Beltér
A helykínálattal nincs baj, könnyen elfér elöl és hátul is összesen négy felnőtt, öt embernek viszont már vállban szűk lesz hátul, de három gyereknél még oké a dolog, ha nem gyerekülésben ülnek, mert akkor a két szélső közé csak egy 2D-s gyermek fér oda. A hátsó ülés támlái is dönthetőek (40-20-40 arányban teljesen is), szóval ha nagyon muszáj, akkor ülhetnek hátul kissé egyenesebb gerinccel is a júzerek, így picivel több hely lesz a csomagtérben. Ennek padlója alatt van egy rekesz, ahová beférnek a töltőkábelek, ezzel továbbra is megtartva azt a problémát, hogy egy telerámolt csomagtartó aljáról kéne előszedni a kábelt, ha messzire utazás közben eljön a töltés ideje. Nyilván egy DC oszlopnál ez nem baj, de hát nem csak ilyenek lesznek útközben.
[+]
A vezetőt körülvevő környezet olyan, mintha az iX-ből költözött volna le, csak minden egy számmal kisebb és bizonyos luxi izék eltűntek, mint amilyen a kristályos üvegből formált iDrive gomb, vagy az ilyen-olyan faberakások. De az enyhén ívelt panelre rakott kettős kijelzőt mi már ismerősként köszöntöttük, a kormányra rakott gomberdő és az ajtókon levő kezelőszervek sem voltak idegenek. A középkonzolon egy dekányi gomb nincsen, ami egyébként fontos (vészvillogó, üzemmódváltó, elektronikus kézifék, parkolósegéd, hangerő, számléptetés), az mind a két ülés közötti területre költözött. Nincs ezzel alapvetően baj, hiszen ott ugyanúgy meg lehet ezeket kis megszokás után találni, viszont továbbra sem gondolja úgy a BMW, hogy a klímakezelést (beleértve az ülésfűtést) külön panelre kéne kiszervezni, hogy ne az érintőképernyőn bohóckodjunk. Ezt azzal próbálják kevésbé zavaróvá tenni, hogy a rendszer megpróbálja az összes temperálási opciót automatikusan állítani, a kormányt és az ülést is úgy fűti, ahogyan az szerinte nekünk a leginkább kellemes, meg persze a belső levegőt is úgy keringeti, hogy ne vigye le a ventilátorok ereje a még valamelyest létező hajunkat, ideális esetben a vezető és az utas is a tényleg egy érintéssel elérhető hőmérsékleti paramétert fogja csak nyaggatni.
[+]
A középső kijelző alatt és a két pohártartó előtt egy elsőre furcsa kialakítású mobiltartót fogunk találni vezeték nélküli töltéssel megspékelve, de az a helyzet, hogy a használat során bebizonyosodik, hogy a jókora karimával a töltőhöz szorított telefon ezzel a megoldással nem izeg-mozog a helyén és méretbeli problémák sem adódnak, egy kicsi S22 éppen olyan stabilan ült itt, mint egy jóval kreténebb formájú Fold3. A könyöklő viszont ezúttal nem egy zárt doboz, hanem inkább csak egy karfa, amibe lehet pakolni laposabb dolgokat (apró, napszemüveg), alatta pedig nagyobb hely kínálkozik, de az oldalról nem védett és nem zárható.
[+]
Az ülések bizonyára nagyon jók (legalábbis a legtöbb teszt kitér arra, hogy kényelmes az iX1-ben ücsörögni), a motoros állíthatóság és a változtatható hosszúságú ülőlap is ezt szavatolja, a tesztautóban levő masszázs is sokak egyik kedvenc extrája, a gond velem van, a legtöbb autóban néhány órányi vezetés után már fáj a derekam, meglepő módon a legkevésbé a 20+ éves kocsikban van ilyen gondom, de azokban általában nincs adaptív tempomat, fáradtságfigyelő, holttérfigyelő, gyalogosészlelés és vészfék-asszisztens, amelyek úgy egyébként főleg autópályán sok koncentrálási feladatot levesznek a sofőr válláról.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
