Bevezető

Idén februárban a szaksajtó csalódottan ülte végig a HTC nagyszabású sajtótájékoztatóját, ahol a tavalyi modellek ráncfellvart változatain kívül két Facebook telefont és a Flyer nevű tabletet mutatta be a gyártó. Kicsit többet várt a piac a HTC-től a korábbi szárnyalás után, de a taiwani cég a Qualcommal való összebútorozás miatt nem tudott igazán újítani, hiszen a kétmagos processzorok még a fasorban sem voltak.

[+]

Mostanra viszont lettek. A HTC Sensation áprilisban mutatkozott be, szerencsés olvasóink közül néhányan a prototípust is megnyomkodhatták a Mobile Meetingen, most pedig megjött a végleges verzió, amely hamarosan a boltok polcaira kerül. Ha pedig lett új processzor, akkor a HTC csavart egyet a kijelző felbontásán is, illetve állítólag a sokat kritizált kameramodult is újragondolták annak érdekében, hogy jobban sikerült fotókat gyárthassunk.

[+]

A készüléket a Speedshop juttatta el hozzánk, de még nem a végleges dobozban, úgy szerezték ők is a kedvünkért. Kicsiny szerkesztőségünk nagy várakozással tekintett a cucc megérkezése elé, a prohardveres Oliverda már régóta fente rá a fogát, de persze mi is kíváncsiak voltunk, hogy ha a HTC megrázza magát, akkor mit tud letenni az asztalra. Ideje is volt a dolognak, hiszen immáron ezen kívül három másik készülék is piacon van kétmagos architektúrával: az LG Optimus 2X, a Samsung Galaxy S II, illetve a Motorola Atrix. Most a HTC is visszaszáll az élvonalba, s bizony beleadtak mindent. Ennek megfelelően nem egy olcsó ketyere a Sensation: nagyjából bruttó 150 ezer forintot fognak érte itthon kérni. Mielőtt belemennénk a részletekbe, nézzük meg együtt a rendkívül heart-touching bemutató filmet, amit a HTC készített:

Külső

A Sensation a HTC-től megszokott minőségű burkolatot kapott. Műanyag borítású alumínium, az összeszerelési minőség egészen parádés, aminek oka az is, hogy a hátlap körbeveszi a telefon oldalsó részét is, ha leszedjük, akkor az egész burok egyben jön le, s ellentétben a manapság szokásos hajszálvékony műanyag héjakkal, ez egy kifejezetten masszív, robusztus burkolat, sok fémmel megspékelve. Jó pont, hogy a leszedés után a készülék tetején található hangszóró és kamera szabadon hozzáférhetővé válik, a külső borításon található rácson esetlegesen beszivárgó porszemeket így könnyű eltávolítani. Érdekes egyébként, hogy a burkolatától megfosztott Sensation kimondottan vékonnyá válik, megtehette volna a HTC, hogy a vékonyítási verseny apropóján egy sokkal filigránabb hátlapot tervez a telefonhoz, de megítélésem szerint jól döntöttek akkor, amikor inkább a masszivitást választották. Belül összesen négy helyen láthatunk csatlakozókat, amelyek a különböző rádiós antennák végződései. Éppen ezért a hátlap levételével eltűnik a térerő, ami elsőre elég fura, de megmagyarázható.

[+]

Az előlapot a 4,3 inches S-LCD kijelző uralja, amely 540x960 pixel felbontású, ezzel a harmadik androidos készülék a piacon ilyen részletgazdagsággal. A Meizu M9 még ennél kicsivel többet tud, de ott egy fix sávban jellenek meg az állapotjelző ikonok. A másik ilyen képességű üdvöske a Motorola Atrix, amely viszont pentile matrix technológiát kapott. Ez közelről nézve nem olyan szép, a Sensation kijelzője markánsabb, tisztább képet ad, bár most pont nem tudtuk annyira értékelni, lévén nálunk járt az Optimus Black, amely nagyon komoly produkciót nyújtott – igaz, valamivel alacsonyabb felbontás mellett. A Sensation kijelzőjét Gorilla Glass fedi, ami miatt ellenáll a karcolásoknak – ez ma már a csúcskategóriában alapkövetelmény. Itt annyival fejelte meg a HTC a történetet, hogy nem csak a kijelzőt, hanem az egész előlapot beborítja ez az ellenálló anyag.

[+]

A kijelző felett a hangszóró kapott egy széles és elég markáns rácsozatot, két szélén fényérzékelő és a másodlagos kamera ücsörögnek. Alul négy darab érintésérzékeny gomb sorakozik, a home billentyű, az opciók, a vissza és a keresés, ahogy ezt már az androidos telefonoknál megszokhattuk. Ezek a kijelzővel együtt kapnak világítást. A Sensation felső élén a bekapcsoláshoz és a kijelző lezárásához / feloldásához szolgáló billentyűt találhatjuk meg, ide kerül a 3,5 mm-es jack csatlakozó is.

[+]

Oldalt nincs sok extra, a készülék jobb fele teljesen sima, balra került egy hosszúkás gomb, amivel a hangerőt tudjuk szabályozni, illetve itt van a microUSB csatlakozó is. Külön HDMI nincsen, a Sensation a microUSB kimenetet használja erre a célra – nyilván egy megfelelő átalakító segítségével. A hátlap baromi pofás, messziről egy designos női retikülre hasonlít, egyszerűen ízléses, visszafogott, mégis szép és egyedi. A felső részen kamera dudorodik, mellette dupla led, illetve kis hangszóró található, lentebb pedig a jól ismert „with HTC Sense“ felirat teszi egyértelművé, hogy mivel is van dolgunk. A memóriakártya (gyárilag 8 gigabájtos) a hátlap leszedése után válik csak elérhetővé, az akkumulátort viszont nem kell kioperálni a cseréhez.

Hardver és szoftver

A Sensation az első telefon, amely megkapta a Qualcomm kétmagos processzorát, a Snapdragon MSM8260-at, amely 1,2 GHz-en ketyeg. Ez az első chipset, ahol a magok képesek egymástól függetlenül skálázódni, ami azt jelenti, hogy ha az egyik mag fullon pörög, akkor a másik elmolyolhat mondjuk 200 MHz-en is, ha éppen ennyi teljesítményre van szükség. Ez kíméli az akkumulátort, ezáltal növekedhet az üzemidő. A grafikai gyorsításért az Adreno 220-as GPU felelős, ez szintén új fejlesztés. Mindehhez 768 MB RAM és 1 GB ROM tartozik, tehát a hardver papíron nagyon-nagyon masszívnak tűnik.

Persze a gép sebességével sincs gond, minden azonnal történik, a 2.3.3-as Android szinte röccenés nélkül fut – ahol esetleg gond lenne, ott jön a Sense 3.0 és szépen elfödi a problémákat. Ugyanakkor a különbző benchmark programok eredményei mind ugyanazt mutatják: a kétmagos eszközök között a Sensation általában sereghajtó, a Galaxy S II viszi a pálmát, a HTC üdvöskéjénél viszont számításba kell venni, hogy például a grafikus számításoknál befolyásolhatja az eredményt a nagyobb felbontású kijelző is. Nagyon hamarosan összehasonlító tesztet is csinálunk a három nagyágyúról (a Motorola Atrix itthon hivatalosan úgysem kapható, ezért kimarad), s akkor végigmegyünk az eredményeken, amelyek persze fontosak, illetve növelik az e-pénisz hosszát is bizonyos körökben, de a felhasználói élmény szempontjából nem mindig mutatnak relevanciát.

[+]

A Sensation ugyanis a Sense 3.0-s verziójával érkezik (végre rímel a termék és a kezelőfelület neve egymásra), amelyről egyöntetűen az a szerkesztőségi álláspont, hogy a legjobb gyári interfész jelenleg. A Desire S kapcsán már láttuk az újításokat, de mindig finomít egy-két apróságot a gyártó, minden modellnél valahogy egyre tökéletesebbé válik a kezelőfelület, amire méltán lehet büszke a HTC.

A Sense egyrészt állati szép, másrészt igen masszívan testre is lehet szabni. Az egy dolog, hogy animáló háttérképeink vannak, amelyek az időjárásra és magára az időre is reagálnak (esti felhők, napsütés délben, ködös hajnal, ilyesmi), de vannak témák és felületek, amiket össze tudunk legózni kedvünk szerint. Ilyenkor a készülék ugyan újraindul, de az Android platform miatt ez szükségszerű, viszont totál új ruhában fog feszíteni a összesen hét oldalas kezdőképernyő. Ezek között válthatunk úgy is, hogy két ujjunkat összehúzva egyben látjuk az összeset, ha pedig oldalirányban indulunk el, akkor egy bizonyos lapozási tempó felvétele után a felület érzi, hogy itt most akció van, s lekicsinyíti az oldalakat, hogy gyorsabban tudjunk rajtuk szánkázni. Mondjuk szerintem ennek túl sok értelme egyébként nincs, de elég látványos húzás.

A feloldás művelete is jópofa, alul egy kört kell felhúzni a kijelző közepe felé, ha viszont a kezdőlapon található – általunk tetszőlegesen összeválogatott – ikonhalom egy darabját húzzuk le az említett körbe, akkor a feloldással egyidőben az adott alkalmazás indul el. Ez egyébként hívásfogadásnál is így működik, a zöld, vagy a piros telefon ikonját kell a körbe tologatni ahhoz, hogy a szándékunknak megfelelő esemény történjék. A felső státuszsávot lehúzva a legutóbb indított programok listája látszik, illetve alapból a különböző értesítések. Lent azonban van egy másik fül, a gyorsbeállításokhoz röpít minket, itt kapcsolgathatjuk az adatkommunikációs funkciókat, illetve látszik a rendelkezésre álló memória állapota is. Újdonság, hogy a lezárt képernyő is többféle lehet, animálhatnak a fotóink, láthatjuk az ismerőseink státuszát, vagy durván szép időjárással kapcsolatos grafikát is.

Az ikonos menübe csöppenve első blikkre a szokásos, androidos felület fogadja a felhasználót, de itt is van néhány apróság, amivel a tervezők könnyíteni óhajtották a használatot. Egyrészt a görgetés: nem folyamatosan tudunk lefelé haladni, hanem oldalanként „ugrik“ egyet a kép, ezt lehet szeretni, nem szeretni, de könnyen megszokható. A bal alsó sarokban három ikon helyezkedik el, az elsővel az összes alkalmazást látjuk, a második a használat sorrendjébe rendezi a rajzocskákat, a harmadikkal pedig csak azok listázódnak, amelyeket utólag mi töltöttünk rá a készülékre.

Alapfunkciók, szoftverek

Első bekapcsolás után az ember természetesen túlesik az alapvető dolgokon, már itt neki lehet állni Google és Facebook accountot beállítani. A telefonkönyv ugyanis hallatlanul intelligens módon magától próbálja meg összefésülni a több forrásból érkező adatokat, molyol a háttérben, aztán egyszer csak az arcunkba tol egy listát, hogy srácok, szerintem ezek az arcok összetartoznak, kérlek csekkoljátok le. És 90%-ban igaza van, nálam a szokásos kettő darab Szabó Dániel okozott némi problémát. Ami a Sense-ben az egyik nagyon kellemes funkció, hogy a kedvenceket és általában az összetartozásokat a megjegyzés rovatban egy kóddal jelzi. Ez senkit sem zavar, viszont egy másik Sense-alapú telefonba költözve egyből tudja az új kütyü is, hogy kik a kedvenc kontaktok, s melyik Facebook bejegyzés melyik Google adathoz köthető.

Persze a kedvenceknek külön widget dukál, ahol nem csak az illetők aktuális feje látszik (igen, Facebookról húzza le a friss arcképet a rendszer – ha van), hanem kicsiny számocska is kerül a jobb alsó sarokba, amely azt mutatja, hogy hány nem megtekintett esemény kötődik az illetőhöz. Ez lehet hívás, SMS és levél is. Valamelyest a névjegyzékhez köthető a Friend Stream amely olyasmi, mint a Sony Ericsson által készített TimeScape. Itt Facebook és Twitter forrásokból egy időrendi listát látunk az összes státuszüzenetről, feltöltőtt fotókról, hivatkozásokról, értesítéskről. Ezekre szűrhetünk is az alsó ikonok segítségével, s persze minden kattintható, a böngészőt nyitja a rendszer egyből, ha kell.

Az üzenetkezelésbe nyúlt bele a HTC a legkevésbé, de azért saját billentyűzetük ott van a szeren. Evidens, hogy tud magyarul, a prediktív szövegbevitel gyönyörűen paraméterezhető (javítsa a hibákat, vagy csak húzza alá, automatikusan is kiegészítheti a szavakat), van magyarul tudó Swype, amit gondolom sokan szeretnek, nekem nehézkes a használata, de a lényeg, hogy üzemel. Az SMS/MMS kezelésén kívül természetesen a levelezés is vidáman megy, szinte azonnal bezuhannak az e-mailek a postafiókba, erre sem lehet panasz, s talán evidens, hogy Exchange szinkronizációra is képes a ketyere.

Az iroda funkciók legfontosabb alkalmazása a Polaris Office, amely Office dokumentumok megnyitására és szerkesztésére ad lehetőséget. A legfontosabb, hogy vihargyors, pikk-pakk megnyílnak a doksik, szerkeszteni is könnyű ezeket, hiszen folyamatosan működik a többujjas nagyítás, s persze az elforgatás is. Az Adobe Reader nem újdonság, a magyarul Átvitel nevet viselő alkalmazás pedig abban segít, hogy másik készülékről könnyen költöztethessük az adatainkat a Sensationre. A Feladatkezelő minden magára valamit is adó androidos júzer alap alkalmazása, a Hangrögzítő az, ami, a Részvények mögött húzódó funkcionalitás sem okoz meglepetést.

Jópofa viszont a Dokkolási mód, amelyet megnyomva visszakapjuk a főképernyőt, de némiképp átrendezve, gyakorlatilag azt próbálták megoldani a tervezők, hogy egy számítógép mellé helyezett, s éppen töltésben levő masinán mit érdemes látni. Ide az időjárás mellett a Facebook üzenetek, a naptár, a fényképek és az esetleges csatlakoztatott egyéb eszközök listája kerül ki. Említést érdemel a Zseblámpa, amely a hátsó ledeket gyújtja ki, illetve természetesen a HTC két saját webes felülete, a letölthető tartalmakat kínáló HTC Likes és HTC Hub.

Multimédia

A Sensation hátlapján 8 megapixeles kamerának vágtak helyet a mérnökök. Ezt kettős led villanó segíti, egész hatékonyan. Bár dedikált exponáló billentyű nincs, autofókusz ugyanakkor van, ráadásul folyamatosan próbál élesíteni a gép, miközben a keresőben azt nézzük, hogy milyen legyen a kompozíció. Ennek eredménye, hogy egyből exponál a ketyere, a HTC szerint így mindig éles és azonnali alkotások születnek, de ez azért nem mindig jön össze, főleg mozgó témáknál. A beállításoknál nincs különösebben sok extra, de a lényeg megvan. Vannak környezeti beállítások, időzítő, csavargathatjuk az expozíciót, a kontrasztot, a telítettséget és a vonalélességet, állítható az ISO, a felbontás, bekapcsolható a geotagging, illetve az arcfelismerés is.

Mindezek ellenére – bár az a hír járja, hogy a HTC külön odafigyelt a képalkotásra – az elkészült fotók nem mondhatóak túl jónak. Nagyon sokat kattogtattam, úgyhogy a jobb képekből válogattam (lent), de hiába voltak tökéletesek a fényviszonyok, a végeredmény nem hozza a többi 8 megapixeles gép szintjét. Elképesztően erős a zajszűrés, amire valószínűleg szükség is van, mert a sötétebb részeken bántóan erős a képzaj. Emiatt a vonalélesség fogalma szinte megszűnik létezni, s hiába találja el a szoftver a színeket és a fényeket jól, ha a részletek elvesznek. Persze nekiálltam kicsit játszani a dologgal, kikapcsoltam az automatikus javítást és tekertem egyet a vonalélességen, s van némi különbség ugyan, de nem jelentős. Mutatok két képet, az első az alapbeállításokkal készült, a másodikon a módosítás utáni eredmény csodálható meg.

Videót fullHD (1080p) felbontásban vesz fel a készülék, természetesen ezzel is sokat játszottam. Hangot sztereóban rögzít, itt is vannak előre programozott jelenetek, lehet folyamatos segédfényt kérni, s persze próbál fókuszálni is a gép állandóan. A felvételek nagyon szépre, folyamatosra sikerülnek, egy egyszerűbb kamerát már képes kiváltani ebből a szempontból a Sensation. (Van elfekvőben egy Toshiba Camileo a szerkesztőségben, azzal sem lehet ennél jobb felvételeket lőni.) Három tesztvideót mutatnék, egy beltéri, egy napsütéses és egy mesterséges fénynél készült darabot. Figyelem, ha valakinél esetleg akadozik, az nem a videó hibája, hanem talán a gépe nem bírja a fullHD videók visszajátszását. Fotózásnál és videózásnál is van módunk babrálni előre gyártott sémák közül mindenféle effektezéshez (torzítás, mozaik, szürkeárnyalat, negatív, stb), de az ilyesmit az ember nem a telefonon szokta intézni.

A képek és a mozik visszanézegetése és visszajátszása gyors, akadásmentes. A készülék minden formátumot vidáman elfogyaszt, a DivX és az Xvid sem jelent elvileg neki problémát, ugyanakkor egyik felhasználónk jelezte, hogy ebben az esetben másfél perc után elnémul a kütyü. Kipróbáltuk: nekünk is így cselekszik, a HTC azonban kérdésünkre egyből reagált (s ezért jár a respect), s átnézik az 1.28-as ROM verziót, amit a Google is elfogadott, hogy orvosolják a problémát, bár egyelőre nekik nem sikerült reprodukálniuk a hibát.

Zenei téren a Sensation jól teljesít. A lejátszó természetesen mindenféle kritériumoknak megfelelően tudja a zenéket rendezni, megjeleníti az albumborítókat, szépen néz ki fektetett nézetben is. Az opciók között kimondottan érdemes bekapcsolni az SRS módot, ezzel sokkal-sokkal jobb már kihangosított állapotban is az eredmény, fülessel pláne hallani a különbséget. Nem hiányzik az FM-rádió sem, amely első indításnál szépen megkeresi az elérhető állomásokat. Van RDS is, tökéletesen üzemel. Emltést érdemel még a HTC Watch, amely egy online filmadatbázis, ahonnan – elvileg – mozikat lehet majd streamelni, ez megnézhető a telefonon, vagy a hozzá kötött tévén. Egyelőre csak trailerek találhatóak az adatbázisban, s sajnos ez így is marad, mert a kelet-európai régióban nem lesz elérhető a fizetős verzió.

Adatkommunikáció, akkumulátor

Odatették magukat a mérnökök az adatátviteli technológiák kapcsán. Mobilhálózatokon 14,4 Mbps letöltési és 5,76 Mbps feltöltési sebesség érhető el. Ezen kívül természetesen van WiFi (amely hotspot is lehet), a Bluetooth 3.0 sztereó hangátvitelre is képes, nem hiányzik a DLNA, illetve – mint minden androidos telefonban – akad GPS is. Ez elég gyorsan talál műholdat, tartja is a pozíciót.

A gyári böngésző (WebKit) nagyon kellemes, 4,3 inchen és ilyen felbontással már kevés weblapnál okozhat bármilyen gondot. Flash támogatás természetesen van, nagyon nem izzasztja meg a rendszert a dolog. A többujjas nagyítás, a paragrafusra való tördelés könnyedén megy. Ha számítógépre kötjük a ketyerét, akkor a Sense megkérdezi, hogy milyen célból tesszük ezt. Lehet külső meghajtó, modem, szinkronizáció, vagy sima töltés is.

[+]

A hátlap alatti akkumulátor 1520 mAh teljesítményű. A külön skálázódó processzormagoknak köszönhetően a Sensation elég takarékosan bánik az energiával, ha nem nyüstöljük, a készenléti mód alig fogyaszt. Ha viszont használjuk rendesen, akkor tapasztalataim szerint pont ugyanolyan hamar merül, mint bármilyen más androidos gép, nálam általában másfél naponta kért enni. Persze én heavy user vagyok, folyamatos adatkapcsolattal, GPS-szel és fotózással terheltem a cuccot a beszélgetésen és az üzenetküldésen felül.

[+]

Összegzés. A Sensation végre tényleg előrelépés a HTC-től. Nem sikerült mindenben tökéletesre ez a lépcső, főleg a képalkotási képességek okoznak csalódást, de a sebesség, a kijelző felbontása, a minőségi összeszerelés, és persze a Sense megint kiváló. A HTC gyári felhasználói interfésze a legjobb ilyen kezelőfelület, nagyon egyben van, nagyon jól testreszabható, baromi látványos, jó érzés használni és tele van finom extrákkal, amelyek egyszerűen jobbá teszik a júzer lelkivilágának állapotát. A Sensation tényleg egy prémium kategóriás, minőségi okostelefon, amely hardveresen is rendben van, tud mindent, ami elvárható, ha nem is hibátlan. Az biztos, hogy a különböző toldozgatások-foldozgatások után, az S betű felhasználásának mellőzésével végre tényleg egy új csúcsmodellt alkotott meg a HTC, s ezzel – talán nem vagyok egyedül a véleményemmel – visszaszerezheti a korábbi tulajdonosok bizalmát is. A 150 ezer forintos végfelhasználói bruttó ár persze nem csekély, de ezúttal nem érezni azt, hogy túlzottan fölélőttek volna. Mindent egybevetve talán nem meglepő, hogy a HTC Sensation kiérdemli tőlünk az Ajánlott plecsnit, amely a gyenge kamera és a „csak“ a szintet hozó kijelzőtechnológia miatt nem lett még jobb.

HTC Sensation

Bog

A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

HTC Sensation

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	126,1 x 65,4 x 11,3 milliméter
	Tömeg	148 gramm
	Színvariációk	fekete-barna
	Kijelző
	Kijelző átlója	4,3 hüvelyk
	Kijelző felbontása	540 x 960 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív S-LCD érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	768 MB RAM / 1 GB ROM
	Memória bővíthetősége	microSDHC (gyári: 8GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 14,4 Mbps / 5,76 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 3.0 (A2DP)
	WiFi	802.11b/g/n, DLNA
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	némaüzem
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 2.3.3 (Gingerbread) + HTC Sense 3.0
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	vannak
	Valutakonverter	nincs
	Extra szoftverek	Facebook, Friend Stream, HTC Hub, HTC Likes, Latitude, Locations, Maps (Google), Polaris Office, SoundHound, Twitter, YouTube
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixeles, autofókuszos, dupla ledes villanó
	Másodlagos kamera	0,3 megapixel
	Videófelvétel	van (1080p @ 30fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van (SRS)
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1520 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	350 óra (2G) / 400 óra (3G)
	Beszélgetési idő	8 óra 20 perc (2G) / 6 óra 40 perc (3G)
	Egyebek
	HTC Sense kezelőfelület, gyorsulásérzékelő, 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, távoli telefonelérés