Bluetooth

A C510 egyik nagy dobása a beépített Bluetooth. Ezzel a funkcióval tud igazából többet, mint az alapnak tekinthető C310. Szerintem ez a világ egyik leghasznosabb összevonása: a navigációs rendszer miért is ne működhetne kihangosítóként? Mindkettő a kocsiba való, mindkettőt hurcolja az ember, mindkettő árammal működik.

A C510 az általunk próbált össze telefonnal könnyen összehaverkodott (Nokia N73, Motorola V3x, Sony Ericsson Z710i). Miután képes az OBEX fájlátvitelre, ezért egy mozdulattal áttolhatjuk a telefonkönyv bejegyzéseit az eszközre. Innentől kezdve a bejövő hívás már a navigációs berendezésen látszik, ahol nagy gombok segítik a híváskezelési funkciókat.

A készülék hátlapján levő hangszóró egyébként is elég izmos hangerőt produkál, hiszen a hangnavigáció érdekében erre külön hangsúlyt kellett fektetni, így aztán telefonbeszélgetés során sem vall kudarcot. A másik fél hangja betölti az utasteret, tökéletesen tisztán és érthetően hallhatjuk a hívót. Visszafele viszont gond van. Minden beszélgetőpartnerem arról panaszkodott, hogy nagyon rosszul hall, a C510 mikrofonja nem az igazi. A dolog akkor válik igazán praktikussá, ha a kocsiban levő fejegységhez hozzá tudjuk eszkábálni a C510-et és van valami korrekt mikrofonunk is valahol elrejtve a verdában.

Ha navigáció közben jön be a hívás, akkor természetesen ez utóbbinak van prioritása. A térkép helyett a híváskezelési ablak ugrik fel. Ha lerendeztük a dolgokat, akkor a hívás letétele után egy klattyintás és visszakapjuk az iGO-t, ám ilyenkor a szoftver gyorsan újratervez, hogy a közben megváltozott pozíciónak megfelelő útirányt javasolhasson. Nem a legtökéletesebb megoldás, de a kettő egyszerre egyelőre még nem működik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!