Hirdetés
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
- Ennyibe kerülnek itthon a Redmi Note 12 modellek
- Apple iPhone 13 mini - miért nem veszik elegen?
- Realme GT Master Edition - mestermunka
- Itthon is elérhető a OnePlus 11 és a Buds Pro 2
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Fotók, videók mobillal
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Relisys
senior tag
Tudna nekem valaki a cseppmodell-ről valami jo kis szöveget adni? Mert kerestem Dc-n, googlen de sehol nem találtam semmi értelmeset. Mindenhol csak 1-2 szóban elmitik csak meg..
Előre is köszi. -
Winner_hun
félisten
Itt van egy pár cím: Bővebben: link itt is nézted?
► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ
-
Relisys
senior tag
válasz
Winner_hun #2 üzenetére
Néztem.
-
Relisys
senior tag
Más?
-
Flashy
veterán
angolul is kerested? érdemes ilyeneknél kideríteni az angol nevét a dolognak, úgy tuti lesz minden.
-
Relisys
senior tag
up
-
Relisys
senior tag
up
-
zzz
csendes tag
A szuperkritikus fluidomot össze lehet nyomni? vagy mint folyadék áll ellen az összenyomó erőnek?
-
Gergello
addikt
4. és 5. halmazállapotokról kéne infó, de vmi érthető szinten, könyv cím is jó
sűrgős, pls help!!!! -
Tellurit
csendes tag
Nagy fizikusok segítsetek!
Nem értek vmit. Ha folyadék áramlik egy csövön keresztül egy fele keresztmetszetű csőbe, akkor ugye mivel a vízáram ugyanannyi a soros kapcsolás miatt a szűkebb csőben felgyorsul, méghozzá annyiszorosára, amennyivel kisebb a keresztmetszet. Ez esetben duplájára.
Ugyan fele keresztmetszeten áramlik, azonban dubla sebességgel a folyadék, így egyezik az átfolyt mennyiség. Eddig remélem jól tudom?
A szűkületben fizikailag mi gyorsítja duplájára a folyadékot? Ugyanannyi részecske áramlik időenység alatt a vastag és szűk csőben is, nem? Az összes átmenő részecske sebessége mitől lesz duplája a szűkebb csőben, ennek kövezkeztében, mi fedezi a négyszeres mozgási energiát?
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
Szilárd esetén akármilyen is a polimorfia, az 1 halmazállapot.
A gáz és a gőz jó közelítéssel egy halmazállapotnak vehető fizkém szempontból (amúgy nagy különbség van köztük, a gőz nyomással cseppfolyósítható). A szuperkritikus fluidum... határeset, inkább passzolom, nem akarok hülyeséget mondani. A plazma és a BEC pedig igen spéci körülmények között létezik. -
Tellurit
csendes tag
nagyon jól mondod a gőzöket lehet nyomással cseppfolysítani, a gázokat nem. A nagy nyomású kritikus hőmékséklet feletti gázok viselkedhetnek félig hasonlóan a folyadékokhoz és a gázokhoz is: ez a szuperkritkus fluidum. A ktrikus hőmékséklet a gőz és a gáz között választó pont.
ebben nem tudsz segíteni:? (#14)
Bővebben: link
[Szerkesztve] -
Nem vagyok fizikus, csak úgy tippelem:
Az a fele keresztmetszetű részét a csőnek én ellenállásnak értelmezném.
Ez a rész a megelőző szakasznak megnöveli a nyomását. Ha azt akarod, hogy továbbra is ugyanolyan sebességgel follyon át a víz, növelni kell az erőt amivel bepumpálod.
Avagy, ha csak úgy beöntöd ebbe a rendszerbe a vizet, szerintem lassulni fog az átfolyás.
Szerintem..., de érdekel a dolog engem is, kérnék még véleményeket.nofene
-
luciferc
őstag
A folyadék adott helyen érvényes nyomásából származó erő gyorsítja a folyadékot, vagyis a a nyomóerő munkája biztosítja a mozgási energia növekedését.
A magyarázat kulcsa (a szemléleten túl) a Bernoulli egyenlet, ami nem más, mint az energiamegmaradás folyadékokra (gázokra) érvényes egyik (bizonyos megszorításokat tartalmazó) alakja. ezért van az, hogy ahol gyorsabban áramlik a folyadék (vagy gáz), ott a nyomás lecsökken (lásd két papírlap közé fújsz című kísérlet), így teljesül az energiamegmaradás.Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei
-
luciferc
őstag
jó a gondolkodásod, valóban ellenállásként viselkedik a szűkület (az elektromos ellenállásra érvényesekhez hasonló képletekkel lehet csőhálózatokat is leírni), csak ott hibáztad el, hogy nem már állandósult áramlást tekintettél, hiszen az általad említett bepumpálási erőt (nyomást) csak addig kell növelni, amíg ki nem alakul az állandósult áramlás.
ezután már nem kell semmiféle változtatás a bepumpáláson, így a bepumpálás erősítése nem lehet magyarázata az áramlás tetszőleges pillanatában a szűkülethez érkező víztömeg felgyorsulásának, lévén ekkor a bepumpálás már állandó.
Avagy, ha csak úgy beöntöd ebbe a rendszerbe a vizet, szerintem lassulni fog az átfolyás.
Ez azért nem igaz, mert a gravitáció mindig hatni fog a folyadékra, vagyis ha nem vízszintes a cső, akkor mindig lesz ''bepumpálási erő''. Ha meg vízszintes a cső, akkor nem folyik benne pumpálás nélkül a folyadék, így nincs miről beszélni
szerk: na pont a gravitációt írtad példának
[Szerkesztve]Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei
-
neduddgi
aktív tag
Tudod a kérdésed hasonlít XII. Lajos francia király egykori tudományos felvetésére;
Miszerint miért van az, hogy ha egy tartályba ami színültig tele van vízzel, beteszünk egy akár milyen nagy élő halat, a víz a tartály falán a víz mégsem folyik ki. Pénzdíj 300 arany, és jöttek a tudományos elvont, a fluidumok rejtett tulajdonságait kihasználó csavaros magyarázatok, míg valaki föl nem vetette, próbáljuk ki...! És lőn csodálkozás, a színültig vízzel teli edényből bizony kicsordult a víz, amikor belé helyezték az akármilyen nagy élő halat. Szóval a bepumpálás nem állandó. Ha te állandósult P1 nyomással létrehoztál egy ''v1'' sebességgel mozgó vízoszlopot,egy A1 keresztmetszetű csőben, akkor annak elöl haladó vonulata midőn eléri az A2 szűkebb cső bejáratát, bizony lelassítja a mögötte haladó vízoszlop sebességét. 2 eset lehetséges. Növeled P1 nyomást P2-re, és akkor a továbbiakban állandósult P2 nyomás esetén továbbra is V1 marad az A1 keresztmetszetű csőrészben a folyadék sebessége. A2 szakaszon meg persze több a sebesség, ehez energiát (P2-P1) nyomástöbblet(*térfogat) szolgáltat. Második eset, hogy P1 nyomás nem nő, ekkor azonban mihelyt a folyadék frontvonulata elérte a szűkületet, a továbbiakban belassul az áramlás. A felvetésben a tévedés ott van, hogy hallgatólagosan azt tételezi fel, hogy az úgynevezett állandósult Px nyomás hatására létrejött Vx sebesség az A1 térfogatrészen nem változna,( pedig hát nőne,) ha a szűkületet megszüntetnéd...
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
luciferc
őstag
én amit írtam, az állandósult áramlásra írtam, vagyis amikor a folyadék már szépen áramlik mind az A1, mind az A2 keresztmetszetű csőben, vagyis amikor a bepumpálás állandó. ezt ki is hangsúlyoztam.
Növeled P1 nyomást P2-re, és akkor a továbbiakban állandósult P2 nyomás esetén továbbra is V1 marad az A1 keresztmetszetű csőrészben a folyadék sebessége. A2 szakaszon meg persze több a sebesség, ehez energiát (P2-P1) nyomástöbblet(*térfogat) szolgáltat.
Én arról beszéltem, amikor a bepumpáló nyomás már P2 jó régóta. Nem pedig arról, amikor a folyadék éppen megindul. vagyis esetemben semmiféle bepumpáló nyomás nem változik, pusztán a folyadék nyomása a két csőrészben, és ezen két nyomás különbségéből adódik a munka, nem pedig valamiféle bepumpáló nyomások növeléséből, hiszen ilyen nem történik.
szóval nem teljesen értem a hozzászólásod apropóját.Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei
-
-
luciferc
őstag
amikor már állandósult az áramlás (azaz az egész csőben van folyadék), akkor egyszerűen az gyorsítja a részecskéket, hogy az egyik oldalon kisebb a nyomás mint a másikon, így a részecskék által alkotott felületre hat egy (p1-p2)*A erő (p-k a nyomások, A a felület).
Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei
-
attilam
őstag
Gondolj a Bernoulli-egyenletre. A helyzeti energia nem változik, de a nyomási igen: a kis kereszmetszett miatt kevesebb lesz, ez a mozgási energiában kompenzálódik.
Mod.: Bár lehet, hogy nem ez a legjobb magyarázat, de nem akarom most levezetni a kontinuitást mert kellene pár sor hozzá.
[Szerkesztve] -
adam101
tag
Sziasztok!
Valaki pls oldja meg nekem ezt a két feladatot és lépésenként írja le (lehetőleg bő magyarázattal), mert nagyon fontos fizikából!
Én meg sajnos semmit sem értek hozzá, holnapra házi feladat, azt majd emgkérdezem még1x magyarázza el a tanár, de addig is pls segítsetek!
1)
Egy gépkocsi 10 m/s kezdpsebességről 72,5 m úton gyorsul fel 19 m/s sebességre. Mekkora volt a gyorsulása?
Mennyi ideig gyorsult?
2)
Elkerülhető-e az összeütközés, ha az 54 km/h sebességgel haladó jármű elött 95 m távolságban forgalmi akadály bukkan fel és a jármű 1,25 m/s2 (secundum négyzet) lassulással fékezhető? Vegyük figyelembe, hogy az akadály észlelése és a fékezés kezdete között a reakcióidő 1 s. (A féktávolság a reakcióidő és a fékezés alatt megtett út.) -
Sihto_
tag
Az elsőnél azt a képletet kell használni, hogy s= V0*t+ a/2*t*t
A gyorsulás egyenlő a sebbességváltozás / az ehhez szükséges idő.
Tehát a képleted így módosul: s=V0*t+ ((V1-V0)/t)2 *t*t
Ebből már mindent ismersz csak a t-t nem, azaz s= t( V0+(V1-V0)/2)
t= s/ ( V0+(V1-V0)/2))
t=5 s
a= (V1-V0)/t = 9/5 m/(s négyzet)
Ja tehát V0= 10 m/s
s=72,5 m
V1=19 m/s
[Szerkesztve]A példa minidg erősebb az utasításnál
-
Sihto_
tag
A 2. példát ezek alapján már rém egyszerű kiszámolni
Eéöször is a reakció idő alatt nem történik semmi a kocsi halad 54 km/h val
s=v*t utat fog megtenni, ezt az utat majd le kell vonni a 95 m-ből.
Aztán fékez ekkor a gyorsulása negatív lesz azaz a= - 1,25 m/s négyzet
Akkor újra az s=V0*t + (a/2)* t négyzet képletet használjuk
V0=54 km/h = 15 m/s
V1=0 mert akkor meg fogunk állni.
Tehát a= (V1-V0)/t azaz t = (V1-V0)/a = 12 s
Így a fenti képletben már ismert az út, amit ki kell számolni még 95m - valamennyi
a V0 15 m/s, az a= -1,25 m/s négyzet meg a t is t=12 s.A példa minidg erősebb az utasításnál
-
_Petya_
őstag
Üdv!
Egy feladathoz kérnék segítséget:
Egy falra van felfüggesztve egy G=50N súlyú test a következő módon. A fal egy A pontjából kiáll egy 0,5m hosszú rúd, ennek a végén(B) van a test, és az A pont felett 0.5m-rel van egy C pont, amely kötéllel van összekötve a B ponttal. Az a kérdés, hogy hol és milyen erők hatnak a kötélre, ill a rúdra?
Odáig eljutottam, hogy a G erőnek lesz egy G*gyök2 nagyságú komponense, a C pontból a B felé, és szerintem kell lenni egy szintén G erőnek B-ből A-ba. Mit csinálok rosszul? Egyáltalán jól indultam?
PetyaFontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!
-
adam101
tag
Köszönöm szépen, sokat sgeítettél!
-
Sihto_
tag
Na én így csinálnám, remélem érthető leszek:
nem a gravitációs erőt bontanám fel, hanem a kötél erőt. Az Fk = kötélerő két komponensből áll egyik a függőleges a B pontból ellentétesen a gravitációs erő irányával, másik a vizszintes erő, ami a fal irányába mutat ez hat a rúdra gyakorlatilag ez a két erőnek a nagysága egyenlő lesz mivel a háromszög oldalai egyenlőek.
Tehát az Fg= m*g = (gyök2/2)*Fk innen kiszámíthatjuk az Fk-t, azaz mekkora erő hat a kötélre, ami a kötél irányával megegyezik.
a rúdra meg az m*g-erő hat.
Nem biztos, hogy jó, de ha belegondolsz, hogy fokozatosan csökkentem a rúd hosszát, a végén a kötélerő egyenlő lesz a grsvitácós erővel, amikor a rúd 0 hosszúságú, így tehát múködik a dolog, szerintem ....A példa minidg erősebb az utasításnál
-
neduddgi
aktív tag
Mondok egyszerűbb levezetést. ( Ennek ellenére korrekt.) Ha 10m/s ről egyenletes gyorsulással nőtt a sebessége 19m/s értékre, akkor a vizsgált időben az átlag sebessége (10+19)/2=29/2=14,5 m/s. A 72,5 m-t ennek megfelelően 72,5/14,5=5 sec alatt tette meg. Gyorsulása pedig nyilván:
(19-10)/5=9/5=1,8 m/secˇ2.
A 2. kérdés ugyanezt kérdezi; kiszámolod az v=54 km/h=54000m/3600s sebesség esetén 1 sec alatt mennyi utat tesz meg az autó, azt levonod a 95-ből, ha az érték nem negatív, van esély. v/1,25 = t(fékezés) sec idő kell, amíg nullára csökken az 54 km/h=54000m/3600s sebesség, addig átlagos sebessége 27km/h,... ha ez alatt az idő alatt nagyobb utat tenne meg, mint amennyi az előbb a 95-ből megmaradt, lesz ütközés, ha kevesebbet, akkor nem lesz.
Bocsi, nem láttam, hogy még van folytatás...)
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Sihto_
tag
Bocs, hogy belekötök, de egyszerűen nem birom ki:
tehát a gyorsulás nem nőhet egyenletesen, mert az állandó,(maximum változhat) ami nőhet az esetleg a gyorsulásváltozás. Te nem a sebbesség átlagát számoltad ki, hanem a két sebbesség átlagát, ami nem ugyanaz, ebben az esetben éppen egyenlő.
Amúgy meg minden elismerésem Neduddgi-éA példa minidg erősebb az utasításnál
-
neduddgi
aktív tag
Köszi
Igen, a gyorsulás állandó, és a sebességnövekedés ami egyenletes. De éppen ezért, integrálszámítással is akár ellenőrizhető, hogy ilyen esetben az átlag sebesség mindíg = a kezdő és végsebesség átlagával.Pontosan azért, mert az időben a sebességnövekedés egyenletes. ( Nem a gyorsulás
mert az állandó
). Mint ahogy nagyon helyesen ki is javítottál. Mellesleg ilyen bakik esetén kell alkalmazni egykori Analízis tanárom, Dr Andrásfai Béla elvét; - Ha valamit rosszul monndtam, akkor nem azt kell figyelembe venni amit mondtam, hanem azt amit gondoltam, és ha netán rosszul is gondoltam, akkor meg azt, ahogy gondolnom kellett volna...
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
adam101
tag
Sziasztok!
Mostmár midnen feladatot értek (az egyenes vonalú mozgásokról, az egyenes voanlú egyenletesen változó mozgásokról, a hajításokról, és a szabadesésekről)!
Csak 1 feladat fajta nem tiszta és ez az amikor két dolog van, aminek találkoznia kell vmikor, és hogy ekkor mekkora a sebesség!
Itt egy példafeladat, a megoldását légyszíves részletesen írjátok le, hátha abból megértek vmit, vagy csak az ilyen feladatok megoldásának a levezetését, és akkor én magam megoldanám (ha tudnám)...
1.)
Egy addig álló autó éppen akkor indul el 1,4 m/s^2 gyorsulással, amikor egy busz halad el mellette egyenletesen, 12 m/s sebességgel. Mennyi idő múlva előzi meg az autó a buszt? (17s: a megoldás az megvan adva) -
faster
nagyúr
Nekem az jött ki, hogy nem egészen pontosan 17, hanem 2*12/1,4.
A lényege, hogy akkor előzi meg, amikor azonos utat tettek meg. a busz megtett útja v*t, a kocsié v(0)*t+a/2*t^2, ezt átrendezve kijön, hogy 2*v/a lesz az idő. v a busz sebessége, t az idő, ''a'' a kocsi gyorsulása, v(0) a kocsi kezdősebessége, ami 0.
[Szerkesztve] -
_Petya_
őstag
Üdv!
Néhány feladathoz kérnék segítséget:
1. Csigán átvetett fonal mindkét végén 100g tömegű tehet függ, az egyik oldalra 5g, a másikra 10g túésúlyt helyezünk. A túlsúlyok mekkora erőt fejtenek ki a terhekre? Mekkora a rendszer gyorsulása?
2. d alapú alfa hajlásszögű lejtőaljáról v0 kezdősebességgel elindítunk egy m tömegű testet felfelé a lejtőn. a lejtű és a test közötti súrlódási együttható u, a légellenállás elhanyagolható. Milyen v0 esetén marad a test a lejtőn?
3. Két egymáson fekvő, m1 és m2 tömegű, L hosszúságú homogén deszka közül az alsót kalapáccsal megütjük, így v0 kezdősebességet adunk neki. Mi annak a feltétele, hogy a felső deszka ne essen le az alsóról? A két deszka között a súrlódási együttható u1, a deszka és a talaj között u2.
Köszönöm előre is!
PetyaFontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!
-
badbrother
aktív tag
A másodikra reagálnék:
Akkor marad a lejtöön, ha a tetejére érve már nem lesz mozgási energiája, azaz nem mozog, vagy már elööbb elfogy, azaz fel sem ér a tetejére.
Azaz a lejtöö tetején már csak helyzeti energiája lesz. Ehhez az kell, hogy a mozgás során a kezdeti mozgási energia teljes egészében átalakuljon helyzeti energiává+súrlódási höövé.(surlódási munkává)
E(h)--helyzeti energia
E(m)--mozgási energia
W(s)--súrlódási munka
Ha E(h)+W(s)>=E(m) akkor legkésööb a lejtöö tetején megáll, itt a bal oldal a végállapot(lejtöö teteje?) a jobb pedig a kezdeti (lejtöö alja), nézzük részletesen:
E(h)=m*g*h, ahol m--tömeg, g--gravitációs együttható, h--nullnívótól számított magasság (esetünkben a nullnívó a lejtöö aljának síkja lesz.
E(m)=1/2*m*v(>2), itt v(>2) v négyzetet jelent, de inkább v*v nek fogom írni itt ez egyeszerüübb.
E(m)=1/2*m*v*v
W(s)=u*F(ny)*s, azaz a surl.együttható*a nyomóeröövel*a megtett úttal.
Az F(ny) pedig a test súlyának lejtööre merööleges komponense azaz F(ny)=m*g*cos(alfa)
így:
W(s)=u*m*g*cos(alfa)*s
Ha d alapú a lejtöö, és alfa a hajlásszöge, akkor számolható a magassága, és a hossza(h, s) h=d*tg(alfa), s=d/sin(alfa)
behelyettesítve:
m*g*h+u*m*g*cos(alfa)*s>=1/2*m*v*v A tömeggel egyszerüüsíthetünk, marad
g*h+u*g*cos(alfa)*s>=1/2*v*v szorzunk 2-vel
2*g*h+2*u*g*cos(alfa)*s>=v*v behelyettesítünk
2*g*d*tg(alfa)+2*u*g*cos(alfa)*d/sin(alfa)>=v*v a bal oldalon a második tagban cos(alfa)/sin(alfa)=ctg(alfa), másképpen 1/tg(alfa), kiemelünk összevonunk
2*g*d[tg(alfa)+u*ctg(alfa)]>=v*v gyököt vonunk, és mivel a bal oldalon minden adat''ismert'' készen is vagyunk.
Remélem nem rontottam el sehol. -
badbrother
aktív tag
Na most a harmadik:
Nézzük mi fog történni:
Az alsó m(2) tömegüü deszka elkezd mozogni v0 sebességgel, Ezt a mozgást két súrlódás fogja fékezni, egy ''alsó'' F(s2)=u2*[m(1)+m(2)]*g, és egy ''felsöö'' F(s1)=u1*m(1)*g, ezek, mivel péthuzamosak és azonos irányúak összeadódnak.
Nyilván az alsó deszka mozgásba hozza a felsööt is a ''felsöö'' súrlódás miatt. Ez akkor nem fog leesni, ha a felsöö, és az alsó deszka által a mozgás során megtett út kisebb, vagy egyenlöö mint L/2, mivel a homogén deszka tömegközéppontja pont a felénél van.
Igazából az számít, hogy mikor az alsó megáll, akkor a felsöö közepe, még rajta legyen, utánna a felsöö még tovább fog mozogni, de már egyre inkább ''rámozog'' az alsóra, tehát számunkra már nem érdekes.
[ Hacsak nem fog túlfutni rajta ami itt nem fordulhat elöö, hiszen csak akkor fordulhatna elöö, ha hatalmas tapadási, és nagyon kicsi csúszási súrlódás lenne, de itt nem bontják szét (szerencsére). ]
Bontsuk szét a mozgásokat, tekintsük úgy, hogy az alsó v0 kezdöösebességgel a2 lassulással mozog s2 úton ''t'' idöö alatt, a felsöö pedig nulla kezdöösebességgel a1 gyorsulásal s1 úton szintén t idöö alatt.
Az alsó deszka( a földhöz képest) s2=a2/2*t*t utat tesz meg a megállásáig, a felsöö pedig
s1=a1/2*t*t, ha s2-s1 kisebbegyenlöö mint L/2, akkor rajtamarad.
a2=[F(s1)+F(s2)]/m2
a1=F(s1)/m1
El kel mennem enni, utánna átgondolom, és folytatom -
badbrother
aktív tag
Na folytatom:
itt hagytam abba:
Az alsó deszka( a földhöz képest) s2=a2/2*t*t utat tesz meg a megállásáig, a felsöö pedig
s1=a1/2*t*t, ha s2-s1 kisebbegyenlöö mint L/2, akkor rajtamarad.
a2=[F(s1)+F(s2)]/m2
a1=F(s1)/m1
Ez így nem teljesen igyaz, mert a felsöö deszka útját nem ezzel a képlettel kell számolni, hiszen NEM áll meg még akkor, vagy nem tudjuk, hogy megállt-e mikor az alsó deszka megáll. De ez esetben ez szüükebb feltétel mintha a mozgással számolnánk, hiszen ha még mozogna az nekünk csak jó lenne, mert pláne nem esne le, de baromi nehéz lenne kiszámolni a sebességét pont akkor, mikor az alsó megáll. Vagy legalábbis, most nincs kedvem számolni, de ugyebér nem is kell.
Most összezavarodtam egy kicsit, el is akadtam, ha valakinek van kedve folytassa, de éledezik bennem a gyanú, hogy rosszul fogtam hozzá, valszeg van könnyebb út is.
Új hozzászólás Aktív témák
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Hálózati / IP kamera
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Energiaital topic
- Rezsicsökkentés, spórolás (fűtés, szigetelés, stb.)
- Napelem
- Tudományos Pandémia Klub
- Nem indul és mi a baja a gépemnek topik
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
- Flash SSD
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Város: Budapest
Cég: pepris.de
Város: Budapest