HTC Desire Eye - szemmel ver

Bevezető

A HTC két éve húzott egy merészet, és kiszállva a megapixelversenyből, bemutatta UltraPixel névre hallgató, mindössze négy megapixeles kameraszenzorát. A megoldás előnye, mint hangsúlyozták, a jócskán megnőtt szenzorpixel méret, ami kevesebb képzaj mellett jobb minőségű képrögzítésre alkalmas, főleg este, amikor a mobilkamerák általában elvéreznek.

[+]

Sötétben valóban jól szerepelt a One M7, azonban nappal nem tudta felvenni a versenyt a néha tízszer nagyobb felbontású kameramobilokkal. Az UltraPixel technológia a folytatásban is megmaradt, csak éppen a One M8 társszenzort kapott, a HTC fél éve mégis visszatért a megapixel versenybe a nagy felbontású One E8, a One M8 Eye és az előlapra is 13 megapixeles kamerát helyező Desire Eye formájában. Mindez talán azt jelzi, a tajvaniak készek feladni a házi szenzor használatát, ami annál is inkább sürgetőbb, mivel 4K-s felvételek rögzítéséhez legalább 8 megapixeles modulra van szükség.

[+]

Bár a vizsgált készülék a Desire sorozatnevet viseli, senkit ne tévesszen meg az előtag, a készülék ugyanis a csúcskategória aljára lett belőve Full HD-s megjelenítővel és Snadpragon 801-es chipsettel. A említett alsó- és középkategóriás szériából azonban visszaköszön a sokszínű plasztik borítás és a lap hátlapi kivitel. Szerkesztőségünk a világoskék-szürke variánst kapta kölcsön az XXL GSM-től jelen teszt erejéig.

[+]

A Desire Eye a HTC-től megszokottan hófehér, sarkainál lekerekített dobozt kapott, rajta némi színes nyomtatvánnyal. A fedél és a készüléktálca alól egy ázsiai szabványú, 1 amperes töltőfejet, egy microUSB kábelt, némi papírnyomtatványt és egy hagyományos kialakítású mikrofonos fülest sikerült elővarázsolnom, némi nyomtatvány kíséretében. Itt jegyezném meg, hogy a tesztkészüléken nem sikerült magyar nyelvet beállítani, magyar billentyűzetet viszont igen.

Külső és kijelző

A One M8-cal szemben a Desire Eye valamivel nagyobb, 5,2 hüvelykes megjelenítőt kapott, amitől megnőtt a készülékház is. A HTC továbbra sem dolgozik vékony képernyőkeretekkel, és a funkció nélküli HTC sáv is megmaradt alul, ettől viszont a készülék nyúlánkra sikeredett, megnehezítve az egykezes használatot. A 151,7 x 73,8 x 8,5 milliméteres ház éppen ezért az 5,5 hüvelykes LG G3 méreteivel vetekszik, de legalább az extra borítást a HTC munkára fogta: a műanyag ház IPX7 por- és vízálló minősítést kapott, azaz 30 percig akár egy méter mélyen lehet tartani a készüléket, bár ilyesmit a gyártó nem javasol.

A HTC Desire Eye a One M7 mellett

Az összeszerelés mindazonáltal jól sikerült, a plasztik konstrukció erősebb markolásra sem recseg, a készülék fogása pedig egész kényelmes, amin ront a matt hátlap csúszós kivitele. Kifogásom akadt továbbá az oldalborításból alig kiemelkedő jobboldali kezelőgombokkal (hangerő, bekapcsoló, kétlépcsős kamerabillentyű), amelyeknek billenőútja rövid, ezért határozottan kell lenyomni a működéshez. Ez pont rosszul jön fotók ellövésekor, így néhány bemozdult kép elkészítése után áttértem az érintő exponálásra.

[+]

A Full HD-s, azaz 1080 x 1920 pixeles kijelző megfelelően éles, a színek viszont kissé fakók és kékesek, kalibrációs sémák nem járnak. A maximális fényerő kiemelkedően magas, oldalra fordítva a panel azonban gyorsan veszít kontrasztjából. A napfény alatti helyzet így is jó volt, és a kisebb balesetektől sem kellett félnem, köszönhetően a Gorilla Glass 3-as védőüvegnek, persze nem teszteltem az elem karcállóságát.

[+]

Ezúttal mégsem a kijelzőé a főszerep: minden tekintet a Szemre vetül, arra a nagy izére a képernyő felett, ami bizony egy 13 megapixeles szenzort rejt, két oldalán a kéttónusú villanópárral, a fénymérővel, a távolságérzékelővel és az értesítési LED-del. Amilyen tekintélyparancsoló az előlapi kamera, annyira nehéz kiszúrni a roppant vékonyra sikerült hangszórót, amiből a képernyő alá is került egy, BoomSound sztereó hangszórópárt alkotva. A fekete HTC logó sáv a megszokott helyén van, alatta üres világoskék káva foglalja a helyet – leginkább ezen a részen lehetett volna faragni a méretekből.

[+]

A jobboldali gombokról már volt szó, a baloldali tálcákról viszont még nem: innen lehet kihúzni a nanoSIM és a microSD kártya foglalatait. A tálcákat körömmel is ki lehet piszkálni, azaz, SIM-tűre nem lesz szükségünk. A fülhallgatót felül lehet csatlakoztatni, a microUSB töltő- és adatkábelt pedig alul. A hátlapi két ledes kamerarendszer a bal felső sarokba került. Más elem nem töri meg a matt festésű hátlap sík felületét, csak egy HTC logó és némi minősítési jelzés. A kissé csúszós elem alatt 2400 milliamperórás akkumulátor bújik meg, amit földi halandó nem fog tudni kicserélni, mivel a hátlap nem lepattintható.

Hardver és a Sense UI 6.0

A Desire Eye hardveresen nagyra vágyott, és meg is kapta a One M8 specifikációit, így a Snapdragon 801-es rendszerchipet (MSM8974AB), az Adreno 330-as grafikus gyorsítót, a 2 gigabájt RAM-ot és a 16 gigabájtos belső tárolót, ami microSD kártya behelyezésével bővíthető. A fenti kombó a fémházas tesó esetében remek felületi sebességet hozott, úgyhogy bizakodva futtattam le a teljesítményteszteket.

[+]

És nem kellett csalódnom, az eredmények a tavalyi csúcskategória szintjét hozták: az egy éves 801-es Snapdragon processzoros és grafikai fronton is helytállt. Ennél persze jóval fontosabb a hétköznapi sebesség, és a HTC nem hibázott itt sem: a Sense UI villámgyors, semmi felületi bizonytalanság, de a kövérebb honlapok és az ütősebb játékok sem rezegtették meg a lécet, túlmelegedés pedig 20 perc Asphalt 8 után sem volt jellemző. Ez kapásból több, mint amit egy-két prémiumkategóriás rivális fel tud mutatni.

Aki fogott a kezében mostanság HTC-s telefont, otthon fogja érezni magát a 6.0-ás Sense felületen, ami továbbra is egyszerűségében nagyszerű. A 4.4.4-es Androidon futó rendszer mellőzi a barokkos díszítőelemeket, ehelyett minden menü átlátható és könnyen kezelhető. A kezdőoldalakra 4 x 4-es kiosztásban pakolhatunk ikonokat és widgeteket, a tálcára öt ikon fér. A bal szélső kezdőoldal ezúttal is a függőlegesen lapozható BlinkFeed hírolvasó, amely az RSS-alapú portálok mellett a közösségi oldalakból is merít friss tartalmakat. Az alkalmazásmenüben ugyancsak függőlegesen lapozhatunk, itt egyébként három- és négyoszlopos elrendezés közül lehet választani, nekem megfelelt az utóbbi.

Az értesítéseket egy ujjal, a kapcsolópanelt kettővel lehet a képernyő tetejéről lehúzni. A kapcsolók hosszú érintésével a megfelelő beállításmenühöz jutunk. A panel átrendezhető, az elemek lecserélhetők. Az alkalmazásváltó a kilenc legutóbb használt appot listázza. Egyenként függőleges simítással lehet azokat bezárni, mindet egyszerre pedig az x jelre kattintva.

Több gesztusvezérlési funkció is elérhető, amelyek a készülék felemelése után aktiválhatók, ilyen a kétkoppos felébresztés, a képernyőzár feloldása jobbra, a BlinkFeed elérése balra, a hangtárcsázó előhívása pedig lefele simítással. Ezek hasznos apróságok, viszont előfordult, hogy véletlenül feloldottam a zsebemben a képernyőzárat, úgyhogy nem árt erre odafigyelni.

Szoftverek

A Sense nem csak könnyen kezelhető, hanem jól felszerelt is, számos hasznos szoftverrel. A telefonkönyv öt fülre oszlik gyorstárcsázási és gyorskeresési funkciókkal, kedvencekkel, többféle szűrési és csoportosítási móddal, és persze Google-szinkronizálással. A névjegyekhez tartozó telefonszámok blokkolhatók vagy privát telefonkönyvbe menthetők, ilyenkor a hívó fél neve és képe nem jelenik meg a zárképernyőn.

Az SMS és Email alkalmazásokat gond nélkül használtam, és bár magyar rendszernyelv nem volt elérhető a Desire Eye esetében, a Sense UI magyar nyelvű billentyűzetét be tudtam állítani. A szójavaslatok és szókiegészítések is rendben, jó hatékonysággal működtek, a gépelés pedig kényelmes volt. A Car alkalmazás vezetés közben jön jól, a hatalmas kezelőikonok mellett a készülék ugyanis hanggal is vezérelhető, igaz, magyarul nem tud.

A Kid Mode gyermekeinknek lett kitalálva, és számos videót, illetve játékot tartalmaz, ezek egy része azonban előfizetést igényel. Több kölöknek is létrehozhatunk profilt, kilépni pedig születésünk dátumának bepötyögésével lehet, így tudjuk védeni a készüléken tárolt adatainkat, vagy éppen gyermekeinket megóvni azoktól. Visszatért a Zoe alkalmazás, amivel nem csak rövid zenés videoklipeket készíthetünk bármilyen készüléken tárolt álló- és mozgóképes tartalomból, hanem azokat meg is oszthatjuk a többi Zoe-s felhasználóval, ismerőseinkkel vagy az ismertebb közösségi oldalakon.

A HTC Dot View a hasonnevű lukacsos képernyővédő tok kezelőszoftvere, amellyel a kiegészítőn keresztül értesítések és olyan alapinformációk jeleníthetők meg, mint mondjuk az idő, az időjárás vagy az üzemidő. Sajnos nem kaptunk ilyen tokot a dolog prezentálására. A Power to Give még egy érdekes megoldás: leírása szerint telefonunk processzoros erejét bevehetjük nemzetközi projektek, kutatások és műveletek számítógépes kódolásának meggyorsítására. A tajvani gyártó nem feledkezett el a mi támogatásunkról sem: a HTC Guide segíti a gyors kapcsolatfelvételt a vállalat munkatársaival, és ad néhány tippet, ha elakadnánk, a Tips & Help pedig videókkal és képekkel segíti a telefon gyors kiismerését.

Az eszközök között a Google-lal szinkronizálható naptárat, a fájlkezelőt, a számológépet, a hangrögzítőt, a biztonsági mentés kezelőt, a zseblámpát, az órát és az időjárás alkalmazást mellékelte a HTC. Az irodai csomag részét a Google Drive, a Polaris Office 5, a Scribble jegyzetkészítő, a Dr.eye fordítógép és a Stocks tőzsdei információs alkalmazás képezi. Nem maradt ki a keresőóriás szoftvercsomagja, a Gmail-től a Térképen át a Play alkalmazásokig mindent megtalálni. A közösségi média kedvelőinek jó hír, hogy a Facebook és a Twitter is telepítve lett.

A Sense AOSP-alapú böngészője remekül optimalizált, az interneten szörfözve semmilyen megakadással vagy gonddal nem találkoztam. Örültem a gyors lapkezelésnek, a kedvencek és az előzmények könnyű elérésének, a keresési funkcióknak és a zoomalapú sortörésnek. Ugyancsak piros pont jár az androidos kezelőgombok elrejtéséért. Az egyedüli hiányosság a Flash-alapú tartalmak megjelenítése, ennek kimaradása mégsem von le a remek böngészési élményből.

Kamera és multimédia

Bár az elő- és hátlapi kamera is 13 megapixeles BSI szenzort kapott, az előlapi F/2,2-es, a hátlapi pedig F/2.0-ás rekeszértékű lencsével lett felszerelve. A HTC kitűnő szoftverének legtöbb funkciója elérhető mindkét kamera esetében, így a vaku, az érintőfókusz, a HDR, az önkioldó, az effektek és minden kézi beállítási lehetőség (expozíció, záridő, érzékenység, fehéregyensúly, fókuszmód). Akadnak persze módok és beállítások, amelyeket csak az egyik kamera használ. A készülékhez kapcsolódó extrák HTC Eye Experience néven futnak, és fél tucat különleges beállítást takarnak. A Live Makeup már az élőképen eltünteti a bőrhibákat, így előre látni, milyen lesz a retusált végeredmény. A Face Tracking videóhíváskor az arcunkon tartja a fókuszt, sőt: ha többen, legfeljebb négyen vagyunk az előlapi kamera előtt, a videóhívás másik oldalán négy részére osztva jelennek meg az arcok, a szoftver pedig mindegyikre ráközelít.

Alul: a szelfikamera fotói, beleértve egy Split Capture felvételt és egy kameraeffektet

A Split Capture lehetővé teszi az elő- és hátlapi kamera egyidejű használatát mind fotó, mind pedig videofelvétel készítésekor. Nem muszáj egy időben rögzíteni mindkét kamerával, lehet külön-külön is, az összefűzést a szoftver utólag megoldja. A Voice Selfie-t aktiválva hangutasítással készíthető fotó (csíz!) vagy videó (action!), az Auto Selfie-vel pedig csak mozdulatlanul kell a kameralencsére meredni, vagy széles vigyort vágni, és a szoftver automatikusan exponál. A Photo Booth négy fotót rögzít egymás után, pont olyan eredményeket produkálva, mint bármelyik igazolványkészítő egy metrókijáratnál. A Screen Share-rel megosztható készülékünk képernyője, a Face Fusionnel pedig két arc egyesíthető az arcvonások összemosásával, néha ijesztő eredményeket produkálva. A szelfikamera nappal valóban jobb képeket készít a konkurenciánál, de azért akad bőven képzaj, ami este csak fokozódik. Sötétben egyébként a kéttónusú led túl jó munkát végez, szinte elvakítva az előlapi kamerára mosolygó arcokat.

Alul: a hátlapi kamera fotói nappal és este

A hátlapi kamera nappal remek dinamikatartománnyal rögzít, a fehéregyensúly ugyancsak megbízható, bár a színek lehetnének kevésbé telítettek is. A vonalélesség rendben van, a tesztkészülék ugyanakkor alighanem lencsehibával érkezett hozzánk, mivel a képek bal szélei jóval elmosódottabbak lettek az átellenes oldalnál. Zajból a hátlapi modul fotóira is jut valamennyi, bár jóval kevesebb, mint a szelfikamera képeire. A HDR mód pont jó munkát végez, hiszen mindössze annyi a dolga, hogy a túl sötét vagy világos részleteket mesterkélt kinézet nélkül visszanyerje, ezt pedig teljesíti. Közelkép készítésekor HDR módban azonban megbízhatatlan az autó- és érintőfókusz.

Makrófotókat 8 centiméterről vagy messzebbről lehet lőni, és jut bőven részlet az elkészült képekre. Nappal megbízható volt a hátlapi kamera, este viszont már belefutottam gondokba. Hosszú záridő választásával ugyan részletgazdag képek készíthetők, ám túl intenzív a szoftveres élesítés, és minél sötétebb a téma, annál nehezebb fókuszpontot találni, ami nem egyszer okozott kellemetlen perceket. A kéttónusú villanópár viszont jó munkát végez, a fényereje megfelelő. A Full HD felbontású videoklipek nagy részletgazdagsággal, szép színekkel és jó hangminőséggel készülnek (íme egy példa szeles időben), a 4K, a 60fps vagy a HDR módok azonban kimaradtak. Összességében a Desire Eye előrelépés az ultrapixeles kamerarendszerekhez képest, az alkalmazás tele van hasznos funkciókkal, némi finomítás azonban ráfér még a szoftverre.

[+]

A Sense-es zenelejátszó egyszerű darab; számainkat előadók, albumok, dalok, egyéni listák és lejátszási gyakoriság szerint jeleníthetjük meg, hangszínszabályzó nincs. Widgetből kapunk kezdőképernyős, zárképernyős és értesítési paneles darabot. Az FM-rádió füles csatlakoztatásával működik, a mellékelt gyári headset viszont nem a minőségi zenehallgatásra lett kitalálva, ellenben a BoomSound előlapi hangszórókkal, amelyek nem csak hangosak, hanem nagyon szépen is szólnak. Ismét szeretnénk hangsúlyozni, hogy az előlapi sztereó megoldás tényleg remek dolog, úgyhogy ideje lenne a konkurenciának ellesni a HTC-től a trükköt. A mezei videolejátszó a H.264, H.264, Mpeg4 és DivX kódolású klipeket meghajtotta, a DivX-szel, az AC3 hanggal és a feliratokkal viszont meggyűlt a baja. Sebaj; a dolgon a BS Player feltelepítése segített, utána pedig 4K-s klipp lejátszása sem okozott gondot.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Desire Eye-jal legfeljebb 150 megabites 4G hálózatra kapcsolódhatunk (Cat.4), 3G-n ez az érték 42 megabit/másodperc. A beszélgetési hangminőséget megfelelőnek találtam, az egyik oldalon sem volt panasz a hívások során. Ugyancsak meg voltam elégedve a kétcsatornás 802.11a/b/g/n WiFi modem érzékenységével, amely támogatja a DLNA, a hotspot és a Direct szabványokat. Bluetoothból 4.0 jár A2DP-vel, USB-ből pedig 2.0 OTG és MTP funkciókkal. Navigáláshoz a GPS és GLONASS műholdak jelei mellett a földi antennák és routerek jeleit is használatba lehet venni, a pozíciószerzés villámgyors. NFC került a telefonba, infra viszont nem.

[+]

A nagy készülék kis telepet kapott, a Sense UI azonban annyira jól bánik a 2400 milliamperórás akkumulátorral, hogy ez fel sem tűnik. Az intenzív tesztelői használattal jómagam 4,5-5 óra közötti képernyőidőt értem el, és ebbe fotózás és némi játék is belefért. Mindezt egy-másfél napos átlagos használatra tudnám lefordítani azok kedvéért, akik ilyen saccolásra vágynak, persze ez erősen függ attól, hogy ki mire, és milyen gyakran használja mobilját. Böngészni egy töltéssel 10 órát lehet, a MinDig TV HD adását pedig 8 órán át streamelhetjük WiFi-n, közepes fényerővel. Energiatakarékos opcióból kétféle jár: a Power saver mód visszafogja a processzor teljesítményét, a fényerőt, a rezgőmotort és az adatkapcsolatot (ezek egyenként állíthatók), az Extreme power saving pedig telefonhívásra, üzenetküldésre, levelezésre, valamint a naptár, a számológép és az óra kezelésére redukálja az eszköz funkcióit, jelentősen meghosszabbítva az üzemidőt.

[+]

A HTC Desire Eye két világ szülötte. Csúcskategóriás hardvert kapott tavalyi alapokon, és csúcskategóriás árat, igaz a 135 ezer forintos GSM boltos kezdőár alacsonyabban nyit, mint fémházas fivére, vagy más nagy márka prémium terméke. Információink szerint egyébként a későbbiekben az eszköz hivatalos forgalmazásban is megjelenik. Az alsóbb kategóriák formavilágát idézi a por- és vízálló plasztik ház, amely az 5,2 hüvelykes képátlóhoz képest meglehetősen hosszúra nyúlt, a csúszós hátlap és a nehezen lenyomható oldalbillentyűk ugyancsak levonnak a kényelemből. A pozitív oldalt erősíti a BoomSound sztereó hangszórópár és a két jó kamera, némi szoftveres inkonzisztenciával.

Az összkép nem rossz, ám egyszerűen akad az árkategóriában erősebb ajánlat, mondjuk a fémkeretes Xiaomi Mi4, vagy a Honor 6 olcsóbban, jobb üzemidővel, esetleg az LG QHD-s mobilja, a G3. Nagyobbat rúgott volna a labdába a Desire Eye a One sorozat fémházát megörökölve, elvégre ez ma a HTC egyik ismertetőjegye, és az ilyen burkolattal felvértezett One M8 ára ma már kedvezőnek mondható. A One M9 pedig nemsokára érkezhet, így könnyen lehet, hogy a Desire Eye-ra annak előhírnökeként fogunk emlékezni – a készülékre, amely nem kötött kompromisszumot egyik kamerával sem.

HTC Desire Eye

Bone123

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

HTC Desire Eye

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	151,7 x 73,8 x 8,5 milliméter
	Tömeg	154 gramm
	Színvariációk	kék, piros
	SIM-foglalat	nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,2 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (424 ppi)
	Kijelző védelme	Gorilla Glass 3
	Kijelző típusa	IPS-LCD kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 801 (MSM8974AB)
	Processzor típusa	2,3 GHz-es négymagos Krait 400
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	Adreno 330
	RAM mérete	2 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	16 GB
	Memória bővíthetősége	microSD (max. 128 GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 900/2100 MHz LTE-A 800/1800 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE-A	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps
	LTE	van
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11 a/b/g/n/ac, dual-band, WiFi hotspot, DLNA
	USB	microUSB 2.0 (USB OTG)
	Ujjlenyomat-olvasó	nincs
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.4.4 (KitKat)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Google+, Hangouts, Google Maps, Dropbox, Feladatok, Firka, FM-rádió, Kid Mode, Polaris Office 5, Részvények, TV, Zoe, Eye Experience szoftvercsomag
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, kéttónusú LED segédfény
	Másodlagos kamera	13 megapixel, kéttónusú LED segédfény
	Videófelvétel	1080p @ 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2400 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	538 óra (3G)
	Beszélgetési idő	20 óra (3G)
	Zenelejátszási idő	? óra
Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, extrém energiahatékony üzemmód