- Érkezőben a Poco M6 4G
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Oppo Find X5 Pro - megtalálták
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Új nyomógombos Nokiák érkeztek
- MWC 2024: Két új órát hozott a Xiaomi
- Redmi Watch 4 - olcsó hús, sűrű a leve
- Bemutatkozott a Redmi új szériája
Hirdetés
-
Gray Zone Warfare - Napokon belül kiderül, hogy mikor indul a korai hozzáférés
gp A jelentések szerint a zárt tesztek sikeresek voltak, hamarosan még többen belevethetik magukat a programba.
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Balux
tag
hmm elgondolkodtató
de értem asszem!
mi a dirac-egyenletet relat-ból tanultuk eleve és csak érintőlegesen
és amitől hanyat kellett dobni magadat hogy az antirészecskéket egyből kidobta...
erről szó sem volt, mondjuk ugy volt béna az előadás ahogy volt..
de persze ez egy elmélet eddig...köztüdott, hogy 500 évvel ezelötti dógokat tanitanak az egyetemen...de érthető is hogy nemy bizonyitott elméleteket is félve...
nem mellesleg megkérdezhetem mi a végzeccséged ill. mit dolgozol?
(ird privibe)
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Foly.
Szoval a dolog annyiban is maradt. Mivel Newton egyenletei nagyon jol mukodtek ezert seki sem agalyoskodott a kisebb hianyossagok miatt...
Einstein belekop a levesbe:
Egeszen Einsteinig. O megalkotta a Specialis Relativitas elmeletet, es az Altalanos Relativitas elmeletet. A Specialis Relativitast ''tanitjak'' az iskolakban altalaban de az Altalanosat nem igazan. Igazabol a gravitacio problemajaval csak az Altalanos Relativitas foglalkozik... Nezzuk azt csak ugy erdekesseg szintjen minden teljesseg es kepletek nelkul...
A dolog egy liftben kezdodik. Einstein elmelazott hogy mi tortenne akkor ha leszakadna a lift. Mit ereznenek az emberek eses kozben. Ez a problema egyszeru. A Newtoni elmelet erre ad boven magyarazatot. A jelenseget ugy hivjak hogy szabadeses... Ilyen pl. amikor valaki kiugrik egy repulobol... Ami a szabadesesnel erdekes az az hogy az eso NEM erzi a sulyat. Masszoval olyan mintha nem hatna ra a nehezsegi ero (gravitacio). Ilyesmi van a sulytalansag allapotaban is a vilagurben. Valtsunk temat egy kicsit.
A tehetetlensegi ero. A tehetetlensegi ero egy igen csak erdekes ''fikcioja'' a fizikanak. Mirol is van szo? Megint kiserlet. Veszek egy vonatot amelyet ugy alakitok ki hogy bentrol semmifele modon nem lehet kinezni meg kintrol be lehet. Behelyezek egy csoport fizikust es kihelyezek egy csoport fizikust es kiserletezgetnek. Labdakat ejtegetnek, dobalnak kozben mericskelnek, majd egymasnak elmeselik az eredmenyeiket. Ekozben a vonat is mozoghat.
1. eset. A vonat all, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez (az egyenesvonalu egyenletes mozgast azert kell kihagsulyoznom mert semmifele modon nem tudom megkulonboztetni az allo allapottol). Ilyenkor a benti es kiniti kiserletek es az azokat leiro matematikai egyenletek teljesen egyeformak. Vagyis nem tudom megkulonboztetni a ket rendszert egymastol... Ezzel nincs is gond.
2. eset. A vonat gyorsul vagy lassul - mindegy. Ha kinti kiserleteket nezem akkor azok tovabbra is ugyanugy tortennek, meg bent a dolog megvaltozik. Fellep egy ero amelynek az eredetet nem tudom megmagyarazni (mivel nem tudhatom hogy gyorsul e vagy sem a vonat) es az egesz rendszerre ugyanugy hat. De kintrol a helyzet vilagos. NEM hat semmifele ero csak az tortenik hogy a vonatkoztatasi rendszerem gyorsul. Vagyis a vonat elmegy alolam. Valahogyan hasonlo a helyzet ahhoz amikor fekez egy auto vagy busz. A Newton tehetetlesegi torvenye alapjan (Newton I torvenye), pontosan meg tudom mondani hogy az auto kilassul (kifekez) alolam, mikozben en tovabbmennek de nem enged jobbik esetben a biztonsagi ov rosszabbik esetben a szelvedo ... Tehat bent nem hat semmifele kiserteties ero csak az tortenik hogy a vonat (illetve) auto kigyorsul a bent levo emberek alol... Megegyszer: NEM HAT SEMMILYEN ERO modom en ezt kint. De a benti erre megkerdezheti hogy akkor miert torom ki a nyakamat? HA nem hat ram semmilyen ero? A helyzet az hogy a benti ero a bent levok szamara igen is valosagos NAGYON is valosagos ero. A kintiek szamara meg nemletezo valami.
Kinek van igaza? A Newtoni mechanika szerint egyertelmuen a kinitieknek van igaza. Ezert a kinti megfigyeloket meg is kulonboztetjuk. A kintieket vonatkoztatasi rendszeret el is neveztek inerciarendszernek. Na de mi van a bentiekkel? Ok nem inercia rendszerben vannak igy a muszereik es a kiserleteik nem pontosak. De hogy ne legyen teljesen veszett az ugy ezert tudunk kapcsolatot teremteni a benti es a kintiek kozott. A kapcsolat a tehetetlensegi ero. A tehetetlensegi ero egy fikcio mert nem letezik! Ezzel a dolog meg is van oldva legalabb is klasszikus fizikai ertelemben.
NA DE KEREM HA FIKCIO AKKOR MIERT HALOK BELE? Lehet feltenni ezt a kerdest! Azert mert nem lehet fikcio ha mertni birom! A fizikai valosag egy resze. Az most mindegy hogy mi hozza letre, a bentiek szamara akkor is fizikai valosag. De a kintiek szamara tovabbra is egy nem letezo ero.
Vegul meg megemlitem hogy Newton I torvenye: Minden test megorzi nyugalmi allapotat vagy egyenesvonalu egyneletes mozgasat mindaddig meg ezen mozgasallapot megvaltoztatasara ne kenyszeriti egy kulso hatas illetve ero...
Folyt. kov.I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Rive
veterán
Vegtelen sebesseggel hat es a ter minden pontjaba azonnal eljut (meg a feny se kepes ilyen durva dologra). Mi ezzel a baj? Az hogy: tudok talalni olyan vonatkoztatasi rendszert ahonnal nezve a bolygok elindulnak minden ok nelkul egy uj egyensulyi helyzetbe es csak utanna jelenik meg az azt eloidezo ok (az uj bolygo). Ez SERTI AZ OK OKOZATI OSSZEFUGGEST!
Itt van egy kis időrendi probléma, ha jól emlékszem. Ezt nem lehet felróni Newtonnak. (Az meg, hogy ő mit is mondott erről, nem igazán meghatározó. Mondott ő sok hülyeséget is...) Amikor ő nyomta a fizikát, akkor még nem volt semmi, ami korlátozta volna, hogy a gravitáció mennyivel terjedhet. Sőt, a vonatkoztatási rendszerek tekintetében is a Galilei-féle relativitási elvet ismerték, az alapján pedig (a fény véges sebességű terjedésének ismeretében) max. annyit lehetet volna kijelenteni, hogy úgy látszik. Ez pedig még nem sérti az ok-okozatot.
A gravitáció ezen hibája a spec rel. megjelenése és fölényes győzelme után került képbe./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Sztripi
csendes tag
Foly.
Vissza Einsteinhez, es a lifthez...
Szoval a lift leszakad es elkezd lefele esni. Mit ereznek ilyenkor az emberek? NEM erzik a sulyukat. UGYANUGY nem erzik a sulyukat mintha a vilagurben lennenek sulytalansag allapotaban. Mintha nem is hatna a gravitacio !!!
Ez a kulcs. Ha visszaemlekeztek az elozo irasaimra akkor egyertelmuen van olyan vonatkoztatasi rendszer ahol nem hatnak a tehetetlensegi erok. Az ilyen vonatkoztatasi rendszereket inerciarendszereknek hivjuk. Az inerciarendszerekben nem hatnak tehetetlensegi erok! Az inerciarendszerek masik erdekes tulajdonsaga hogy a magara hagyott testek megtartjak benne a nyugalmi allapotukat illetve egyenesvonalu egyenletes mozgasukat (a ketto allapotot nem tudjuk megkulonboztetni). Mi tortenik ha magara hagyok egy testek olyan helyen ahol nem hat ra a gravitacio. Hat megtartja nyugalmi allapotat illetve egyenesvonalu egyenletes mozgasat. Hmmm... A ketto allapot leirasa egyforma (a kiserletek ugyanugy jatszodnak le, az egyenletek ugyanolyanok, stb) akkor ebbol az kovetkezik hogy a ket allapot is ugyanaz nem?
De ha igy van akkor az inercia rendszer es a sulytalansag allapota UGYANAZ.
Most jonnek ennek a kovetkezmenyei - durvak lesznek:
Tehat ha el merem fogadni a kiserleti eredmenyeket akkor ebbol az jon ki hogy:
Gravitacio mint kulonallo ero NEM letezik. Igen nincs gravitacio! Bizony... Yep...
Amit mi kulonallo eronek kepzelunk el es gravitacionak nevezunk az bizony egy tehetetlensegi ero amit azert merunk mert nem inerciarendszerben vegezzuk a mereseinket. Ha visszaemlekeztek az elozo dumara ha nem inercia rendszerben vegzek mereseket akkor azok ''pontatlanok'', nem jo eredmenyeket adnak - de ez tovabbra sem gond mert ki tudom oket javitani egy imaginarius (kepzelt) erovel ami rendbe teszi oket vagyis a gravitacioval...
Ez magyarul azt jelenti hogy a fold kigyorsul alolunk es ez miatt erezzuk a sulyunkat, mert tol bennunket. Mintha egy olyan vonatban (autoban) lennenk ami folyamatosan gyorsul (fekez)!
Nezzuk ha elejtek egy testet akkor mi tortenik? A valasz most mar egyertelmu: A test ott marad ahol elengedtem (nem dobom csak elengedem), es a fold odaugrik hozza! Es ez bizony igy van. Igen, igen...
Na most ha valaki ravasz akkor konnyen kikovetkeztetheti hogy ha ez igaz akkor a foldnek allandoan szek kene gyorsulnia - vagyis szet kene folynia! De nem... Nos erre is egyszeru a valasz - de ez csak sajnos kepletekkel megy, de egy Moricka magyarazat ami a kepletek alapjan kijon - mellekesen teljesen pontos:
A fold tomege GORBITI a teret maga korul es mivel a ter gorbult ezert minden OK!
Vegul hogy is van a Fold - el es a Nappal. Hat sajnos az a helyzet hogy a Fold egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez (vagy all) a Nap ''korul''. De nekunk azert tunik ellipszis palyanak mert a Nap is bizony gorbiti a teret maga korul. Ugyanez a helyzet a muhaoldakkal is mert ok is egyenesvonalu egyenletes mozgast vegeznek (vagy allnak) a fold ''korul''. De hat a fold is begorbiti a teret maga korul... Es igy tovabb...
Ezt a tergorbuletet hogyan lehet jol elkepzelni. Rajzoljatok egy egyenest egy papirra, es gorbitsetek meg (akar ossze is gyurhetitek a papirt). Ekkor mar nem lesz egyenes, ugye? (jo, jo tudom Moricka kiserlet de eleg jol demonstral).
De tudjuk e merni ezt a tergorbuletet? De meg mennyire. Mar evszazadok ota merjuk ugy hivjuk hogy gravitacio! Cak a baj az volt hogy a meresi eredmenyeket rosszul ertelmeztuk.
Meg egy bizonyitek. A sulyos es a tehetetlen tomeg azonos (ha visszaemlekeztek), holott mas az eloidezo okuk. De hat persze hogy egyformak hiszen NEM mas az eloidezo okuk... Nem semmi ember volt Newton hogy ezt mar akkor pedzegette... Durva... Le a kalapot a nagy mester elott...
Ennyi....
Nos most nezzuk mi ezekkel a baj!
1. A legeszertubb szamitasok is gyakorlatilag lehetetlenek - annak ellenere hogy a matematika tokeletes. Miert?Egy egyszeru pelda:
Adott egy binaris csillagrendszer bolyok nelkul (ket csillag ami egymas korul forog). A koztuk levo tavolsag 1000 km. Mennyire gorbit meg a teret maguk korul?
Khm. A feladatot nem lehet megoldani. Miert hat ahhoz hogy meg tudjam mondani a tavolsagot a ket csillag kozott ismernem kell a tergorubuletet...
Persze lehet trukozzni de egy ilyen egyszeru peldat nem tudok megoldani egzaktul. Durva!
2. A kvantummechanika egyes jelensegei csak ugy magyarazhatoak ha vissza hozom a tavolba hato ero lehetoseget. Tehat ugy tunik hogy megis lehet hogy letezik tavolba hato ero, legalabb is mikroszkopikus szinte, meg makroszkopikus szinten nem!
Na ennyi... Vege. The End.
Mindenki vonja le a sajat kovetkezteteseit.
Ufff... Beszeltem.
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Pá
addikt
Hmm, ez tényleg nagyon érdekes. Lenne pár kérdésem ha nem gond.
''Ez magyarul azt jelenti hogy a fold kigyorsul alolunk es ez miatt erezzuk a sulyunkat, mert tol bennunket.''
De a Föld gondolom egyszerre csak egy irányba tud gyorsulni, mi van azokkal akik a másik felén vannak, azokat hogy tolja?
A következő kérdés is elévben hasonló:
''A test ott marad ahol elengedtem (nem dobom csak elengedem), es a fold odaugrik hozza!''
Nyilván ezt az ''odaugrik''-ot nem szó szerint kell értelmezni, de mivan ha az Északi- és a Déli-sarkon egyszerre dobok fel egy labdát? Akkor hogy ''ugrik oda'' mindkettőhöz? Gondolom a tér görbülettel ezt meg lehet magyarázni, de most így elsőre nehéz elképzelnem.
A harmadik pedig, hogy addig ok, hogy ha mondjuk egy léghajóbol kiteszek a levegőbe egy labdát, akkor nem hat rá gravitácó(mivel nincs) súlytalan meg minden viszont a Föld ''odaugrik''. De mivan ha a léghajóból nem pusztán csak kiteszem a labdát hanem jó erősen felrúgom az égbe. Ha nincs gravitáció akkor miért lassúl le majd kezd visszazuhanni? Tehetetlenségi erő hat rá. De az honnan jön? Miből keletkezik?
Lehet, hogy hülye kérdések, de most így elsőre nehéz átállítani a logikámat az új rendszerre.''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''
-
neduddki
nagyúr
HI!
Tesek a hianyzok:- )))
'' Nehézségi gyorsulás a Földön: átlagérték: g = 9,80665 m/s2, a sarkokon: g = 9,83221 m/s2, az Egyenlítõn: g = 9,78049 m/s2.''
udv
neduddkihttps://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni
-
atuci
senior tag
A feny a hatar. A FENY SZAMARA NEM LETEZIK AZ IDO. O A VILAGEGYETEM MINDEN PONTJABA AZONNAL ELJUT!
igen?
akkor miért van a fény sebességének értéke?
300000 km/sec, de ha azonnal eljut mindenhova, akkor nincsenek fényévnyi távolságok sem, minden ugyanannyira vanBasil Fawlty: ''Don't mention the war. I mentioned it once, but I think I got away with it. So it's all forgotten now and let's hear no more about it....''
-
atuci
senior tag
-
Pá
addikt
Azt írtad, hogy a fénysebességet nem lehet elérni, de lehet gyorsabban vagy lassabban menni. Elvileg át lehet jutni a ''másik oldalra''? Tehát én most lassabb vagyok a fénynél, elméletileg megoldható hogy gyorsabban haladjak? A józan ész szerint nem, hiszen a gyorsulás folyamán mindenképp egyszer el kéne érjem a fénysebességet ami ugye nem lehetséges. De nincs esetleg valami trükkös megoldás? Amivel meg tudom kerülni a 300000km/sec-et? Valahogy átugrani?
És ha ez megoldható lenne, akkor onnantól elvileg visszafele utaznék az időben?''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''
-
atuci
senior tag
tudom, hogy nem ugyanaz, de legalább már értem, hogy te miért mondtad azt, hogy a fény mindenütt ott van.
Centripetális erő az a külső erő amely körpályán tartja a mozgó testet. (centripetális = központ kereső) Centrifugális erőről akkor beszélhetünk, ha a vonatkoztatási központ maga a körpályán mozgó tárgy. Ebben az esetben a tárgyra centrifugális erő hat.
Pl. a kocsi egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, a platón van egy golyó. (feltételezzük, hogy a plató vegtelen nagy és nincs súrlódás). Ha a kocsi hirtelen el kezd balra körbe kanyarodni, akkor:
külső megfigyelő számára a golyó folytatja az egyenes vonalú egyenletes mozgását. Nem volt meg a külső centripetális erő ami a körpályán tartotta volna.
A kocsiból megfigyelve viszont a golyó elmozdult jobbra, ami valami erő következménye lehet, -> centrifugális erő.
Ha az ujjammal a helyén akarnám tartani a golyót, akkor pont akkora erővel kellene hatni rá (centripetálisan) amekkora erő kitéríeni akarja: centrifugális erő=centripetális erő, csak ellentétes irányú.Basil Fawlty: ''Don't mention the war. I mentioned it once, but I think I got away with it. So it's all forgotten now and let's hear no more about it....''
-
Pá
addikt
''Most talaltuk a teleportalast akkor lehet hogy mar 2100 - ban tudni fogjuk, es atugrunk kozben az Alpha Centarira delutan''
Hát mi már nem nagyon... Esetleg ha addig feltalálnak valami élethosszabbító csoda elixírt. Vagy elkezdhetünk közel fénysebességgel szaladni, úgy hamarabb eljön 2100.
Erről jut eszembe. Tegyük fel, hogy van végtelen energiám. Felgyorsulok fénysebességre. Ezután ha picit lelassulok, akkor elvileg a tér akármilyen pontján felbukkanhatok? Hiszen amíg fénysebességgel haladtam, addig számomra nem telt az idő így kényelmesen elmehettem ahova kedvem szottyant(parasztosan fogalmazva). Ez egyfajta teleport? És az idő közben hogy telik a külső szemlélőnek? Vagy az attól függ, hogy hozzám képest lassabban vagy gyorsabban halad? Ezzel elvileg akkor időben is utazgathatok. Már csak a végtelen energia kell.
Még régebb olvastam, hogy nagy sebességgel haladva a dolgok mérete is változik. Ez is valamiféle térgörbület dolog?
[Szerkesztve]''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''
-
bdav
őstag
'' Kedvencem az hogy a holdra leszallast 1860 - ban talalta ki egy orosz fizikus (mar nem emlekszem hogy hogy hivtak)''
Ciolkovszkij lesz az.
mod: Sztripi sztem a spec. rel. egyenleteit be kéne írnod ide, azok nem annyira érthetetlenek (azt tanultam egyetemen meg középsuliban is, ált.relt. nem)
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
Balux
tag
sztripi ugy látom te vagy itt a házigazda....
hitetlenkedik a nép??
szerintem nagyon nehéz a tizenéve megszokott
téridő szemléletünktől elrugaszkodni, nekem sem igazán megy
(tér meg idő, hogy is van ez cimű dolog...)
az a baj hogy lehet magyarázkodni sokat, de ide kő kemény képletek
kellenek,
(sajnos azt a ph- platform nem nagyon támogatja)
azt az ember megérti és tudja hogy kéne gondolkodni
szerintem nagyon vastag fába vágtad fejszédet, de igy tovább! -
shev7
veterán
igen, nekem sem tisztak a fogalmak
Viszont beszelnel meg egy kicsit a szabadesesrol? Mert vagy felreertettem amit irtal, vagy nekem hulyeseget tanitottak.
Van ket eset. Amikor nem vagyok eleg magasan, es elobb utobb becsapodok a foldbe, es amikor korpalyan ''lebegek'' a fold korul.
Van kulonbseg a ketto kozott?''Gee, Brain, what do you want to do tonight?'' ''The same thing we do every night, Pinky: Try to take over the world!''
-
Balux
tag
aztarohatt nagyon megy a kis topik, örülök ne.ki..
fúú, na erre nam számítottam, azt gondoltam hogy csípőböl vágod majd a
választ!
(ne ércs férre én sem tudom, nem vagyok otthon ált relből és pláne nem vagyok otthon
a modern térelméletben sem...gondolok itt az említett 2000es elméletre)
hát amugy erre most én sem vágom a választ egyből, hogy miért sérül, de azt tom hogy a gyenge kh egy csomó szimmetriát sért (paritás, időparitás, izospin meg még kitudja mit...)
szal vannak olyan gyenge kh-ó folyamatok amelyek időtükrözésre nem invariánsak
de egy elmebeteg magfizikus egyből dobná a választ...
[Szerkesztve] -
shev7
veterán
Szivembol szoltal...
A kulonbseg kettonk kozott, hogy en meg nem ertem mirol beszelunk itt, de ezzel a topikkal legalabb kicsit kozelebb kerulok a temahoz. Ha tudsz par cikket, ami halandok szamara ertheto formaban talalja a dolgokat bedobhatnad ide. Gondolom csak angolul van, de az nem baj.''Gee, Brain, what do you want to do tonight?'' ''The same thing we do every night, Pinky: Try to take over the world!''
-
Balux
tag
a kh-ásokkal kapcsolatban, hagyjuk az egészet csak felvetettem, eszembejutott, gondoltam feldobom a témát
a csöves dolog:
félreértesz a csőben nem történik semmi
(de erre visszatérek a végén)
nincs semmi vékonyodás meg ilyesmi
csak arról van szó hogy adott egy cső amiben adott seb-el áramlik folyadék, és egyik irányban végtelen hosszú (állandó keresztmetszet)
-ha arra áramlik a folyadék amerre a csőnek vége van=slag->nincs gömbszimmetria, egy irányba mutató foly.sugár, (amely ugyebár vastagodik,) ez nem gömbszimmetrikus!!
(persze a tükrözéshez az kell hogy ne levegőbe spricceljen hanem álló foly-ba, de ott sem gömbbszimmetrikus, ugye ez a slag a medencébe eset...)
-ha a cső vége benne van egy végtelen nagy kádban
és a végtelen hosszú vége fele áramlik a folyadék
akkor ez=nyelő ,ekkor a beáramlás geometriáját nevezhetjük kvázi gömbszimmetrikusnak, ugye kissé deformált, de a kádból lényegében minden irányból szív!
igen az időtökrözés most megfeleltethető az áramlás irányának ellenkezőjére váltásával
ekkor azomban kiderül hogy ha elfogadjuk a megfeleltetést (ami ésszerűnek hangzik, hisz pl benned is meg bennem is így fogalmazódott meg..) akkor kiderül hogy ez a szimmetria sérül, az áramlási kép a csőben megegyezik (ideális foly esetében, erre a végén...) de a cső végénél erős eltérések vannak
és még amit igérgetek:
pl ahogy mondtad egyből eszembe jutott egy másik szimm-sérülés:surlódó közeg áramlik áll. keresztmetszetű csőben, ha megfordítod az áramlás irányát, eltérő lesz az áramlási kép a falaknál kialakult un. határréteg miatt, melynek vastagsága az áramlás irányában növekszik
(és persze lehetne folytatni: turbulens áramlás ugy kaotikus ahogy van, nincs sok értelme szimmetriákról beszélni)
összefoglalva tartom magam a kijelentésemhez, amit remélhetőleg csak férreértettél, a cső sájánál kialakuló időtükrözési szimmetria sérüléséhez!
-
bdav
őstag
hehe akkor elolvastad közbe kimoddoltam mert nem tudtam mire gondolsz pontosan én ugy tudom hogy csillag tömegtől függ hogy megáll-e neutroncsillagként vagy fekete lyuk lesz belőle
10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
na akkor kezdjük. asszem ma este a szükséges dolgokat fogom csak leírni. ja az egyszerűség kedvéért maradnék a gravitáció newtoni megközelítésénél
Sorry most jön egy kis magfizika, én fontosnak tartom, kell a többihez
tehát, ami kell:
- elektromágneses és gravitációs kölcsönhatást nem részletezném
- erős kölcsönhatás: az atommagot felépítő részecskék (proton és neutron) között hat. sokkal erősebb mint az elektromágneses de sokkal kisebb a hatótávolsága (ez később fontos lesz)
- a neutron protonná és elektronná tud bomlani, továbbá a proton ''befoghat'' egy elektront és neutronná változik (béta bomlás és elektronbefogás)
- az elektronokat javarészt elhanyagolom a következőkben, nem igazán számítanak.
A topic indító hozzászólása is a csepp modellel volt kapcsolatos, ez történetünkben is fontos szerepet játszik. Arról van szó dióhájban hogy az atommag sem egy oszthatatlan és teljesen stabil valami. Atommagnál négy fajta energiát szoktunk megkülönböztetni, amely leírja ezt. Az atommagot felépítő részecskék közti elektromágneses kölcsönhatásból származó helyzeti energiát, erős kölcsönhatásból származó potenciális energiát+egy ''felületi feszültség'' - szerű energiatagot (amelyik proton v. neutron a többi mellett van ''középen'', annak nagyobb a kötési energiája, mint amelyik a ''szélén'') és egy ún. Pauli-energiatagot (ennek az a lényege hogyha nagyon eltér a protonok és a neutronok száma, akkor kevésbé lesz stabil az atommag). Ha ezeket a potenciális energiákat összegezzük, akkor megkapjuk az adott proton és neutronszámmal rendelkező atommag kötési energiáját. Ami minél nagyobb (egy protonra / neutronra leosztva), annál stabilabb (negatív előjellel szokás venni). A cseppmodellből az jön ki hogy a vas körüli összeállítású atommagok a legstabilabbak. Ennek egyenes következménye hogy az összes többi elem a periódusos rendszerből igyekszik eljutni a vas fele. Pl. a nehézelemekkel lehet ezt jól szemléltetni. Vegyük az uránt mert abból jó látványos bombát lehet építeni. Van az atommagjában egy nagy halom proton és neutron. Ezek néhány szomszédjukat nagyon klasszul vonzzák az erős kölcsönhatásnak köszönhetően. A bibi ott van hogy az EM kölcsönhatás viszont az atommag másik feléből is hat. És ugye a protonok + töltésűek a neutronok semlegesek, tehát a protonok klasszul taszítják egymást. Ha ez a taszítás átlépi azt a küszöböt, amit az erős kölcsönhatás vonzása még ellensúlyozni tud, akkor az atommag szétesik. Közben energia szabadul fel, hiszen a két keletkező atommag stabilabb lesz az eredetinél. Ezt használják ki a hasadásos atomreaktorok és a tisztán hasadásos bombák (de ez egy másik téma, kicsit eltértem attól ami kell nekünk)
A másik oldalról ha közelítjük a dolgot: azt mondtam hogy a vas a legstabilabb. Igen ám de vannak a vasnál könnyebb elemek is. Vegyük csak a hidrogént. Ő annak örülne ha nehezebb atommaggá tudna válni. Ennek legjobb módszere hogy egyesül más atommagokkal. Pl. 4db hidrogén mag egész jól tud héliummá egyesülni (a hidrogén atommag 1db proton, a hélium 2db proton és 2db neutron). A folyamat szintén energia nyereséggel jár, hiszen a hélium mag nukleonra jutó kötési energiája nagyobb (negatív előjellel), mint a hidriogéné. Ez pediglen egyébként a hidrogénbomba személyesen, illetve mostanság lehet hallani hogy kísérleteznek a fúziós erőművel. Egy ''aprócska'' probléma van azért ezzel, ami mellesleg meggátolja hogy a világegyetem összes könnyűeleme vassá fuzionáljon: a már említett protonok közti elektromos taszítás ismét beleköp a levesbe: ahhoz hogy (pl) a hidrogén magok fúzionáljanak arra van szükség hogy az erős kölcsönhatás hatókörébe érjenek. Nade ezt elég nehéz kivitelezni, hiszen az elektromos töltésük igyekszik minél távolabb tartani őket egymástól. Ha azonban elég sok atomunk van, amik elég nagy sebességgel mozognak (tehát ha egy rendszerként tekintjük akkor mondhatjuk hogy a gáz meleg) akkor van rá némi esély hogy elég mozgási energiát összeszed két hidrogénatom és összekoccolnak. Ekkor létrjön a fúzió. Ezért van az pl. hogy a fúziós hidrogénbombát egy hasadásos atombomba gyújtja be, mert az elég hőt tud termelni ehhez.
Na hát ennyi lenne, a bevezetés, folyt köv ígérem mostmár rátérek a lényegre jönnek az érdekesebb részek (mindenesetre ezeket a dolgokat fontosnak tartottam leírni)10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
Balux
tag
azt akarod mondani hogy slag végéből az ideális folyadék majdnem gombszimmetrikusan spriccel, ugyanúgy mint ha befelé szívná a cső a folyadékot!?
amugy ja van egy csomo példa még és felőlem léphetünk a témáról, nem túl magasztos...
Nem egyszerubb ha nem kapcsolod fel a kortet?
pont ez a lényege; világos van eleve és azért kacsolod fel hogy sötét legyen -
bdav
őstag
na akkor a kiigazítást mindenki vegye figyelembe köszi egyébként, plz a továbbiakat is kritizáld meg
ami nekünk a továbbiakban fontos lesz abból a sok mindenből amit leírtam, az az hogy bizonyos körülmények közt a könnyűelemek fúzionálnak és ebből energia szabadul fel.
tehát, csapjunk bele a lecsóba
Történetünk valahol a világegyetem keletkezése után kezdődik. Az hogy ez pontosan hogy történt most mellékes, a lényeg az hogy adott egy nagy világegyetem, amiben elég sok hidrogén atommag van összevissza. Na ezeknek a részecskéknek van valamilyen tömegük, tehát a gravitáció elkezdi egymás fele vonzani őket (ha valakinek jobban tetszik, akkor össze-vissza görbítik a teret maguk körül a protonok ). Ilyen módon a világegyetemet kitöltő gázban csomósodások alakulnak ki, amelyeket a gravitáció egyre kisebbre húz össze. Namost vegyük csak elő a jól ismert termodinamikai gázegyenletünket: Mi történik egy gázzal ha összenyomjuk? Felmelegszik! Nost pontosan ez a folyamat játszódik le a csillagok kialakulásának kezdeti stádiumában. A leendő csillagot alkotó hidrogén atommagokat a gravitáció egyre kisebb területre húzza össze, de ezáltal megnő az egyes protonok mozgási energiája (melegszik a gáz). Eközben gázcsomó forgása felgyorsul (perdületmegmaradás). Már ekkor bocsát ki némi fényt az objektum a hősugárzás miatt, de még nem nevezhető csillagnak. Itt két lehetséges út van: ha a gázfelhő tömege relative kicsi volt, akkor nem válhat igazi csillaggá, a gravitáció miatt egyre jobban összeesik és fokozatosan kihűl. Valami ilyesmi a Jupiter is a naprendszerben. Ha a tömeg elég nagy volt azonban, a gázfelhő belsejében a hőmérséklet (vagyis az egyes protonok mozgási energiája) elérheti a néhány millió fokot (vagyis a gravitáció eléggé összenyomja ehhez), ahol már létrejöhet az önfenntartó fúzió. Ez be is következik, ettől a pillanattól kezdve tekinthetünk csillagként rá. A fúzió meglehetősen nagy energiát termel, ami egyrészt fény kibocsátását eredményezi, másrészt ellensúlyozza a csillag tömegének gravitációs hatását (megintcsak utalnék a termodinamikára: a növekvő hőmérséklet növekvő nyomást eredményez), így a csillag összeesése megáll, stabilizálódik. ( a két hatás itt egymás ellen hat: a gravitáció igyekszik összeomlasztani a csillagot, a fúzió pedig szétrobbantani). A Naphoz hasonló méretű csillagok néhány milliárd évig stabilak is maradnak, ugyanis a fúzió mint már fent említettem relative kis valószínűséggel következik be, így a közepes tömegű csillagok hidrogénkészletüket szépen fokozatosan használják csak el, ezalatt szép sárgán világítanak.
folyt. köv.
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
kösz & köszi a kiigazításokat.
hmm. a fontos rész alatt nem tudom mire gondolsz, a nóvákról meg kb. semmit nem tudok. sajnos az ismereteim kb. eddig terjednek, amit leírtam.
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
bdav
őstag
Marx György: Atommag közelben. 2x olvastam pár évvel ezelőtt, jórészt az emlékeimre hagyatkozva írtam amit írtam. Jó kis könyv de ez alapvetően a magfizikára van kihegyezve, nem a csillagászatra, de azért van egy fejezet ennek is szentelve.
Olyan szempontból mindenképpen jó hogy valamilyen rálátásom van ezekre a dolgokra, csakúgy mint a nukleáris fegyverekre és atomerőművekre (kb. hasonló mélységű). Viszont nem hosszú és érthető is eléggé. Ami pedig tök jó benne az azok a részek amikor a Manhattan-projektről szólnak (levelek, naplók a résztvevőktől).
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
Pá
addikt
''Amikor a csillag magja csak vasbol all akkor kialszik. Termeszetesen kozben a kulso retegekben tovabb megy a tobbi reakcio, de az mar nem kepes megakadalyozni a csillag terfogatanak a novekedeset amit a gravitacio tovabb kenyszerit. A vas semmilyen korulmenyek kozott nem hajlando fuziora. A gravitacio egyre jobban ossze es ossze nyomja a cillagot.''
A két kiemelt rész közti ellentmondást megmagyarázná valaki? Most növeli a térfogatát vagy összenyomja a gravitáció?''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''