Hardver, szoftver
A hardver decens (amit már olyan régen írtunk le közkívánatra, hogy újra megkockáztatjuk a potenciális népharag ellenére), nem különösebben izmos, de aránylag új és kifejezetten takarékos fajta. A MediaTek Helio P23 kétszer négy Cortex-A53-as maggal dolgozik maximum 2,3 GHz órajellel, ami a teljesítménycentrikus halmazban egymagos működés esetén 2,5 GHz-et is kiprésel magából. A grafikus teljesítmény nem lenyűgöző, inkább átlagos, a 6 GB rendszermemória és a 128 GB bővíthető belső tárhely viszont több, mint kielégítő.
Teljesítmény-teszt (a táblázat szétnyitható) | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Cubot Power | Honor 7X | Xiaomi Redmi Note 5 | Huawei P20 Lite |
Rendszerchip | MediaTek Helio P23 | HiSilicon Kirin 659 | Snapdragon 636 | HiSilicon Kirin 659 |
AnTuTu Bench. 7.x | 94536 pont | 80349 pont | 116335 pont | 88428 pont |
Geekbench 4.x (single/multi) | 902 / 4080 pont | 904 / 3471 pont | 1341 / 4948 pont | 939 / 3689 pont |
GFXBench Manhattan onscreen | 11 fps | 8,3 fps | 15 fps | 8,7 fps |
GFXBench Manhattan offscreen 1080p | 11 fps | 8,0 fps | 16 fps | 8,7 fps |
AndroBench Sequential Read | 285,9 MB/s | 301,42 MB/s | 278,06 MB/s | 309,29 MB/s |
AndroBench Sequential Write | 237,3 MB/s | 197,87 MB/s | 210,83 MB/s | 204,84 MB/s |
AndroBench Random Read | 67,33 MB/s | 68,32 MB/s | 64,96 MB/s | 66,83 MB/s |
AndroBench Random Write | 16,00 MB/s | 27,91 MB/s | 17,43 MB/s | 48,26 MB/s |
A rendszersebsségre semmi panasz, így a harminc fokban mondjuk kissé melegnek érezzük a plasztikot, de esélyes, hogy ez azért évszakfüggő. A Cubot volt szíves nem piszkálni a Google rendszerét, így tulajdonképpen egy teljesen módosítatlan Android 8.1-et kapunk, aránylag korlátozott funkcionalitással. A lehetőségek és kényelmi megoldások száma korlátozott, cserébe gyors, stabil és letisztult. De azért egy dupla koppos ébresztés pont elfért volna, ha már a hátlapon van az ujjlenyomat-olvasó, hardveres kezelőgomb pedig csak a jobb oldalélen érhető el.
A szoftver tekintetében sok mindenről nem tudunk értekezni, kizárólag a Google kínálata adott, van fájlkezelő, mondjuk abból kettő is, számológép, AOSP zenelejátszó a Play Zenén kívül, meg DuraSpeed, ami priorizálja az előtérben futó alkalmazásokat a háttérfolyamatok korlátozásával. Ennek így 6 GB operatív memória mellett olyan sok értelmét nem látjuk, pláne, hogy aktiválás esetén a korlátozott appok értesítéséiről is potenciálisan lemaradunk. Amúgy semmi egyebet nem mellékeltek, ami egyébként koncepció volt.
Ekkora képátló, minőségi panel és elegendő erőforrás mellett az osztott képernyős megjelenítés is teljes értékű, az ikonértesítések nem opcionálisak, a zárolt képernyőn megjelenő tartalom részletességéről viszont dönthetünk. Az értesítő LED aktivitása a Breathing light angol nyelvű menüpontban vezérelhető, a fénye viszont túl gyenge ahhoz, hogy messzebbről is észrevegyük, ha éppen értesít valamiről. De legalább van.
A rendszer egyébként a megszokott, a kétfázisú gyorskapcsoló panel tartalma és elrendezése rajtunk múlik, előszedni viszont csak a nem rövid képernyő tényleg tetejéről tudjuk. A gesztusvezérlés kizárólag az alkalmazásmenü esetében működik, felfelé simítva keríthetjük elő, majd lefelé mozdulattal léphetünk vissza a főképernyőre, amitől balra a Google asszisztense áll készenlétben. Körülbelül ennyit tud a fékezett habzású Android 8.1, amit nyilván úgy témázhatunk és launcherezhetünk össze, ahogy éppen tetszik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!