Hirdetés
Hardver, menü
Tesztkészülékünk ugyan nem a felsőbb kategóriás okostelefonok mezőnyében versenyez, de nincs szégyellnivalója. A burkolat alatt a Qualcomm jól ismert MS7227-es processzora dobog, ennek is a „T“ verziója, ami azt jelenti, hogy 800 MHz-re húzták fel. Ez arra vidáman elég, hogy az Android 2.3.4-es verziója, ami a gépen dolgozik, gördülékenyen tegye az alapfunkciók kapcsán a dolgát. Nyilván dob a dolgokon az integrált Andreno 200-as GPU és a fél giga RAM és ROM is, tehát összességében a hardverre nem lehet komoly panasz, ha nem várunk el tőle fullHD videolejátszást, vagy durva 3D játékélményt.
A kijelző 3,5 inches, felbontása HVGA, azaz 320x480 pixel, kapacitív, s természetesen TFT. Direkt napfényben elvérzik, ezt még így szeptember vége felé is meg tudtam állapítani a patent időjárásnak köszönhetően. A kijelzőn megjelenő felhasználói felület viszont egyáltalán nem a szokványos, a Gigabyte-nál nyilván úgy gondolkodtak, hogy ha a két SIM miatt egyébként is hozzá kell nyúlni a rendszerhez, akkor csinálnak valami egyedit.
Bekapcsolás után kell egy kis idő (úgy 20-25 másodperc), mire mindkét kártya megtalálja a maga hálózatát. Ha ehhez PIN-kódokat kell beütögetni, akkor több is. Ha felálltak a SIM-ek, annak több jele is van: egyrészt a főképernyőn két operátori kiírás lesz látható, a fenti állapotsávban pedig kettő darab térerőkijelzés ücsörög majd, kis egyessel és kettessel megjelölve. Más jele első blikkre nincs a kettős működésnek, egészen addig, amíg el nem kezdődik a használat. Minden hívás előtt fel fog ugrani egy ablak, amelynél két virtuális hívásindító gomb van, nyilvánvaló, hogy itt dől el, hogy melyik kártyáról indul a hívás. A tárcsázóképernyőnél nincs ilyen opció, ott ugyanis már maga a felület is két zöld gombbal készült, a felugró ablak leginkább a híváslistából és a névjegyzékből kezdeményezett hívás esetén igényel plusz egy mozdulatot a felhasználótól. Kipróbáltuk azt is, hogy mi van, ha az egyik kártyán megy a duma, ilyenkor a másik lelép a hálózatról és elérhetetlen. Ha az elsődleges kártyán netezünk, akkor bejön a hívás a kettes számú SIM-re, de a beszélgetés ideje alatt a mobilnet megáll, majd a hívás végeztével 10-15 másodperc után újra összeszedi magát és folytatja a működést.
A kezdőképernyő gyárilag öt oldalas, ezt nem is lehet módosítani. Vagy lapozgatunk a kis kezünkkkel, vagy pedig az alsó sáv két belsőbb részét böködjük lelkesen oldalváltáshoz. A felrámolható widgetek között a szokásos, androidos cuccokon túl egyedi okosságok is vannak, például a zenelejátszó alkalmazása, vagy mondjuk a barátainkat mutató dobozka. A Gigabyte egyfajta védjegye a GSmart feliratú analóg óra, amelyre rábökve ébresztés is beállítható. Háttérkép bármi lehet, természetesen élő háttér is választható, nem lassítja szignifikánsan a készülék működését.
Hogy a sebesség megítélése ne csak érzésre menjen (illetve a fenti videó alapján), ezért az ismertebb programokkal ki is mértük a teljesítményt, az alábbi táblázatban összefoglalva, néhány konkurens termékkel összehasonlítva publikáljuk ezeket:
Teljesítmény-teszt | |||
---|---|---|---|
Benchmark | Gigabyte G1345 | Huawei X3 | Alcatel OT-990 |
Quadrant Standard | 1040 pont | 855 pont | 465 pont |
AnTuTu Benchmark | 1619 pont | nincs adat | nincs adat |
SmartBench 2011 | 480 / 930 pont | 381 / 736 pont | 419 / 438 pont |
Linpack for Android (single thread) | 9,344 MFLOPS / 8,97 s | 7,605 MFLOPS / 11,02 s | 6,935 MFLOPS / 12,09 s |
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!