Menettulajdonságok, hatótáv
Amíg csak menni kell a Hondával, addig szuper minden. A hangszigetelés kiemelkedően jó, még az AVAS hangját sem lehet hallani 20 km/h alatt. A masszivitás is csodálatos, a futómű egészen kiváló, nem pattogunk kisautósan, hanem egész jól kirugózza az egyenetlenségeket, miközben úgy fordul, mintha egy óriás keze nyomná le az útra. Direkt, közvetlen, bár kissé szintetikus a kormányzás. Érdekes módon a Honda valószínűleg kissé visszafogta a villanymotor teljesítményét, mert a 9 másodperces 0-100 km/h ugyan nem rossz, de nem szakítja le az ember fejét, viszont nagyon kontrollálható módon adja elő még úgy is, hogy picit még a fenekét is hagyja megmozgatni, aztán mielőtt nagyobb baj lenne, érkezik az elektronika és közbeszól.
[+]
Az általános csendbe nálam csak a tetőablak illesztésénél zavart be érdesebb útfelületen némi rezonancia, ezt egy normál kocsinál talán észre sem veszem, de itt nincs más zaj. Nincs kamu motorhang sem, általánosságban igaz, hogy a Honda e-vel közlekedni remek. Az egypedálos mód is nagyon korrekt, állóra fékezi az autót, ha lelépünk a menetpedálról, a féket tényleg keveset használtam. Az adaptív tempomat városban is hasznos, ha araszolgatunk, mert megáll és el is indul magától, a sávtartás is stabilan látja az út szélét, még a sokadrendű vidéki utakon sem jött zavarba, finoman kormányozgat helyettünk, de nem erőlteti túlzottan az íveket, választhatunk mást is.
[+]
Viszont az általános csöndben tökre hallatszik valami relének a kattanása akkor, amikor a visszatöltés és a hajtás között vált az elektronika, ami furcsa. A fék szuperül adagolható, a vészfékezési asszisztens elég brutális, megint lefejeltem a szélvédőt, amikor álltam ki egy parkolóházból, ahol a rámpa tetején van a sorompó és pont olyan szögben jön felfele a kocsi, hogy arról a kis rúdról verődik vissza a radar.
[+]
És akkor jön a kompromisszum, a fogyasztás magas, a hatótáv karcsú. WLTP szerint 222 kilométerre tudunk elmenni egy töltéssel, a valóságban azonban ne akarjunk ilyen hosszú utakat tervezni. Oké, tél van, 5-6 fokos időjárásban indultunk Budapestről Tapolca felé úgy, hogy maximum 85 km/h-val mentünk egysávos utakon tempomattal, 80 kilométer után már masszívan 50% alatt volt a töltöttség, az induláskor kijelzett 192 kilométeres hatótáv pedig úgy fogyott el a szemem előtt, hogy pislogni alig volt időm. Jelezte a rendszer, hogy ha a fűtést kinyomom, akkor nyerek extra 20 kilométert, de egy közbülső megállással (ahol 15%-ot kapott az akku) is maximum 80-nal vánszorogva, kabátban és sálban dideregve értünk le úgy Tapolcára, hogy 3% maradt a telepben.
[+]
Nevetségesnek éreztem, hogy vacogok egy 12 milliós, hipster villanyautóban csak azért, hogy célba tudjak érni, tök méltatlan. Jó-jó, lehet erre mondani, hogy minek ment oda, ugye, de ugyanerre a célpontra a WLTP szerinti 200 kilométert ígérő MX30 különösebb fakszni nélkül levitt. A Hondában levő nettó 28,5 kWh-s telep méltatlanul kicsinyke, a fogyasztásunk pedig minden fűtést és egyéb izét kikapcsolva sem esett 17 kWh/100km alá úgy, hogy tojáshéjon lépkedve vezettem, ezt azért a jóval autószerűbb e-Golf is simán megugorja. Egy kicsi autó fogyasszon keveset, persze nem könnyű, ha ez a kicsi autó velem együtt már több, mint 1600 kilogramm.
[+]
Fent prezentálok egy képcsokrot arról, hogy egy oda-vissza Tapolca során hány különböző helyen töltöttem, AC-n 6,6 kW-tal eszeget, ami nem mondható világbajnoknak, de a fedélzeti töltőn láthatóan spóroltak. DC-n elvileg 56 kW-tal is tudna tölteni, hát ezt egy AGT oszlopnál (ami 25 kW-ra van hitelesítve) 14 kW-tal tette meg, azzal sem vagyok túl elégedett. Egy fázison pedig 18 óra kell neki a teljes töltéshez, de aki villanyautót vesz, az létesítsen három fázisú wallboxot is, ha már. Szóval hmm, fogadjuk el, hogy ez egy városi autó, arra zseniális, ha messzebbre kell menni, akkor pedig ne hagyatkozzunk a fedélzeti rendszer által becsült hatótávra, mert hamar ott találjuk magunkat egy olyan környéken, ahol maximum úgy lesz áram, hogy becsöngetünk Józsi bácsihoz a falu szélén.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
