak azért is, mert a kávák ugyanolyan leheletvékonyak, a felbontás (1220 x 2712) megegyezik, a típus (P-OLED), a frissítési frekvencia (120 Hz), a PWM értéke (720 Hz) és az elméleti maximális fénysűrűség (4500 nit) is stimmel. Pont ezért volt érdekes, hogy mit mutat a műszer:

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Van eltérés. Az ígért 4500 nitet egyik sem hozta, de ahogyan egy csomó gyártó, úgy a Motorola is a pontszerű fehér fénysűrűséget méri HDR módban a saját laborjában, ami tök jó, csak a való életben nem lesz ilyen szcenárió, a teljes fehér kijelző esetén normál fénykörülmények között valamivel több mint 500 nit jön ki mindkét telefonból (hasonlóak az értékek), ha viszont direkt napfény éri, akkor a Pro szignifikánsan több kakaót használ és felmegy 2000 nit fölé, ami simán elég bármire.

[+]

Más különbség is adódik. Noha alul a Type-C port, a hangszóró és a SIM-tálca ugyanúgy néz ki, felül is ott mosolyog a Dolby Atmos felirat a felső élen (és sztereó hangszórókkal rendelkezik mindkét telefon), a készülékek jobb oldalára rakott gombok mennyisége és elhelyezkedése is azonos, de a Pro modellen van bal oldalt egy extra billentyű. Akik olvasták a Razr 60 Ultráról szóló anyagot, azok már tudják: ez itten az AI gomb, ami vagy az AI funkciókat indítja, vagy semmit, mert nem lehet most sem átprogramozni. Értem én, hogy az AI most a buzzword, hogy azt kell nyomni, biztos néha praktikus is, hogy van erre dedikált kezelőszerv, de még mindig többször indítom el a kamerát, vagy a ne zavarj módot, mint amennyit az AI-t akarom nyesztetni, szóval köszi, köszi, hogy nem tettétek átprogramozhatóvá, igazán gáláns. Ja, nem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!