Hirdetés
Külső
A HTC mindig is odafigyelt a készülékek külsejére, a Desire X viszont különösen szépre és ergonomikusra sikeredett, a design körülbelül a One S szintjét hozza. Nem véletlenül hoztam fel példaként a One széria középső tagját, az újdonság sok szempontból emlékeztet az említett modellre, a sarkok lekerekítése, az előlap kialakítása és a vékony kivitel is a One S-t idézik. A matt plasztik borítás a szennyeződésekkel és az ujjlenyomatokkal szemben is jól bírja, a 118,5 x 62,3 x 9,3 milliméteres méretekkel és 114 grammos tömeggel rendelkező készüléket jó érzés kézben tartani, egy kézzel is gond nélkül kezelhető, a hátlap kialakítása stabil fogást biztosít. Az összeszerelés minőségére sem lehet panasz, az illeszkedések stabilak, a gombok nem lötyögnek. A képeken látható fekete kivitel mellett egy fehér ruhába öltöztetett modell is a boltok polcaira kerül.
Az előlap tetején látható a hangszóró, mely a One S és One X nyomdokaiba lépve mikrofuratos kialakítással rendelkezik. Alatta egy ezüst HTC felirat olvasható, tőle balra a fény- és közelségérzékelő, jobbra egy állapotjelző LED kapott helyet. A másodlagos kamerát hiába keresi az ember, ez a modul sajnos kimaradt a játékból, sokat rontva ezzel az összképen. Az előlap legnagyobb területét egy négy hüvelykes képátlójú, 480 x 800 képpontos felbontású kijelző foglalja el. A körülbelül 233 ppi pixelsűrűség jócskán alulmarad a csúcsmodellekhez képest, ám a kép így is viszonylag éles; persze a sasszeműek és pixelvadászok elsőre ki fogják szúrni a recés éleket. A panel S-LCD technológiát használ, a színek élénkek (16 millió színárnyalattal dolgozik a megjelenítő), a betekintési szög óriási, a fényerő viszont lehetne acélosabb. Az érintések érzékelése természetesen kapacitív módon történik, egyszerre legfeljebb két ponton mehet a tapogatás. A képernyő alatt három gomb csücsül, a szokásos vissza, főképernyő és beállítások / alkalmazásváltó billentyűkkel lehet számolni.
A telefon hátlapja matt plasztikból van, a csúcsmodellekkel ellentétben le lehet pattintani, így feltárul az akkumulátor, valamint a SIM- és microSD-kártyák foglalatai. Díszítőelemként egy halvány HTC és Beats Audio felirat látható, a szintén mikrofuratos külső hangszóró a bal alsó sarokba került. A hangminőség egészen jó, a magas hangerő mellett a torzításfaktor is alacsonyabb az átlagnál; persze HiFi-élményre nem szabad számítani. A telefon egyetlen kamerája a bal felső sarokban foglal helyet, a vakuval megtoldott optikának egy fém szigetecske ad otthont.
Az oldalsó interfészek és gombok kínálata a szokásos. A hangerő jobb oldalt szabályozható, a microUSB-aljzat a bal oldalra került. A 3,5 milliméteres kimenet és a ki- és bekapcsoló gomb felül bandázik, utóbbi a képernyő feloldására és lezárására is használható.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
