Hirdetés
Multimédia
Az M7 összesen három kamerát kapott: az előlapra 5 megapixeles modul került, a hátlapra pedig 8 + 5 megapixeles kombináció, a mélységélességgel való játékhoz. Ez SLR kameramód néven fut a bekapcsoló dupla nyomására is elinduló szoftveren belül, és a cél természetesen a rekeszértékkel (és a háttér elmosásával) való virtuális játék, a mértékét tologatni is lehet. Bárcsak ehhez a fókusz is jó volna, mert bár van automata, az lassú, és amikor pontatlan, az érintőfókusz sem mindig tereli helyes mederbe, lásd az eredmények egy részét. Valóban két lencse dolgozik SLR módban, és nem is feltétlenül rosszak az eredmények, csak sok próbálkozásból jöhet össze egy-egy jól sikerült bokeh fotó.
Ennyiben nem merül ki az elő- és hátlapi villanóval is megáldott rendszer. Van HDR, arcszépítés, éjszakai felvétel, portrémód, pose mód (rajzokkal, hogyan kéne bepózolni), és nagy mód, ami a nevével ellentétben kisebb szeletét rögzíti a térnek – mondjuk, dokumentumfotózásra jól jöhet. Kérhetők még rácsvonalak, kikapcsolható a zárhang, kézi beállítások viszont nincsenek. A legnagyobb videofelbontás 1080p, túlélesített és szűrt, fakó eredményekkel, gyakori fókuszvesztéssel, egy példa.
Két fejezetnyi kameraképesség-felsorolás után sajnos csalódást keltő minőségről kell beszámolni. Oké: belépőszinten vagyunk és akadnak errefelé fixfókuszos horrorok, az M7 vonalélessége, legalábbis középen ugyanakkor tök valid, a szélénél puhább kicsit. Csakhogy a 90 fokon, fehérítővel mosott, fakó képek előnytelenek, hiányzik a dinamika és a kontraszt, a HDR meg csak ront a dolgon. Eléggé kékes ráadásul a fehéregyensúly, kromatikus aberrációból meg bezzeg jócskán akad. Kár, mert az alapok adottak voltak valami jobbra, végül feldolgozás és a lencse oldaláról hasalt el a dolog. Mivel az SLR mód lassú, tulajdonképpen esélyesebb alapvető módban jobb makrót lőni. Este sincs meglepetés, részletben még csak-csak elmegy a helyzet, de ugyanúgy fakók és dinamikátlanok az eredmények, plusz a fókusz és a rögzítés is lassú..
Az AOSP-s zenelejátszó előadók, albumok, dalok és listák szerint rendezi a helyben tárolt állományokat. A flac kiterjesztésűt meghajtja, a wma-t nem. A vizuális egyszerűséghez minimális szoftverfunkciók tárulnak: van hangszínszabályzó plusz FM-rádió, és kész. A készülék alján, balra elhelyezett monó hangszóró olyan erélyes, hogy a szomszéd asszony elejti tőle a serpenyőt, viszont igencsak zörejes, bármilyen hangot adjon ki. Lejjebb szabályozva közepes produktum érhető el, a fülesre viszont olyan se jut: részletességben és dinamikában is a kategóriájához „méltó” minőség jár, nem ezt a mobilt javasoljuk a vájtfülüeknek. A videolejátszó is fapados, 1080p-ig mindenesetre meghajtja a H.263, H.264, H.265, a DivX és az Xvid kódolásokat, csak feliratokat és az AC3 hangot nem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!