Bevezető
Kétszer vettem eddig részt Amazfit rendezvényen. Először a CES-en, ahol a T-Rexet mutatták be, másodszor pedig pont a napokban, ahol igazán nem mutattak semmi újat, csak a Balance nevű órájuk kapott néhány új színű változatot, ezt pedig Special Editionnek keresztelték el. Mivel az IFA-n bemutatott Balance még nem járt nálunk, Berlinben pedig most adtak a résztvevőknek egy új kiadást, ezért kaptunk az alkalmon, hogy rögtön teszt is készüljön.
Stefan Bunte az Amazfit Balance Special Edition bemutatóján Berlinben [+]
Az Amazfit mögött hivatalosan a Zepp nevű cég áll, ami pedig hivatalosan a Huami nevű céghez tartozik, ami pedig roppant jó viszonyban van a Xiaomival, hogy mást ne mondjak, szinte az összes Mi Band a Huami terméke (kivéve talán a hatodik generációt, akkor épp összebalhéztak valamint, de rájöttek, hogy közösen többre mennek), szóval van gyakorlatuk bőven a viselhető elektronikai termékek kapcsán. A legolcsóbb BIP modellektől a T-Rex 2-ig bezárólag mindenféle árkategóriában ott vannak, legutóbb a Cheetah járt nálunk, de a Balance annál egy szinttel komolyabb — és ez főleg a kialakítására vonatkozik.
A gyártó európai vezetője, Stefan Bunte a berlini bemutatón persze elmondta, hogy 72 millió Zepp felhasználó van már, hogy saját maguk tervezik a chipsetet és ahhoz igazítják az oprendszert, amitől jóval hosszabb üzemidőt tudnak biztosítani, mint az Apple, vagy éppen a Samsung, aztán még a rendezvény végén elkaptam pár kérdés erejéig. Amelyek közül az első az volt, hogy mégis hová pozícionálja magát a márka, a válasz pedig nem szégyenlősködött: ők akarnak lenni a megfizethető Garmin, hiszen ellentétben a Samsunggal, a Honorral, a Huawei-jel, a Xiaomival és az Apple-lel ők nem gyártanak telefont. Így viszont csak akkor van esélyük, ha olyan egészségügyi ökoszisztémát és pontosságot tudnak kínálni, mint a Garmin, ami azonban nem könnyű feladat. Egyelőre például nincs EKG-mérés, nincs eSIM (az nem is lesz, mert kikutatták, hogy kevesek igénylik), de például testtömeg-összetételt már mér a Balance, a Zepp Pay is elindult, noha itthon még elég korlátozottan használható. Van alkalmazásáruház és extra szolgáltatások (Zepp Aura és Zepp Coach), szóval láthatóan igyekeznek.
Doboz, kialakítás
A Balance Special Edition doboza már tök környezetbarát, mert papírból van és még a feliratok is spéci tintával kerültek rá. Ehhez képest jó levegős, simán lehetne ezt kisebb pakkba rámolni és akkor a szállítási térfogat is csökkenhetne. De ha kibontjuk, akkor lesz benne egy papír, hogy most épp hozzájárultunk ahhoz, hogy a Plant One Tree nevű szervezet elültessen egy fát azért, mert az Amazfit termékét választottuk. Ezen a tájékoztatón kívül nagyon egyéb extra nem lesz: benne van a csomagban az óra és a töltő. Ami nem szabványos Qi megoldás, hanem egy kétpines, mágneses talp, ami egyébként stabil, mert kicsit körbeöleli az óratest alját, nem fog lecsúszni a töltőről. Sokat mondjuk nem fogjuk használni, mert üzemidőben tényleg király a termék.
A Special Edition négy árnyalatban jelenik meg, nem csak a szíj, hanem a számlapot körülölelő gyűrű színe is módosul. Sötétzöld, barnás, világos és sötétkék verziók léteznek (ezeknek van fantázianevük: Meadow, Forest, Lagoon, Ocean), de persze maga az óra nyilván ugyanaz a Balance, amit az IFA alkalmával bemutattak, nem is kerül többe (250 euró), szóval nincs felára az extra színeknek. És megmaradt a kínálatban a fekete is.
Nem mondanám egy kicsike masinának a Balance-ot, 1,5 inches kijelzője tényleg jókora, a 480 x 480 pixeles felbontás is korrekt, a fénysűrűséget pedig automatikusan állítja a környezeti viszonyoknak megfelelően. A karima kellően vékony, de nem csavargatható, ha valamit okvetlenül csavargatni óhajtunk, akkor a jobb felső gombot lehet, ezzel a menüben tudunk haladni, de az érintésérzékeny kijelzőn egyszerűbb dolgunk lesz ujjmozdulatokkal. Van egy jobb alsó gomb is, alapból ez az edzéseket indítja, de mindkét kezelőszerv programozható tetszőleges funckióra. Funkci-óra.
A tokozás alumínium, a kijelzőt nem specifikált edzettüveg védi, az alsó fertály pedig szészálas műanyag, ennek a közepén ül az az integrált szenzor, ami a pulzust és a vérioxigén-szintet is méri. Az akkumulátor 475 mAh-s, ami elég nagynak számít, a termék tömege pedig 35 gramm, ez szíj nélkül értendő. Gyárilag egy kettős bújtatóval rendelkező, tág határok között állítható szilikon pántot kapunk a megfelelő színben, de szabványos, szóval simán lehet cserélni bármi másra. Szerintem a Balance mérete határeset a női-férfi vonal mezsgyéjén, de mivel igen letisztult, ezért tökre meg lehet vele jelenni elegánsabb környezetben is például egy milánói szíjjal.
Zepp OS
Miután az órás piac szoftver szempontjából jóval diverzifikáltabb, mint a telefonos (ahol van egy Android és az iOS), ezért mi magunk is valamivel ritkábban találkozunk az egyes rendszerekkel, vagyis időről-időre rá lehet csodálkozni, hogy mennyit fejlődtek. Így van ez a Huawei órákon levő Harmony kapcsán, a Garmin folyamatosan fejlesztett felülete esetén és most a Zepp OS-ben is találtunk újdonságokat. De talán nem is az a lényeg, hogy itt-ott van egy-egy új menüpont, hanem inkább az, hogy összességében mennyire koherens, használható és nyitott, ezügyben pedig tényleg látható az igyekezet.
Nekem valamiért beakadt, hogy egy okosóra számlapja legyen kontextuális. Vagyis ne csak megjelenítsen különböző adatokat kapásból, hanem azokra bökve az adott funkcióba tudjunk lépni, az Amazfit pedig ezt kipipálja. A másik szerintem fontos jellemző, hogy a gombok feladata programozható legyen. A rövid megnyomások funkciója fix: a felső gomb a menüt dobja fel (és visszadob az alap számlapra, ha a menüben vagyunk), az alsó az edzést indítja. Hosszas megnyomáshoz azonban bármit hozzárendelehetünk. Viszont nem vagyok kibékülve a magával a menüvel, ez ugyanis egy Apple-koppintás, kirakja az összes ikont a teljes kijelzőre, aztán a felső gomb csavargatásával lehet nagyítani, a kis ujjunkkal pedig lehet mozogni a rajzocskák között, ez egyáltalán nem áttekinthető, egy csomó ikonról az ember egyszerűen nem tud a mögötte ülő funkcióra asszociálni és csak akkor írja alá a rendszer szövegesen, hogy konkrétan mit ábrázol a grafika, amikor már szinte teljesen ráközelítettünk, azon a ponton viszont már teljesen elveszítjük a tájékozódást a kiterített ikonhalom közepén. Viszont! Bár nem teljesen triviális, hogy miért pont ott, de a beálltások bugyraiban át lehet állítani listás nézetre, amivel könnyebbé válik a funkciók közötti bóklászás, bár itt a mappázhatóság hiányzik kissé, mert ha sok ezt-azt telepítünk, akkor igen sokat fogunk görgetni.
Ez az egész viszont abból a szempontból mégsem óriási probléma, hogy közben viszont a számlapról oldalirányban haladva egy általunk összeszerkesztett widgetlistán fogunk végigvágtatni. Vagyis a júzer szépen beállítja magának, hogy milyen funkciókra van gyakorta szüksége, a többi pedig maradhat a káoszmenüben, ha valami spéci extrára van szükség, akkor majd bogarászunk, de ez szerencsére így nem olyan agyzsibbasztóan gyakori. A számlapról indulva fentről lehet lehúzni a gyorskapcsolók listáját, itt kapásból az akku töltöttsége is megjelenik, de innen indulhat az alvás mód és a DND is — sajnos ez utóbbi nincs automatikus szinkronban a telefonon beállított ne zavarjanak üzemmóddal, ezt csak ökiszisztémán belül tudják megoldani az órák (Galaxy Watch Samsung mobilokkal, Apple Watch az iPhone-okkal), viszont tanítható a felület, vagyis ha egy hétig kézzel kapcsolgatjuk, akkor utána lehet kérni intelligens DND-t, ami hellyel-közzel eltalálja a megfelelő időpontot. Az alvás üzemmód szintén automatikusan aktiválódhat esténként, ez egyébként annyit csinál, hogy a csuklómozdulatra történő kijelzőkapcsolást inaktiválja, illetve ha mégis kézzel bekapcsoljuk a megjelenítést, akkor minimál fényerővel indít. A fényerőt egyébként is automatika szabályozza (elég jól) a környezeti fényviszonyoknak megfelelően.
Alulról felfele indított ujjmozdulat szükséges a számlapon ahhoz, hogy az értesítések bukkanjanak fel. Ezek korrekt karaktertámogatással, az értesítést küldő app ikonjával, időrendben haladva láthatók, jellemzően nincs vele baj, de volt, hogy egy notifikáció beakadt és annak ellenére is az volt a lista tetején, hogy azóta jöttek újabbak. Kézzel lehet törölni az ilyen eseteket. Van lehetőség az óráról előre szerkesztett gyorsválaszok és emojik küldésére, a bejövő hívásokat pedig fel lehet venni, a Balance-ban ugyanis van mikrofon és hangszóró, tehát le lehet folytatni vele egy rövid beszélgetést, én ezt általában arra használom, hogy ha a telefonom kicsit távolabb van, akkor felveszem a hívást az órán, aztán amikor visszaérek a mobilhoz, akkor átteszem arra.
Az oldalra lapozós widgetfelhozatal egyik eleme lehet egy lefelé gördíthető, általálunk összeállított áttekintő felület, amely kvázi egyfajta státusz. Szerepelhet itt a pulzus, az időjárás, a véroxigén, az utolsó nem fogadott hívás mellett egy csomó egyéb információ, ezt is mi állíthatjuk össze. Kifejezetten hasznosnak találtam, itt ülhet például a zenelejátszó is, ami a telefont vezérli, de az egyes számokat megadadhatjuk kedvencnek, illetve hozzárendelhetjük edzéshez is. Egy csomó jópofa alkalmazást kapott gyárilag meg a Balance, van rajta diktafon, légzésgyakorlat, mentruációs cikluskövetés, légnyomásmérő, iránytű és meditációs app is, plusz van alkalmazásáruház a telefonos szoftverben, itt is vannak ingyenes és fizetős opciók. Fel lehet tenni böngészőt, testsúlykövetőt, vízfogyasztást rögzítő naptárat, elérhető a Spotify, van néhány játék is.
A készülékben van NFC chip, tehát hardveresen alkalmas a mobilfizetésre is, ám ez elsősorban szoftver, ökoszisztéma és megállapodások kérdése, ezügyben pedig az Amazfitnek még bőven van tennivalója. Jelenleg ugyanis itthon csak a Curve és a K&H kártyákkal működik a történet, ezeket lehet hozzáadni az órához. Ilyenkor egyébként be kell állítani egy feloldókódot is, hogy ne lehessen csak úgy lelopkodni dellát a kártyáról, de amúgy a mobilfizetés beállítása nem bonyolult folyamat.
Zepp alkalmazás
Fontos tudni, hogy Zepp alkalmazásból kétféle van: a Zepp Life és a sima Zepp. A Balance az utóbbival tud kommunikálni. Az app magyar nyelvű, a fordítás majdnem hibátlan (de az ingyenes alkalmazások neve “szabad”), a felület jól alkalmazkodik a kinyitható telefonokhoz is. Alapvetően négy fülre van osztva a funkcionalitás, plusz van egy külön menüpont az óra beállításaihoz is, amit a kezdőlap bal felső sarkából érhetünk el, oda kell kattintani, ahol az eszköz töltöttségi állapota látszik. Ez mondjuk kicsit kevésbé egyértelmű, de csak egyszer kell megtalálni.
Itt lehet kalibrálni alapvető működésbeli paramétereket. Milyen gyakoriságú legyen a pulzus, a stressz és a véroxigén monitorozása, milyen értékeknél figyelmeztessen, akarunk-e időről-időre figyelmeztetést kapni, hogy fel kéne állni és mozogni egy kicsit, mely alkalmazásokról jöjjön be értesítés. Intelligens DND és automatikus alvásfigyelés is itt állítható, a gombok funkcióit is itt változtathatjuk, itt lehet átvariálni a widgetek és a gyorskapcsolók sorrendjét, kérhetünk reggeli híreket az órára ébredés után, valamint babrálhatjuk a fényerőt.
Külön felületen lehet paraméterezni az egyes funkciók és alkalmazások működésének részleteit, ahol lehet szerkeszteni a híváselutasító SMS-eket, az appból is megadhatunk ébresztési időpontot, illetve WiFi direct segítségével átdobálhatunk zenéket is a termékre, ha telefon nélkül akarnánk hallgatni ilyesmit mondjuk headseten keresztül.
A Zepp app első fülén vannak összesűrítve az aktivitási adataink. Lépésszám, alvásadatok, pulzus, no meg a PAI érték, ami a személyes aktivitási szint és a saját adataink és a különböző mozgásaink alapján kap egy pontszámot. Van egy külön fül az alvásadatoknak, itt aktiválható a Zepp Aura, amely egy havidíjas szolgáltatás. Ez azt ígéri, hogy részletesebb analízist ad, illetve relaxációs zenéket szolgáltat alvás előtt. Enélkül is megkapunk egy csomó infót a szunyáról, légzésszámmal és pulzussal támogatva. A következő fülön vannak az edzéseink, itt a Zepp-edző segíthet tervet összerakni, de szintén havidíjért cserébe. Ezt persze nem kell igénybe venni, így is megvan minden edzésadat és sablon, ha pedig kültéren futottunk/sétáltunk, akkor az útvonalat átküldhetjük az órára, ami aztán végignavigál rajta. A negyedik fülön a fiókunk adataival tudunk matatni (tagságok, célok), és 3rd party appokkal való összekötés is itt ül (Google Fit, Relive, Adidas, Komoot).
Edzés és összegzés
Több mint két hete használom már a Balance-ot, voltam vele túrázni és edzeni is néhányszor. Az általános tapasztalataim felemásak. Egyrészt sétánál és futásnál az Amazfit órája kifejezetten jól működik. Gyorsan talál pozíciót, jól is tartja azt, az utólag rajzolt térképet GPX-ben lehet exportálni és nem találtam levágott íveket, elrontott kanyarokat, a mért értékek 1-2%-os eltéréssel ugyanazok voltak, mint amit egy Galaxy Watch 4 is feljegyzett. Jól követhető volt a pulzus változása az emelkedések és lejtők összevetésével is, kültéri sportokhoz nem csak azért jó a Balance, mert bőven elég pontos, hanem azért is, mert hozzáköthetünk pulzuspántot és pedálfordulat-szenzort is, noha az ANT+ szabványt nem ismeri, de sima Bluetooth kapcsolattal ez megoldható.
Beltéri, főleg intervallum jellegű edzéseknél már nem ilyen kerek a történet. Noha elvileg 5 másodpercenként mér pulzust, mégis az a tapasztalatom, hogy jóval lassabban követi a gyors változásokat, mint akár a Galaxy Watch, akár egy Garmin. Egyszerűen késésben van. Épp kiköpöm a tüdőm egy 100 méternyi sízőgépezés után, a másik óra szerint 170-180 között van a pulzusom, am Amazfit pedig egy könnyed 120-at ír, aztán amikor már épp térek magamhoz, akkor látom, hogy kúszik felfelé az érték. A végeredmény szempontjából persze stimmelnek az adatok, a megadott értékeim (magasság, tömeg, életkor, nem) alapján számolt kalóriaégetés megegyezik azzal, amit másik óra is mutat, csak menet közben van csúszásban a valósághoz képest. Ez tipikusan azt eredményezi, hogy egy futásnál abszolút stimmelnek a számok, hiszen ott nem lép fel hirtelen terhelés, de az edzőteremben már nem lesz kurrens a mutatott adat.
Felül a Galaxy Watch 4 Classic, alul az Amazfit Balance [+]
Ennek ellenére mégiscsak az történt, hogy a saját használatú Galaxy Watch 4-em pihen. Csak akkor húztam fel, ha direkt össze akartam hasonlítani a Balance-szal a működést, de amikor nem mentem edzeni, akkor inkább az Amazfit termékét hordtam (és hordom most is). Oké, nem tudok vele fizetni és kézzel kapcsolom esténként a DND-t, de… hát az a helyzet, hogy jobban látom, de főleg az a legjobb, hogy tényleg nem kell töltenem. Eddig egyszer raktam rá a bölcsőjére. Majdnem két hétig üzembiztos, azért nem jött ki a tényleges 14 nap, mert volt pár GPS-szel mért sétám. Az always-on kijelzést kikapcsoltam, az elég sokat számít, de 1 percenként mér pulzust, 5 percenként stressz-szintet és 10 percenként véroxigént. Éjjel is. Közben megjön az összes értesítés, néha felveszem rajta a hívásokat, mégis ilyen jól alakul az üzemidő. Persze ha például jönne egy utazás, akkor visszaraknám egyből a Samsungot, az például navigál városnézés közben és fizetni is tudok vele, de úgy egyébként az Amazfit funkcionalitása nekem bőven elég, szép a kijelző, jól néz ki, korrekt a kapcsolódó alkalmazás, áttekinthető a felület (ha a menüt nem nyönyörgetem). Nyilván mindenkinek mások egy okosórával kapcsolatban az igényei, lesznek, akiknek kell ANT+, esetleg olyan alkalmazásban vezetik a mozgásaikat, amellyel az Amazfit nem szinkonizálható, de ez egy remek mindennapi óra, ami alkalmas futáshoz, túrázáshoz, illetve edzéshez is, ha elfogadjuk, hogy a pulzusmérésben van némi késés. 95-100 ezer forintos áron korrekt vételnek gondolom, szóval részünkről megy rá a plecsni.
Amazfit Balance |
Bog