- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- iPhone topik
- Szinte csak formaság: bemutatkozott a Pixel 6 és Pixel 6 Pro
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Telekom mobilszolgáltatások
- Nothing Phone 2a - semmi nem drága
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
Hirdetés
-
Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
ph Az 50 wattos modellt beágyazott rendszerekbe, MI-vel kapcsolatos munkafolyamatokhoz és edge applikációkhoz szánták.
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Rive
veterán
Vegtelen sebesseggel hat es a ter minden pontjaba azonnal eljut (meg a feny se kepes ilyen durva dologra). Mi ezzel a baj? Az hogy: tudok talalni olyan vonatkoztatasi rendszert ahonnal nezve a bolygok elindulnak minden ok nelkul egy uj egyensulyi helyzetbe es csak utanna jelenik meg az azt eloidezo ok (az uj bolygo). Ez SERTI AZ OK OKOZATI OSSZEFUGGEST!
Itt van egy kis időrendi probléma, ha jól emlékszem. Ezt nem lehet felróni Newtonnak. (Az meg, hogy ő mit is mondott erről, nem igazán meghatározó. Mondott ő sok hülyeséget is...) Amikor ő nyomta a fizikát, akkor még nem volt semmi, ami korlátozta volna, hogy a gravitáció mennyivel terjedhet. Sőt, a vonatkoztatási rendszerek tekintetében is a Galilei-féle relativitási elvet ismerték, az alapján pedig (a fény véges sebességű terjedésének ismeretében) max. annyit lehetet volna kijelenteni, hogy úgy látszik. Ez pedig még nem sérti az ok-okozatot.
A gravitáció ezen hibája a spec rel. megjelenése és fölényes győzelme után került képbe./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
En nem azt mondom hogy mindket lehetoseg fennall hanem azt mondom hogy a dobozban nem EGY hanem KET macska van. Egy elo es egy doglott
Izé.
Két fél ( ), illetve inkább félig valóságos macska. Bár itt a vita jórészt pont a matematikai konstrukciók emberi nyelvre fordítása körül zajlik, úgyhogy ezt elég sokféleképpen lehet mondani./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
A matematikai konstrukció azt mondja, hogy a valószínűségek integrálja egy -> a két állapotra egyenként 50% jut, a két állapot valóságossága csak részleges. Azaz két feles macska van jelen egyidejűleg, az egyik él, a másik döglött
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
Nézd, lehet azon filózni, hogy hova lesz a hatoldalú kocka másik öt oldalának valószínűsége, meg mitől lesz hirtelen az egyiknek a valószínűsége 1, de ez sehova nem vezet. Nem egyhatod hármast dobok, hanem egy hármast dobok.
Mindkét feles valószínűségű macsek önmagában teljes értékű, de együtt adják biz' a teljes egész valószínűséget. Amíg el nem dől, melyik marad meg, addig mindkettő feles./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
Nézd, én ezeket már végigmazsoláztam néhányszor az egyetemen meg utána, haverokkal meg nélkülük. Tisztában vagyok vele, hogy mennyire reménytelen eset a képleteket emberi nyelvre lefordítani. Vedd úgy, hogy húzlak picit, mer' ha csak alulművelt főemlősökkel akad össze az ember, akkor az nem igazán hat pozitívan se a kedélyre, se a tudásszintre, se semmire.
Ha komoly(abb) hozzátennivalóm van, akkor azt úgyis komolyan hozzá fogom tenni.
Mint itt máris:
Masreszt pedig a matematikank pontatlan ha ugy tetszik gyerekcipoben jar. Ezert van az jelenleg hogy a fizika messze lehagyja a matematikat.
No, ez konkrétan nem igaz. Volt egy félévünk arról a fajta matekból, amivel pl. a kvantummechanika egzakt matematikai apparátusát is alapozzák. A Dirac-deltát már a második órán, gyakorlatilag a bevezetés kezdetén lezúztuk, a harmadikon már készségszinten használni kellett. Volna. Akkor volt a csoportátlag 2.1 körül. Az egyik stréber megcsinálta hármasra a vizsgáját, ráadásul elsőre
A fraktálok, tört dimenziós terek, ezeken értelmezett integrálok, differenciálok nem egészen egy órát tettek ki.../// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz Sidaries #390 üzenetére
...Attól, hogy nem tudjuk megmérni a helyzetét még nem következik, hogy nem egy helyen van! Csak a mi fejletlen műszereink miatt van ez az egész, de lehet, hogy egy jobb műszerrel már pontosabbak lennének a méréseink, nem?
A bizonytalansági elv korai megközelítései kifejezetten a mérés - mint a megfigyelt/megfigyelő rendszer egésznek egy eseménye -puszta mibenlétéből vezették le a bizonytalansági elvet.
Később a sorrend az egyszerűség és a taníthatóság miatt kicsit megváltozott, de a régi levezetések attól érvényben maradtak. A 'mérés' ma ismert fogalma alá tartozó módszerrel nem lehet áthágni a bizonytalansági elvet. Ehhez a kvantummechanikánál valami sokkal átfogóbb új elmélet szükségeltetne.
Kicsit átfogalmazva a kérdést némileg bővebb választ is kaphatunk. Attól, hogy mi nem tudjuk pontosan mérni a részecskék állapotát, vajon az a pontos állapot létezik-e önmagában?
Erre a kérdésre ha nem is teljes, de korlátozó jellegű válaszokat már találtak. A megfigyelések alapján a kézenfekvő jellegű rejtett állapotok létezése logikai ellentmondásokhoz vezet./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
Az abszolút nulla fokot nem lehet elérni, ha jól tudom. Merthogy elvileg ehhez kéne egy annál hidegebb valami, ami lehűti a kívánt dolgot abszolút nulla fokra.
Ez csak addig igaz, amíg szimpla termikus hűtést alkalmazol. A modern módszerek picit bonyolultabbak. Vagy a rendezettség/rendezetlenség átmenettel operálnak, vagy megpróblják rávenni az atomokat, hogy 'önszántukból' kidobják a fölös energiájukat.
Lényegében két 'vége' van a hűtések. Az egyik, hogy a fajhő a hőmérséklet csökkenésével tart a nullához. Azaz a nulla fok közelében már nagyon kicsiny energiabevitel is viszonylag nagy hőmérsékletnövekedést eredményez.
A másik, hogy nagyon alacsony hőmérsékleten a dolgok már nem ugyanazon szabályok szerint működnek: erősen befigyelnek a kvantummechanika jelenségei. Még az atomok is megszűnnek atomokként viselkedni, ehelyett valami folyadékszerű izémicsoda lesz belőlük./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
A végső állapot melegebb lesz, ha a rugó megfeszítve kerül a savba.
A befejező állapot kémiailag azonos a két esetben. A rugó megfeszítésével viszont energiát vittél be a rendszerbe, aminek valamilyen formában jelen kell lennie./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz Szekkancspet #461 üzenetére
Tehát mi történik pl akkor hogyha két ugyanolyan frekvencián sugárzó lézert úgy szembe állítok hogy pont ellentétes fázisban találkoznak a hullámok?
Hülye a kérdés. Szembe haladó hullámok nem találkoznak állandó 'ellentétes fázisban'.
Minden egyes pontban más és más a 'találkozó' hullámok fázishelyzete.
[Szerkesztve]/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz Szekkancspet #465 üzenetére
Nem lehet úgy elképzelni mintha egy sin hullám találkozna egy másik sin hullámmal ami pí-vel el van tolva?
Az eltolás szöge térben és időben változik.
Tehát ha két hullámot egymásnak ''lövök'', akkor kizárt, hogy a két amplitúdó (térerősség) összege minden egyes pontban nulla legyen?
Igen, kizárt: ezt fixre nem lehet megcsinálni./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz Szekkancspet #467 üzenetére
A két hullám egymással szemben halad. Ha máshogy nem megy, akkor rajzold le egy zsírpapírra, helyezd egymás fölé, és kezdd el egymással szemben tolni. Minden pillanatban más és más a találkozási szög.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz Szekkancspet #476 üzenetére
És hogyha a két hullám ugyanazon az egyenesen halad ugyanabba az irányba?
Amennyiben a két hullám interferenciaképes (frekvenciájuk azonos, fázikülönbségük stabil), akkor interferencia lép fel. Ennek keretében az adott egyenes mentén akár teljes kioltás is előfordulhat.
Ilyenkor az energiát a teljes !!! (Mivel lehet még jobban kiemelni egy-egy szót ) hullámtér más részein kell keresni, ahogy erre emvy már utalt: [link]
[Szerkesztve]/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz Kephamos #480 üzenetére
Jól érzékeled a gondot. Ahhoz, hogy egy egyenes mentén jelentkezzen a teljes kioltás, a hullámoknak az egyenesre eső pont(ok)ból kell kiindulniuk. Ilyenkor a sugarak kiindulási pontjaiban az amplitúdó szükségképpen nulla, azaz nem sugároznak. A két interferáló sugár csak matematikailag létezik.
Az IRL efféle összeállításoknál az energia tényleg a rendszer más részein keresendő. Pl. érdemes valahonnan előkeríteni és átnézni az antireflex-rétegek dolgait. Az energia ugye ezeknél is csupán átcsoportosul a visszatükröződő sugárból az átmenőbe.
[Szerkesztve]/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
Új hozzászólás Aktív témák
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- Milyen NAS-t vegyek?
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Windows 11
- Hobby rádiós topik
- Politika
- Futás, futópályák
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- PlayerUnknown’s Battlegrounds
- További aktív témák...