Bevezető
A kínaiak már a spájzban vannak. Szó szerint is, ugye, de mobilkommunikációs fronton is megkezdődött már az offenzíva, amely pár éven belül elég jelentőssé válik ahhoz, hogy el is érje Európát és egy pici szeletet már kihasítson a nagyok által uralt piaci tortából. Ehhez persze alapvetően két dologra lesz szükség: le kell állítani a fénymásolókat, illetve az eddigihez hasonló ütemben kell pofozgatni a szoftvert, amely szintén nagy lépéseket tesz előre, de még mindig kissé toldozott-foldozott.
A nádasok mélyén, vagy a puszta közepén felhúzott gyárak ontják magukból a készülékeket, környezetvédelem zéró, viszont fénymásolóból valószínűleg komplett üzemcsarnokokat tudnak megtölteni. Kétféle kínai telefon létezik, a másolt, illetve a márkás. Előbbi kategóriába tartoznak az Anycool és CECT névvel fémjelzett termékek, ha egyáltalán ráírnak bármi kézzelfoghatót a dobozra, az utóbbi vonalon viszont ott mozog a Meizu, illetve az Alcatel.
A Neodigi inkább az első kasztba sorolható készülékekkel bombáz minket, s míg az első ilyen NKtel C5000-nél bucira röhögtük a fejünket, fél évvel később, azaz most, itt van a kezemben az Anycool T728, s inkább meglepve forgatom, hogy nahát-nahát. Igen erős fejlődés tapasztalható gyakorlatilag minden fronton, ráadásul a kínai nép szorgos dolgozói minden modellnél meg tudnak lepni valamivel, amit eddig nem, vagy nem így láttam más, normális és ismert gyártók termékeinél.
Külső
Ezúttal nincs találgatás, hogy mi ez, rajta van a dobozon, ez az egyik legismertebb kínai márka, az Anycool nevét viseli magán. A csomagolás sem olyan gagyisztikus, mint korábban, angol feliratokkal kommunikál, de persze a hangzatos ígéretek ezúttal sem hiányoznak. A "Dual-card, Dual standby" a két SIM-es üzemmódra utal, a "3D stereo-speakers" már egy humorosabb szint, de az i-re a pontot most is a "HD camera" teszi fel, amely kemény VGA felbontásra képes. A dobozban USB kábellé kettészedhető töltő, sztereó füles, pót akkumulátor és a telefon oldalára köthető ceruza található.
Maga a készülék - ne legyünk álszentek - megint egy koppintás, ezúttal a HTC Touch Diamond formavilága tetszett meg valami nagy embernek a gyárban, s ez főleg a hátlap háromszögekkel szabdalt felosztásánál csúcsosodik ki, illetve a csillogóan fekete műanyagok használata próbálja a gyémánt csillogását utánozni. A turpisságra hamar rá lehet jönni, ehhez elég bekapcsolni a telefont, ilyenkor ugyanis világítást kapnak a kijelző alatt elhelyezett gombok.
S ezek a gombok nem olyanok, mint az igazi Diamond esetén, hanem normál számbillentyűk, amik körülveszik a kör alakú navigációs kezelőszervet, ettől kettéesik a gombsor, ráadásul az alsó sor kicsúszik jobbra. A numerikus billentyűk feletti sorban két hívásindító, egy visszalépést indukáló és egy hívásmegszakító gomb található meg, ebből pedig rögtön nyilvánvaló, hogy akárcsak a legtöbb kínai eszköz, ez a modell is két SIM kártyát kezelhet.
A koppintott hátlap levétele után nem egymás mellett, hanem egymás fölött üldögélnek a szolgáltatói lapkák, ez kissé újszerű, de egyáltalán nem praktikus megoldás, az alsót ugyanis nem tudjuk a felső eltávolítása nélkül kihúzni. Maga a hátlap a szokásos kínai humor (hogy ezt a poént miért nem unják meg?) alkalmazásával véteti észre magát, az optika mellé ugyanis a "real H-D camera" szlogen került, amely a messzi Ázsiában a csökött VGA szinonímája lehet.
Oldalt nincsenek gombok, cserébe az "enjoy mobile life" örökbecsűvel gazdagodhatunk, alul egyedi csatlakozó helyezkedik el, felül pedig a sarokban ott figyel a stylus silója, de nem ceruza kúszik ki belőle, hanem egy ordas nagy antenna. Tévézéshez.
Menü, alapfunkciók
Bekapcsolás után izmos hangeffekt, illetve egy tengerből felkelő (lenyugvó?) nap képe rajzolódik ki, s némi térerőkeresés után máris feltárul a főképernyő. Két operátori kiírás, rengeteg ikon felül (térerő kijelzések, Bluetooth, profil és billentyűzár állapota, töltöttség, elmulasztott események, ébresztés, stb), alul pedig három érinthető gomb a menübe, a tárcsázóba és a telefonkönyvbe repít.
Ez a világ legszörnyűbb érintőkijelzője. Puha, mint Győzike hasfala, izomból kell nyomni, ha akarunk valamit, ténykedésünk hatása pedig az, hogy a panel elszíneződik a nyomkodás helyén, félő, hogy egyszer úgy is marad. De a menü, az megint vicces, a TouchFLO háttere előtt iPhone ikonok jönnek be, jobbra-balra húzással hat funkció bukkan fel összesen négy lapon egymás után. A beállításoknál a GPS ikonja, a videólejátszás esetében a QuickTime logója röhög az arcunkba, merész és tipikusan kínai humor, én speciel értékeltem.
A menü másik okossága, hogy a készülékben van mozgásérzékelő, nagyon finom műszer, mert ha már 10 fokkal megdöntöm a készüléket, akkor fordul egyből (s a sebességgel nincs is gond), ráadásul (ez sem mindennapi) fejjel lefelé is tarthatom a készüléket, mert ehhez is alkalmazkodik. Igazi MTK platformos katyvasz, össze-vissza mindent lenyúlva, ami csak a kezük ügyébe került valaha. A készüléknek van még egy okossága, a Shake Control, hasonlót már a legtöbb gyártó bemutatott, rázogatással vezérelhető zenelejátszó több helyen felbukkant. De a kínaiak nem vicceltek, itt még a menüt is lehet rázással léptetni, a Thököly úton önálló életre kel a szoftver, ha nem tiltjuk le konzekvensen ezt a funkciót.
A névjegyzék a két SIM kártyán felül a belső memóriába is átnyúlhat (500 név), megfelelő mennyiségű adat csatolható egy bejegyzéshez, keresni könnyű, ha az ember nem nyúl automatikusan az érintőkijelzőn felbukkanó, alulra odanyomorintott virtuális gombsorhoz, hanem a navigációs gomb körül elszórt igazi billentyűket használja. A virtuális klaviatúra rejteget azért egy-két poént, mondjuk alkalmazkodik az elforgatott képernyőhöz, de ugyanolyan széles marad, mint álló helyzetben, ez azért szintén elegáns humor, mert semmire sem jó.
Az üzenetkezelés kimerül az SMS használatában, MMS és email nincsen. Végre nincs ránk erőltetve a mandarin nyelvű prediktív, helyette annak örülhetünk, hogy gyárilag bekapcsolásra került a Caps Lock, úgyhogy ha nem óhajtunk a netikett szerint ordító módban kommunikálni, ezt minden SMS írás előtt érdemes kiiktatni.
Multimédia
Jaj, a kamera. Mindig sarkalatos pont egy kínai cuccnál, ez most is így van. A „Real H-D” felbontás kemény 640x480 pixelt jelent, a megfelelő ikonra való kattintás után az iPhone-ból ismert animáció bukkan fel a képernyőn, amely ugyebár egy blende kinyílását utánozza, ám ez teszteszközünk esetében egy négy fázisból álló, lassú és szaggatott, leginkább animgif jellegű vizuális effekt. Mutattam Bochanak, hogy ezt nézzed meg, ezen besírsz, és tényleg besírt.
A képminőség a vártnak megfelelő, magyarán csapnivaló. Beállítási lehetőség rengeteg van, de a VGA felbontáshoz annyira felesleges, mint Pákónak a violinkulcs. A fotók visszanézése is lazán két vállra fekteti a ki tudja, hogy milyen processzort, még ezek a piciny képek is percekig töltődnek. A mozgásérzékelő azonban – mint ahogyan a menürendszer összes létező pontján – itt is működik.
A zenei minőség most nem annyira durva, mint a korábbi kínai tesztcuccoknál, de azért nem kell szégyenkeznie. A lejátszó fut a háttérben, az alapképernyőre ki is kerül az éppen játszott szám címe. A grafikai megjelenítés manifesztációja egy valós idejű spectrum-analyser, az opciókban sok opció viszont nincs, ez ennyit tud. A mellékelt füles olcsó kínai vacak, az előállítása költsége valószínűleg még a harmatgyenge forintra átszámolva is kétszámjegyű.
Vajon mire jó az antenna? Hát földi, analóg tévé adások vételére például egészen kiváló. Budapest több pontján is vakítottam vele, a királyi egyes, a TV2 és az RTL is elérhető volt, illetve abban biztos lehettem, hogy a háromból legalább kettő nem lesz zizis. Elfordított kijelzővel teljes képernyőn élvezhető az adás, és ráadásul fel is lehet venni, ez a nem mindegy. A móka másik fele, hogy az FM-rádió használatához sem szükséges a füles, egy ekkora böszme antennával simán megvolt a szlovák nemzeti karattyolás is, s ezt is fel lehet venni, ráadásul (a tévénél szintén) időzített rögzítés is beállítható.
Egyebek
A naptárról még nem esett szó, végre van heti bontás is. A grafikai megjelenítésért a világ bármely pontján két mélyről feltörő pofonnal jutalmaznák a tervezőt, Kínában valószínűleg megúszta azzal, hogy ebédre nem kapott rizst. A funkcionalitás azonban rendben van, egy-egy emlékeztetőhöz a fontos adatok mind rögzíthetőek.
A világóra ezúttal egy hőtérképre jellemző színvilágú kiterített Földet tud felmutatni, a korábban nemzeti öntudatként beprogramozott alapértelmezett Peking helyett most Madridnál nyílik ki a világ. A számológép fapados, a vekker viszont jól paraméterezhető, s négy időpont tárolására képes. Van stopper, átváltó, jegyzetfüzet, s van két beépített játék is. Bejeweled és LianLianKan néven futnak, utóbbiról feleslegesen jut eszünkbe kettő darab hím oroszlán, mivel ez valami mahjong-klón. A mozgásérzékelőt kihasználó játék az LG és Samsung mobilokban gyakran felbukkanó kockadobálós történet, csak a grafikai megvalósítás gyengébb. De abban azért odatették magukat, hogy itt három kocka pörög-forog, logikus, hogy ha a koreaiak csak kettőt használnak, akkor ezzel túl lehet őket szárnyalni. Azt vélhetően figyelmen kívül hagyták a fejlesztők, hogy az alapvetően értelmetlen kockapörgetős marhaságnak egyedül akkor lehet haszna, ha valami társasjátéknál dobókocka helyett használjuk, de ki látott már olyat, hogy egy ilyen játékhoz három kocka kell?
Adatkommunikációs szempontból ott van az USB kábel, ezzel megoldható a telefon külső meghajtóként való használata, ha PC is van a közelben, illetve a valószínűleg 1.0-s Bluetooth, amely a kocsiban levő kihangosítóval szépen kommunikált, de az automatikus párosodás nem jött össze neki. A mobilhálózati adatátvitel terén a GPRS technológia a leggyorsabb, ezen Európa úgy négy éve már túllépett. A böngésző nem is tud HTML oldalakat megjeleníteni, de azt hiszem, hogy ezzel a tempóval ez nem nagy érvágás.
A hátlap alatti akkumulátor két nap alatt zuhan magába, idegesítően pittyog a végét járva, de egyébként átlagos. Az mondjuk külün poén, hogy a nem túl nagy, és egyáltalán nem nehéz telepre ráhazudták a 2000 mAh-s teljesítményt.
Összegzés? 46 ezer pénzért kell némi elszántság a megvételhez. A formaterv nem rossz, de ezt garantálja a HTC, a funkcionalitás felemás, a menü kissé necces, az érintőképernyő furcsán puha, a TV vétel kiemelkedően jó, s a hangügyi dolgok is rendben vannak. Telefonáláskor nem tapasztaltam problémát a minőséggel, az MTK platform szépen fejlődik, Európára hamarosan cunami jelleggel fog lecsapni a kínai ipar a mobilkommunikáció frontján is, de még nem most.
Bog
A készüléket a NeoDigi biztosította.
+36(70)6345485
2045 Budaörs Szabadság u. 52-54.
Specifikációk
Anycool T718+ | ||
![]() |
Általános | |
Technológia | GSM | |
Méret | 107,4×52,7×14,5 mm | |
Tömeg | 90 g | |
Színvariációk | fekete | |
Kijelző | ||
Belső kijelző átlója | 2,6 hüvelyk | |
Belső kijelző felbontása | 240 x 320 | |
Belső kijelző típusa | TFT | |
Színárnyalatok száma | 262.000 | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | 500 | |
SMS memória / max. MMS méret | 300 / nincs | |
Belső memória | 760 kB | |
Memória bővíthetősége | microSD | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | 850/900/1800/1900 | |
GPRS / EDGE | van / nincs | |
UMTS / HSDPA | nincs / nincs | |
IrDA / Bluetooth | nincs / van | |
WiFi | nincs | |
USB | van | |
Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
GPS vevő | nincs | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | vannak | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
Hangrögzítés | van | |
Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
Prediktív szövegbevitel | eziText | |
Szoftverek | ||
Platform | MTK | |
WAP / HTML böngésző | 2.0 / nincs | |
E-mail kliens | nincs | |
Java | nincs | |
Játékok | 3 darab | |
Valutakonverter | van | |
Extra szoftverek | dallamszerkesztő | |
Multimédia | ||
Fő kamera | VGA, fixfókuszos | |
Másodlagos kamera | nincs | |
Videófelvétel | van | |
Zenelejátszó szoftver | van | |
Hangszínszabályzó | van | |
FM-rádió | van | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 2000 mAh-s Li-Ion | |
Készenléti idő | 50-280 óra | |
Beszélgetési idő | 300-480 perc | |
Egyebek | ||
Dual SIM, analóg TV vevő, mozgásérzékelő |