Hirdetés
Külső, kijelző, doboz
Épp a minap, az Alcatel U5 kapcsán ecseteltük: az okostelefonok lényegi mivolta szempontjából van olyan gyengén összeválogatott, kiöregedett öszvérként futó telefon, amit inkább jobb elkerülni és valami hagyományos nyomógombosat venni, de a Moto C-t vizsgálva sem örvendezett a szívünk. A legolcsóbb termékkategóriában a legnagyobb a különbség a profitra hajtó nagy gyártók és hardverversenyre kényszerült kis kínaiak között. Ennek kitűnő példája volt a fémkeretes, 720p kijelzős, decens sebességű Leagoo M5 roppan kedvező árával, bár amikor a katonai lövedékálló feliratot éles lövedékekkel szembesítettük, elvérzett.
Az M5 egyébként különösebben nem akadt, a hardver helyett viszont adatkommunikációs fronton nem ütött meg egy olyan szintet, ami szerintünk a műfaj szempontjából kötelező: nem tudott felcsatlakozni 4G hálózatra, és a most vizsgázó Leagoo M7 ugyanezzel a deficittel indul. Mindezt mutatós, bár valahonnan ismerős dizájnnal kívánja palástolni. Mondjuk ki: az iPhone 7 Plusról van szó, ami persze az Oppótól a OnePlusszon át másokat is megihletett vonásaival. Mégsem gyakori az egy az egyben átvett küllem belépőszinten, hát még a 8 + 5 megapixeles duplakamera. A Leagoo épp ezzel tűnik ki a tömegből.
A hátlapi antennacsíkokra emlékeztető festés egyébként olyannyira ismerős, hogy rutinosan rádugtuk a microUSB kábelt a felül elhelyezett portra, és csak vártuk és vártuk a telefon reakcióját, de a világért sem akart bekapcsolni. Aztán türelmetlenül szemügyre véve az eleve gyanús borítást, bevágáson akadt meg a tekintetünk: a hátlap bizony lepattintható, ebből következően fröccsentett műanyagból van és nettó kamu az említett antennakivezetés. A bekapcsolási mizériát a 3000 mAh-s telep matricájának eltávolítása oldotta meg – eme közjátékot letudva máris bekapcsolt az M7, úgyhogy a másik oldalára fordítottuk figyelmünket.
A Doogee-nak (balra) és a Leagoonak is van olcsó dupla kamerás mobilja [+]
Szó mi szó, adók és vám előtt 67-84 dollárért nem rossz ám az IPS HD kijelző, ami 5,5 hüvelyken elterülve elég szőrös karakterrajzolattal rendelkezik, de ennyiért WVGA-s rivális is akad. A fényerő elmegy, árnyékba húzódva odakint is látni belőle valamit, a színek kissé fakók és a kontrasztok oldalról gyorsan csökkennek, de legalább nem fordulnak át negatívba. A védelem Gorilla Glass 4 típusú, katonai lövedékálló jelölés nélkül. Ennyiért még akkor is rendben van a megjelenítő, ha éppenséggel eléggé kékesre lett kalibrálva. Inkább zavaró a gépelésnél érezhetően pontatlan érintőpanel.
Kijelző-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Leagoo M7 | Doogee Shoot 1 | uleFone Gemini | Oukitel U7 Plus |
Képátló | 5,5 hüvelyk | 5,5 hüvelyk | 5,5 hüvelyk | 5,5 hüvelyk |
Felbontás | 720 x 1280 | 1080 x 1920 | 1080 x 1920 | 720 x 1280 |
Technológia | IPS LCD | IPS LCD | LPTS LCD | IPS LCD |
Fehér fényerő (max.) | 446 nit | 339 nit | 524 nit | 442 nit |
Fehér fényerő (min.) | 18,9 nit | 13,8 nit | 27,7 nit | 17,65 nit |
Fekete fényerő | 0,57 nit | 0,53 nit | 0,23 nit | 0,44 nit |
Kontrasztarány | 782:1 | 1094:1 | 2277:1 | 1066:1 |
Színhőmérséklet | 8989 K + kézi | 7478 K + kézi | 9371 K + kézi | 8137 K |
Az árképzésbe egyébként a lenyomható, de érintésre azonosító ujjlenyomat-olvasó is belefért, ami home gombként is működik. A vissza és alkalmazásváltó viszont már túl költségesnek bizonyult, hogy megjelenjen a két oldalán, ezért virtuális kezelősáv rabol magának helyet a képernyőtől. Felette hangszóró, fénymérő, közelségérzékelő, 5 megapixeles kamera, sőt: ledes villanó is helyt kapott. Ez sem jellemző ennyiért, ahogy összeszerelésben is akad sokkal rosszabb: a hátlap gondos visszapattintása után csak komolyabb szorongatásra reccsen meg a plasztik ház, baja ekkor sem esik.
Ha iPhone-imitálás, akkor jókora kávák: a 156,1 x 77,9 x 7,9 milliméteres ház nem éppen apró, bár a fogás az ívelt kialakítás miatt tenyérbarát, a kezelés egy kézzel nehézkes, a 178 grammos tömeget pedig a zseb is megszenvedi. Ilyen paraméterekkel akár 4000 mAh-s telep is kiköthetett volna benne, nem így lett, kártyából mindenesetre két nanoSIM vagy egy nanoSIM és egy microSD kártya behelyezhető, a hátlap alatt. A kezelést nehezíti, hogy jobb oldalon túl magasra került a bekapcsoló és még messzebb a hangerőszabályzó, plusz az előlapi panelt még egy masszív műanyag csík is keretes szerkezetbe fogja. Kábelileg felül érdemes mélyedéseket keresgélni (microUSB, 3,5 mm jack), a hangot pedig alul lehet epekedve várni (monó megoldás, a bal oldali rács szól).
A doboz sem esett messze az almafától: a hófehér kartonszerkezet tetején éppúgy a fekete készülék tetszeleg, mint az iPhone 7 Plus csomagolása esetében. Igaz, itt elölről csodálható meg a masina, úgyhogy ezennel visszavonnánk mindenféle vádaskodást. A méretes pakk egy már a készüléken pihenő fóliát, egy puha, áttetsző szilikon tokot, egy hagyományos kialakítású mikrofonos fülest, némi olvasnivalót, egy microUSB kábelt és egy 5V / 1,5A-es töltőfejet rejt. Meg ugye egy belépőszintű phabletet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!