Multimédia

Összesen négy kameránk van, ebből egy az előlapon, meglepő módon ez csak 8 megapixeles, noha például a P30 Lite-nál itt 32 megapixelt nyújtott egy éve a Huawei. A hátlapon tehát marad három szenzor, ebből kettőnek van tényleges értelme, a főkamerának tekinthető, 48 megapixeles, quad-Bayer szűrős modulnak, valamint az ultraszéles látószögű másodlagos lencsének, amely 8 megapixelen képes dolgozni. Mivel a quad-Bayer szűrős megoldások lényege, hogy négy pixelnyi információból gyúrnak össze egy képponton, így a P40 Lite E is 12 megapixelen szállítja a legjobb minőséget. De természetesen kattintgattunk teljes felbontással is, íme:

Ha visszaállunk 12 megapixelre, akkor elérhető az AI mód is, ami már régi trükk a Huawei fotós részlegén. A rendszer megpróbálja felismerni, hogy milyen jellegű témát igyekszünk épp megörökíteni, ennek megfelelően csavargatja kicsit a szaturációt, a HDR-t, a vonalélességet és a színhőmérsékletet, hogy látványosabbak legyenek az eredmények. Ezt jól bekapcsoltam, jöjjenek azok a képek, amilyeneket valószínűleg a vásárlók is előállítanak majd, szokás szerint párosával a főkamerát és az ultraszéles látószöget használva.

Esti képeket csak a főkamerával lehet (és érdemes) csinálni:

A maga árszintjén a P40 lite E fotós produkciója mindenképp kielégítő. A főkamera korrekt, persze lehetne jobb a vonalélesség (nagyon mos és túlélesít sokszor az algoritmus) és estefelé nem brillírozik annyira, mint a komolyabb modellek a dedikált esti mód dacára sem, de egy középkategóriás masinától ez a teljesítmény abszolút helytálló. Az ultraszéles látószögű szenzornál azért vannak már bőven hibák a szűkös dinamika és a főleg a szélek felé elmosódó részletek kapcsán, ezzel nem is működik az esti mód, ami nyilván nem véletlen. Hiányzik a dedikált makró mód is, de legalább a manuális opció megvan, amivel a szokásos paramétereket tudjuk csavargatni. Mutatunk egy portrét is, a hátsó kamerás szett harmadik tagja ugyanis a mélységélességért felel, láttunk már ennél ügyesebb megoldást, ez valamiért markánsan felülexponál, gyakorlatilag abban a pillanatban kifehéredik a háttér, ahogyan arcot talál az automatika. Mondjuk, hogy bug, remélhetőleg hamarosan javítják, mert így nem sok értelme van. A szelfik pedig lehetnének élesebbek, itt van egy beltéri, meg egy kültéri példa.

Videóban Full HD a maximum, stabilizáció nincs, ennek megfelelően nem ezek lesznek a legjobb telefonos filmek, rövidebb dolgok megörökítésére alkalmas azért. Pozitívum, hogy lehet váltani felvétel közben is a két látószög között, a rögzített hanggal sincs különösebben nagy gond. Fent található egy példa.

[+]

Zeneileg nem egy nagy eresztés, a Huawei saját lejátszóját fogjuk itt találni, ami továbbra is két részre osztható. Az egyik fülön streaming muzsikát érünk el, egyfajta online rádiózási gyűjteményt mindenféle műfajok alapján bontva, számomra ismeretlen művekkel és előadókkal, a másik fülön pedig a lokális tartalmakat indíthatjuk el. A kihangosított minőség erős közepes, headset csatlakoztatása után viszont a Huawei Histen hangszínszabályozó beállításai is elérhetők. Illetve van FM-rádió is, ami mindenképpen egy pozitívum.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!