Külső, kijelző

Az elődökhöz képest nőtt a készülék, főleg a magassága ugrott meg, de szélességét és vastagságát tekintve még mindig kézbe simuló, aránylag stabilan megfogható modellről beszélünk, de időközben a kijelző két végpontja közt átlósan 5,8 hüvelyk van a korábbi 5,1-5,2 helyett, ami az egykezes használatot csaknem lehetetlenné teszi. Természetesen van egykezes mód és csomó egyéb segítség, de mindentől függetlenül szomorú, ahogy tűnnek el az apró csúcsmobilok. Megjelenést illetően egyébként a P20 Pro mellé rakva sem kell szégyenkeznie a kistesónak, sokkal harmonikusabb, barátságosabb lett a design, a kisebb méret, a hagyományos dupla kamera, illetve a keret, valamint az üveg elő-és hátlap közti különbséget alig láttató fekete szín mind-mind jól áll a P20-nak. Gondosan figyeltek az ergonómiára, 165 grammos tömegéből simán letagadhatna 10-20%-ot, jól kézbe simul, kiválóan van összerakva, kényelmes helyen vannak a kezelőszervei, öröm bekapcsolni és használni.

Huawei P20 és P20 Pro [+]

A színvariációk közül itt is a twilight fantázianevű, színátmenetes, különböző fényviszonyok között más árnyalatban mutatkozó változat a legérdekesebb, viszont a nálunk lévő tesztkészülék a maga visszafogottságában rendkívül elegáns, miközben olyan apróságokon lehet legeltetni a szemet, mint a bekapcsológombban lévő piros csík, illetve a hátlapi kamerasziget és feliratcsokor.

[+]

A kijelző fölötti betüremkedés, ismertebb nevén notch egy vitatott részlet, de egyrészt szoftveresen eltüntethető, másrészt a mindennapi használatot a személyes preferenciáim alapján nem is zavarja annyira, mint az iPhone X jóval szélesebb darabja, amitől – a jelenlegi iOS verzió mellett – még az akkumulátor százalékát sem lehet látni. Nagyon ritkán van annyi értesítésem, hogy a P20 szenzorszigete zavarjon, valószínűleg sokkal rosszabb visszhangja lett volna annak, ha egy ennyire populáris csúcsmodellnél olyan szélsőséges, koncepciókészülékes megoldásokat használnak, mint a piezoelektromos beszédhangszóró vagy az alsó sávra helyezett szelfikamera.

Notch-csal és notch nélkül [+]

Az 5,8 hüvelykes, 1080 x 2240 pixeles, azaz nyújtott Full HD felbontású kijelző IPS technológiát használ, természetesen a Pro mellé rakva jóval kevésbé élénkek (vagy harsányak) a színei, és maximális fényereje méréseink alapján is alacsonyabb, erős napsütésben ugyanúgy remekül látható volt, mint a testvérmodellé. Tükröződése minimális, betekintési szögei szinte teljesek, az érintésérzékelése szintén kiváló. Gorilla Glass-verziót a korábbi generációkkal ellentétben ezúttal nem nevezett meg a cég, remélhetőleg a karcállósága is rendben lesz az elöl-hátul üvegborításnak, a gyárilag felhelyezett fólia ebben plusz segítséget nyújt.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Kamerapúp van, tehát valamennyire tud billegni a hátlapján a telefon, viszont csúszósnak az üvegfelületek ellenére sem nevezném, stabilan ül az asztalon, az alumínium oldalkeret pedig jó fogást ad neki. Jobb oldalra került a bekapcsológomb, fölötte ül két hangerőszabályzó. Bal oldalról csak a SIM-tálcát húzhatjuk ki, felül pedig csak a zajszűrő mikrofont lehet látni az antennacsíkokon kívül. Alulra is jutott két antennakilépő, illetve itt van az elsődleges mikrofon, a multimédiás hangszóró, illetve a Type-C csatlakozó.

[+]

Jack portot hiába keresünk, a dobozban lévő, szimpla adapteren kívül egyébként vehetünk hozzá Y-dugós, Type-C-t és 3,5 milliméteres jacket egyszerre elérhetővé tévő adaptert. Sajnos ez nem része az alapcsomagnak. Oldalról, a gyári tűvel húzható ki a kártyatálca, ami kizárólag két darab, egymással dual standby módon együttműködő nanoSIM-et tud befogadni, a microSD-s olvasás sajnos ennél a mobilnál nem opció. Az IP67 helyetti IP53 szabvány lényegében csak annyit takar, hogy elméletileg nem mehet be annyi por a készülékházba, hogy károsítsa a működést, illetve vízlepergető a burkolat, de ezekkel semmiképpen nem érdemes komolyan kísérletezni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!