Multimédia
Mivel nem csúcsmodell, ezért nincs kettős kamera hátul, nincs Ultrapixel, egy 13 megapixeles optikát kapunk, amelyhez teljesen átdolgozott felület is jár. Alapból háromféle mód közül választhatunk, előlapi és hátlapi fotózás, illetve videofelvétel. Az előlapi kamera kifejezetten selfie alkotások számára készült, elvileg nagy látószögű, de a Huawei P7 itt jobban teljesített. Exponálás után nekieshetünk a fejünknek és mindenféle trükkökkel eltüntethetjük a bőrhibákat, világosíthatjuk a fejünket, összébb húzhatjuk a tokánkat és megnövelhetjük a szemünk méretét, van egy sereg effekt, keret és némi lehetőség arra is, hogy forgassuk és vágjuk a fotót. A poén az, hogy ellentétben a P7-tel, itt ugyanazt az effektet újra és újra ráküldhetjük az ábrázatukra, egészen valószerűtlen torzszülöttet képezve magunkból.
A hátlapi kamera több lehetőséget ad, bár a fehéregyensúly és az expozíciós érték selfie esetén is elérhető. Ha a fő optikát fogjuk munkára, akkor rengeteg üzemmód közül választhatunk, van HDR, éjszakai mód, remegésgátló, panoráma, portré, vagy éppen makró is, de tapasztalataink szerint ezeket az automatika is jó hatásfokkal észleli. A fókusz érintés alapján is történhet, ilyenkor a fénymérés helye is a fókuszálás pontja alapján kerül kijelölésre, így egy sötétebb részeket is tartalmazó alkotásnál eldönthetjük, hogy a föld lesz fekete, vagy az égbolt ég be. Ezen persze valamit segíthet a HDR.
A lent elterülő alkotások elemzése előtt mindenképp ki kell emelnünk, hogy a Desire 816 villámsebesen exponál, ennek eredményeképpen kifejezetten jó sorozatfelvételek készülhetnek, ehhez csak nyomva kell tartanunk az exponáló gombot. Ha így cselekszünk, akkor rögtön megkapjuk a teljes sorozatot, hogy kiválaszthassuk a legjobban sikerül darabot. Van a készülékben Zoe funkció is, kár, hogy a tesztpéldányban még csak egy coming soon felirat fogadott, amikor beléptem. A rövid animgifek és videók készítésére hivatott alkalmazás remélhetőleg a hivatalos hazai megjelenésig bekerül a repertoárba teljes valójában.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A képek a kijelzőn frankón néznek ki, 100%-os méretben vizsgálva őket azonban már nem lehetünk ennyire vidámak. A dinamikatartomány mondjuk közepes, a zaj elég sok helyen jelen van, a vonalélesség viszont gatya. Főleg a közelebbi témáknál jön ki, mint ha az autofókusz nem lenne a helyzet magaslatán, elmosódnak, eltűnnek a részletek, egyúttal eléggé digitális hatást is keltenek a képek. Hozzáteszem, hogy ha leskálázom 4 megapixelre a fotókat és azt mondom, hogy Ultrapixel, yeah, akkor vidáman hozza a jóval drágább One M8 szintjét a kamera. És ez nem a Desire 816 dicsérete. Videót Full HD-ben, 30 fps-sel tudunk rögzíteni, íme egy tesztfelvétel. És még egy.
A zenei funkciókhoz saját lejátszót ad a HTC, de a biztonság kedvéért a Play Zene is elérhető. A szoftver a netről igény szerint le tud húzni dalszöveget és albumborítót, van egy pofás vizualizációs felület is, viszont nincs equalizer. A Boomsound kikapcsolható, ha headsetet használunk, kihangosítva viszont örökké megkapjuk a turbósítást, ami elég jó hangminőséget és hangerőt eredményez, jóval az átlag felett teljesít ilyenkor a Desire 816, bár a One M8 szintjét nem éri el. A repertoár része az FM-rádió is, ehhez mindenképpen füles csatlakoztatására lesz szükség.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
