Külső
A Sensation a HTC-től megszokott minőségű burkolatot kapott. Műanyag borítású alumínium, az összeszerelési minőség egészen parádés, aminek oka az is, hogy a hátlap körbeveszi a telefon oldalsó részét is, ha leszedjük, akkor az egész burok egyben jön le, s ellentétben a manapság szokásos hajszálvékony műanyag héjakkal, ez egy kifejezetten masszív, robusztus burkolat, sok fémmel megspékelve. Jó pont, hogy a leszedés után a készülék tetején található hangszóró és kamera szabadon hozzáférhetővé válik, a külső borításon található rácson esetlegesen beszivárgó porszemeket így könnyű eltávolítani. Érdekes egyébként, hogy a burkolatától megfosztott Sensation kimondottan vékonnyá válik, megtehette volna a HTC, hogy a vékonyítási verseny apropóján egy sokkal filigránabb hátlapot tervez a telefonhoz, de megítélésem szerint jól döntöttek akkor, amikor inkább a masszivitást választották. Belül összesen négy helyen láthatunk csatlakozókat, amelyek a különböző rádiós antennák végződései. Éppen ezért a hátlap levételével eltűnik a térerő, ami elsőre elég fura, de megmagyarázható.
Az előlapot a 4,3 inches S-LCD kijelző uralja, amely 540x960 pixel felbontású, ezzel a harmadik androidos készülék a piacon ilyen részletgazdagsággal. A Meizu M9 még ennél kicsivel többet tud, de ott egy fix sávban jellenek meg az állapotjelző ikonok. A másik ilyen képességű üdvöske a Motorola Atrix, amely viszont pentile matrix technológiát kapott. Ez közelről nézve nem olyan szép, a Sensation kijelzője markánsabb, tisztább képet ad, bár most pont nem tudtuk annyira értékelni, lévén nálunk járt az Optimus Black, amely nagyon komoly produkciót nyújtott – igaz, valamivel alacsonyabb felbontás mellett. A Sensation kijelzőjét Gorilla Glass fedi, ami miatt ellenáll a karcolásoknak – ez ma már a csúcskategóriában alapkövetelmény. Itt annyival fejelte meg a HTC a történetet, hogy nem csak a kijelzőt, hanem az egész előlapot beborítja ez az ellenálló anyag.
A kijelző felett a hangszóró kapott egy széles és elég markáns rácsozatot, két szélén fényérzékelő és a másodlagos kamera ücsörögnek. Alul négy darab érintésérzékeny gomb sorakozik, a home billentyű, az opciók, a vissza és a keresés, ahogy ezt már az androidos telefonoknál megszokhattuk. Ezek a kijelzővel együtt kapnak világítást. A Sensation felső élén a bekapcsoláshoz és a kijelző lezárásához / feloldásához szolgáló billentyűt találhatjuk meg, ide kerül a 3,5 mm-es jack csatlakozó is.
Oldalt nincs sok extra, a készülék jobb fele teljesen sima, balra került egy hosszúkás gomb, amivel a hangerőt tudjuk szabályozni, illetve itt van a microUSB csatlakozó is. Külön HDMI nincsen, a Sensation a microUSB kimenetet használja erre a célra – nyilván egy megfelelő átalakító segítségével. A hátlap baromi pofás, messziről egy designos női retikülre hasonlít, egyszerűen ízléses, visszafogott, mégis szép és egyedi. A felső részen kamera dudorodik, mellette dupla led, illetve kis hangszóró található, lentebb pedig a jól ismert „with HTC Sense“ felirat teszi egyértelművé, hogy mivel is van dolgunk. A memóriakártya (gyárilag 8 gigabájtos) a hátlap leszedése után válik csak elérhetővé, az akkumulátort viszont nem kell kioperálni a cseréhez.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
