Doboz, külső, megjelenés
A Fitbit régóta jelen van a viselhető kiegészítők piacán, és bár elsősorban aktivitásmérőiről ismert, igyekeznek saját, de bővíthető szoftveres környezetükkel (Fitbit OS) annyira kiterjeszteni a drágább termékeik funkcionalitását, hogy azok az okosórák világában is megállják a helyüket. Csinos, jól összerakott, stílusos, első blikkre nagyon kellemes eszközök ezek még a Versa Lite árszintjén is, a legelső benyomás azt mondatja, hogy 42 000 forintnyi összegért igazán megéri egy ilyen wannabe-okosóra, aztán a jéghideg valóság gyorsan lehűti a kedélyeket, és a felhasználó számára gyorsan kiderül, hogy nem hunyorítva okosórához jutott, hanem sokkal inkább egy párezer forintos aktivitásmérő színes kijelzős, első blikkre menő változatát vette meg, többszörös áron.
Külsőre kimondottan menő lett a Versa Lite [+]
A dobozt kibontva valószínűleg pozitív lesz az első benyomás, hiszen az alumínium óraházú, kissé Apple Watch-beütésű, de egyébként igen jól kinéző óraház kisebb csuklókon biztosan jól fog mutatni, de úgy gondolom, hogy még az én vaskos, 22 centiméteres csuklómon sem nézett ki nagyon furcsán, ráadásul kétféle hosszúságban (140-180, illetve 180-220 mm) kapjuk az óra színéhez passzoló szilikon szíjat, cserélni pedig kis rutin megszerzése után könnyen, gyorsan és szerszám nélkül tudunk. Ami kissé elrontja az élményt, az a töltő: egy mágnesesen csatlakozó, elegáns töltő igencsak fel tudná dobni az összképet, a pattintós műanyagbölcső elegánsnak és praktikusnak sem nagyon mondható.
Egyáltalán nem nagy, mégsem állt hülyén a vaskos csuklómon [+]
Az előlapon lévő, 1,34 hüvelykes kijelző 384 x 250 pixeles, hagyományos LCD technológiájú, de igen komoly fényerejű, amivel erőteljes napfényben is jól látható. Főleg betekintési szögek terén nevezhető kompromisszumosnak, oldalról és alulról nagyon hirtelen fényerővesztést fogunk tapasztalni.
A termék egyébként 38 grammot nyom, és 35 x 24 x 11,2 milliméteres dimenziókkal bír, 5ATM vízállósággal bír, tehát úszásállónak mondják. Kijelzőjét vaskos, merev Gorilla Glass védi, ami szintén segít a minőségérzeten. A tesztkészüléket köszönjük a Speedshopnak, ahol egyébként a jelenlegi legkedvezőbb új áron érhető el az óra.
Menü, alapfunkciók, edzéskövetés
Első blikkre tehát egy kellemes megjelenésű, átgondolt eszközzel van dolgunk, de rövid idő alatt kiderül, hogy ez tulajdonképpen csak a látszat: ennek kiderítéséhez nem kell mást tennünk, mint a menüben bóklászni kicsit. A felület kimondottan okosórás, a főképernyőn az egyszerű, analóg vagy digitális órától kezdve a mindenféle információt megjelenítő, bonyolult, retro, vagy épp futurista stílusban érhető el bármilyen watch face, csomót ad a gyártó is, de mindenféle külső fejlesztőtől is elérhetők ilyesmik, de zömükben nem ingyenesen, hanem 0,5-2 dollár körüli összegekért, szerencsésebb esetben egy órányi próbaverzióval. A kézmozdulatra történő aktiválás szokott működni a napi óranézésekhez, de 10-ből 2 alkalommal nem, vagy nagyon lassan villan fel a kijelző, és ez még csak a kezdet, ha már lomhaságról van szó.
A kétféle szíj mindenképpen jól jöhet [+]
A képernyőt felfelé húzva kapunk egy today felületet lépésszámmal, leedzett órák és napok számával, illetve alvás- és pulzusstatisztikákkal, ám erre a felületre másodperceket kell várni, akkor is, ha egyébként az imént léptünk ki belőle, és csak vissza akarunk lépni, hogy még egyszer megnézzünk valamit. Fentről lehúzva láthatjuk az értesítéseinket, ez nem lassan, viszont borzasztóan hektikusan történik: én azt hittem, hogy az én mobilomban van a hiba, amikor újságoltam a szerkesztőségnek, hogy mennyire darabos és béna az egész értesítés, aztán AliceWake ráerősített: az Inspire ugyanilyen labilis volt ezen a téren.
Bizonyos tesztek alapján iPhone-nal jól működik a szinkronizálás, de a mi androidos telefonjainkon hiába kapcsoltuk be az All-Day Syncet és Always Connectedet, és hiába rögzítettük a Fitbit appot a telefonok memóriájába, akkor sem volt stabil a kapcsolat, amikor egyetlen Bluetooth-eszközként használtuk a Fitbiteket a mobillal. Ha működik, akkor egyébként mindenféle értesítést tud kezelni, nekem leginkább a hívásmegjelenítés- és elutasítás lenne fontos, ha épp motorozok vagy biciklizek, viszont ez sem nagyon működött, legfeljebb kézi szinkronizálás után körülbelül 10 percig. Egyébként mikrofon vagy hangszóró nincs benne, tehát a telefonálás lényegi részét mindenképpen mobillal vagy headsettel fogjuk megoldani.
Térjünk vissza az óra menüjére: jobbra lapozva jön elő a 2 x 2-es ráccsal dolgozó menü, ahol megkapjuk az olyan szokásos alapfunkciókat, mint az edzésrögzítés, az ébresztő, a relaxáló légzéssegéd, a mobillal szinkronizáló ébresztő, a stopper, illetve a beállítások almenüje, amiben kijelző-ébrenlétet, fényerőt, és egy-két egyéb apróságot specifikálhatunk.
Többször is próbálkoztam az edzéskövetéssel, noha én egyáltalán nem futok, helyette a sétáimat rögzítettem, illetve kerékpározni mentem el a Versa Lite-tal. Ahogy korábbi tesztjeinkben már megállapítottuk, jelentsen túlbecsüli az aktivitásunkat mindenhol, noha nyilván a bringázást nem lehet egyéb szenzorok nélkül jól követni, hiszen a mobil GPS-étől kapott infó által van meg neki a megtett táv, illetve a felhasználómhoz tartozik egy magasság és egy testsúly, de ezen kívül semmi egyéb inputja nincs, szóval ez még szinte elnézhető. Az viszont már jóval kevésbé, hogy gyakorlatilag csak akkor nem érzékel aktivitást, amikor nincs a kezemen.
Ülök a gép előtt, pötyögök két órája, egy lépést nem teszek meg, az óra pedig rezeg, hogy gratulál, teljesítettem az órához kitűzött 500 lépést. Lehet, hogy összekevert valakivel a Fitbit, de esélyesebb, hogy a gépelést is lépésnek nézte, ilyet például nem csinál a Huawei mobilom, ami egyébként szintén követi a mozgásomat.
Összenéztem, minden este 2-3000-rel többet jegyzett a Versa Lite, mint a Mate 20 Pro, pedig ez utóbbi komolyabb aktivitásmérőkkel szemben is aránylag pontosnak bizonyult mindig. Az alváskövetés hasonlóan hektikus: elvileg automatikus a felismerése, mégsem történik ez meg mindig, így bár öt alkalmam is volt aludni benne, ebből összesen kettőt rögzített, akkor viszont aránylag hitelesnek tűnő mélyalvás, könnyed alvás és REM-értékekkel.
A mellpánt nélküli pulzusmérés egészen jól működött, már ha dicséretnek mondhatjuk azt, hogy nagyjából tudja azt a pontosságot, mint a Mi Band 3-am. Cserébe legalább folyamatosan, kérdés nélkül követi a pulzust, viszont egyáltalán nem rezeg, ha túl magas az érték. Pedig járt magasan, és ebben jelentős szerepe van a Versa Lite-nak is. A mobilos Fitbit alkalmazásban egyébként olyan extrák is vannak, mint az iváskövetés, amihez két érintéssel hozzáadhatunk egy pohár vagy egy kancsó víz elfogyasztását, viszont azon kívül, hogy regisztrálja ezeket, túl sok egyebet nem csinál vele, és ami vicces, hogy bár alapfunkció, még sincs hozzá kapcsolódó app az órán, amivel a telefon használata nélkül tudnánk feljegyezni a fogyasztásunkat. Meg egyébként értesítések sem kapcsolódnak hozzá, csak azt láthatjuk, hogy az általunk kitűzött napi célhoz képest mennyit ittunk. Ugyanez a problémakör lép fel a testsúly-mérésnél és az étkezés regisztrálásánál.
Okosórás beütések, üzemidő, összegzés
Ezek után már a saját alkalmazásaink jönnek, amiket a Fitbit-alkalmazáson keresztül telepíthetünk. Afféle demonstrációként telepítették is a Stravát, viszont a Versát továbbra sem lehet a Strava mobilalkalmazáson belül regisztrálni, csak a FitBit szolgáltatással összekapcsolni, és az órás futásadatok még mindig nem jelennek meg a Strava adatbázisában. És ezzel az alkalmazással demonstrálják a bővíthetőséget, képzelje el mindenki, milyen lehet a többi.
Egy idő után ezt éltem meg a leghasznosabb funkciónak [+]
Ha valakinek gyenge lenne a fantáziája, mondok egy konkrét példát: edzés közben nyilván jól jön egy zenevezérlő, és mivel a Lite verzió többek közt a beépített tárhely hiányával tud kevesebbet a normál verziónál, én egy Spotify-megoldást próbáltam keresni. Szerencsére találtam is egy Spotify HR nevű appot a Fitbit alkalamzásboltjában, a zöld logo alapján az egyszerű felhasználót meg is lehetne téveszteni, hogy ez bármilyen szinten hivatalos adaptáció, de persze külsős fejlesztőtől jön. Az első 10 alkalommal próbálkozva kommunikációs hibával lettem elküldve melegebb éghajlatra, majd végül kinyögte a rendszer, hogy be kéne jelentkezni a Spotify-ba.
A mobiltesztelés mindenféle account-paranoiát kiöl az emberből, ám egy pillanatra mégis elgondolkodtam,hogy miért kér plusz egy bejelentkezést, amikor a legtöbb óra simán behúzza a mobilról az infókat, főleg úgy, hogy a Fitbitnek sem Wi-Fije, sem eSIM-e nincs ahhoz, hogy különálló entitásként működjön, de persze alávetettem magam a tesztnek. A bejelentkezés után a rendszer megkért, hogy nyissam meg a mobilomon a Spotify-t és indítsam el arról a zenét, ekkor már tényleg azt hittem, hogy kandikamera van a szerkesztőségben, de persze megtettem, és utána működött minden. Ilyenkor az ember már azzal sem törődik túl sokat, hogy a felület még a kijelzőhöz képest is egészen apró számléptetőit kezelni még egy asztal mögött, nyugodtan ülve is meglehetősen nehéz, nemhogy edzés közben, de persze ilyenek nem akadunk fenn.
A jelenlegi Spotify-adaptáció is egészen béna [+]
Egy szó, mint száz, hiába akarják ezt bárkinek okosóraként eladni, komoly appok telepítésére teljesen esélytelenek vagyunk jelenleg, ezen kívül csak apró butaságokat lehet telepíteni, mint például karácsony-visszaszámláló, vagy épp világítás, ami persze nem csinál mást, mint kifehéríti a képernyőt. Telepíthetünk még ébresztőt is, ha valaki ezen a miniatűr kijelzőn még számokat is akar pötyögni, előrebocsátom: nem lesz túl jó élmény.
Műanyagkarmos megoldással pattan össze töltőjével a Versa Lite [+]
Üzemidő: 3 nap. Hivatalosan 4+ nap van megadva a gyártó oldalán, mi ezt semennyire nem tudtuk reprodukálni, már a harmadik nap végére is nagyon kérdéses volt, hogy mikor kapcsol ki, pedig egész napos hordásról nem beszélhetünk, egy idő után már gépeléshez, munkához levettem a kezemről, és persze a folyamatos szinkronizálás számlájára sem írhatjuk a gyors merülést, hiszen az nem volt. A Fitbit vicces módon e-mailt is küld nekünk, ha merül a termék (talán ők is tudták, hogy Androidon mennyire fognak átjönni az óra értesítései), ilyenkor kell körülbelül 2 órára bepattintani a műanyag karmos tokjába. Hiányolnék egy ultra energiatakarékossági módot, ha hazáig még nem jutunk az indukciós töltőjéhez, de az időt mindenképp szeretnénk látni a csuklónkon.
Az idei év egyik legnagyobb meglepetését okozta nekem a Fitbit, sajnos nem túl jó értelemben. Évek óta jelen van ezen a piacon a cég, nem is kimondottan olcsók a termékei, és külsőre abszolút pofás, jó kütyünek tűnt ez a Versa Lite is – nem hittem volna, hogy ekkorát fogok benne csalódni. Nem sorolok fel még egyszer minden negatívumot, amit tapasztaltam, viszont azt a végén is ki kell emelnem, hogy az androidos szinkronizálás konkrétan vállalhatatlan, pedig nem egy eszközzel próbálkoztunk: iPhone-on állítólag jobb a helyzet, mégsem gondolhatom azt, hogy a Fitbit csakis almára optimalizál, akkor viszont mégis furcsa, hogy miért vannak exkluzív funkciók Androidon (például a gyorsreakciók egy-egy bejövő üzenetre). A Versa Lite rendkívül lassú, komótos működéssel, közepes üzemidővel és béna mozgáskövetéssel tetézi a bajt, és bár okosórának mondják, a jelenlegi Fitbit OS funkcionalitása és alkalmazáskínálata nagyon messze áll attól, hogy ezt szemrebbenés nélkül lehessen kimondani rá. Szoftveresen persze fejlesztik, az általam egyik leginkább nehezményezett hibát (alváskövetéskor nincs dark mode, így lefekvés után minden mozdulatra az arcunkba villan) például javítják a következő frissítéssel érkező dedikált Sleep Mode-dal, ami talán azt is megoldja, hogy minden alvási szituációt tudjon követni a kütyü. Jelenleg viszont a Versa Lite egyáltalán nem ajánlható, még az egyébként okosórás szinten kedvező, 40 000 forint körüli áráért sem.
szentkuti11
A tesztkészüléket a Speedshop küldte el nekünk, vásárláshoz kérem kattintson ide!