- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- Világító alma helyett világító tok és szíj az almákra
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Garmin Forerunner 165 - alapozó edzés
- Na, még egyszer, csak ezúttal OnePlus Open néven
- Telekom mobilszolgáltatások
- A Watch7-tel debütálhat a Samsung vércukormérője
- Fotók, videók mobillal
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
Hirdetés
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Olcsó 5G-s ajánlatot nyújt a Realme Indiának
ma Megérkezett a Realme C65 5G, az első készülék a MediaTek Dimensity 6300-zal.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sztripi
csendes tag
Igen. A hatarozatlansagi elv meg a Laplace demon letezesenek elvi lehetoseget is kizarja. De ez masik tema, majd ha vegzek a gravitacioval akkor talan (ha lesz kedvem (nagyon lusta vagyok) es lesz erdeklodes is irogatok errol is).
I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
MCGaiwer
addikt
értem...
viszont én ugy gondolom, h a fénynél nagyobb sebeség kell ahoz, h át tudj menni egy anyagon pl...(mert az atomok között is vannak rések... és ott van a sötét anyag is, ami ugye mindenen akadály és lassulás nélkül át tud menni...) mert a fény erre nem képes, tehát nem nyúlik anyira, h ezt meg tudja tenni...Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
MCGaiwer
addikt
igen pont erre gondoltam...
amikor ezt mondtam, feldobta, h hát a bolygók mozgása... meghogy milyne bolygók vannak, és h ő ezt tanulta föcin, pár galaxissal együtt... és ezt a véleményét még akkor se volt hajlandó módosítani, amikor ismertettem vele az igencsak alap kepler törvényeket, amik ugye full fizikailag nézik ezt a dolgot...Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
Sztripi
csendes tag
Nos a dolog jo, csak egy kis apro kiigazitas, ha lehet
Az atommag belsejet ugy kene elkepzelni mint az elektronokat az atommag korul... Energia szinetek vannak. Ha egy energia szint teljesen le van zarva akkor es csak akkor lehet alkalmazni a cseppmodelt. Az osszes tobbi reszecske ami nincs a teljesen lezart energia szinten, rajuk nem lehet alkalmazni. Naluk figyelembe kell meg venni meg egy par fajta potencialis energiat is (pl. spin, rezgesi energia). Ez igen erdekes mert itt igencsak szembetunove valnak az ugynevezett magikus szamok. Magikus szamok koze tartozik pl. a 2, 8 stb. A termeszetben ezek a szamok kitartoan elofordulnak. Miert pont a 2 es a 8 - as? Hat amikor keletkezett a vilagegyetem a kezdeti instabilitasok eldontottek. Ezert pl. az elektron tomege es toltese annyi amennyi... Meg csak annyit hogy a termeszet a nyolcas szamrendszerben mukodik, es nem a tizesben A fene mi meg kitartoan a 10 - t hasznaljuk. Mert 10 ujjunk van nem?
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Balux
tag
ha megengeded:
én ugy emlékszem hogy a gravitációs összeroppanással egyensúlyt kialakító effektus a kifele áramló foton-fluxus (szépmagyarszó), azaz a fotonok az egyéb csillag-anyagon való szóródással ellensúlyozzák a gravitációs összeroppanást...
, és elhanyagolható a csillag-anyag nyomása e két egymással küzdő erő mellett
és az izgi itt az volt hogy egy foton mennyi idő alatt jut ki pl a napból:
(erre aztán télleg nem emlékszem)
talán évek alatt, szal nagyon sokára! -
Sztripi
csendes tag
Mert mi is tortenik pontosan?
Csak a csillag belsejeben (magjaban) vannak meg a szukseges allapotok a fuzio letrejottehez. Igy nem az egesz csillagban levo anyag van fuzio allapotaban! A kulso retegek plazma allapotban vannak (4 halmazallapot). De ott csak hidrogen van (protonok es elektronosk ''levese''). A fenynyomas messze nem elegendo hogy ellensulyozza a gravitacios hatast (vagy tergorbuletet). A fuzio kozben felszabadulo oriasi energia loki szet a csillagot... Az energia maga tobb formaban van sugarzodik ki a vilagurbe.
1. Elektromagneses sugarzas.
2. Reszecskek formajaban (ezt hivjuk stellar wind - nek). Ezek elektromosan toltott reszecskek mint protonok, alpha es beta reszecskek). A reszecskek szarmazhatnak a kulso regiobol (protonok, alpha es beta reszecskek), vagy a csillag magjabol (neutrinok).
A csillagok azert vilagitanak mert minden egyes fuzional energia es fotonok bocsajtodnak ki. De csak a kulso retegben a kulso reteggel valo kolcsonhataskor valtoznak lathato spektrumu elektromagneses sugarzassa.
A csillagok leginkabb az energiat elekromagneses sugarzas formajaban bocsajtjak ki (pl. rontgen, gamma sugarzas, radio jelek stb.). Altalaban minden komponens jelentos...
Ja es kb. 6000 ev amig kijut a felszinre a sugarzas a magbol a Napnal...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Nem. Az tortenik hogy amikor megno a mag belsejeben a helium atomok szama mar nincs elegendo mennyisegu uzemanyag hogy folytatodjon a reakcio. Ilyenkor jelentosen lecsokken az energia amit a csillag kibocsajt es a gravitacio osszenyomja. Ezzel uzemanyag jut a csillag beljsejebe es ujra megnovekszik a fuzio altal kibocsajtott energia.
DE EZ NEM AZ A JELENSEG AMIKOR A CSILLAG HALDOKLIK. Arra majd visszaterunk a vegen, nem?
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
bdav
őstag
folytatás
Szóval ott hagytam abba, hogy a csillagunk belsejében szép lassan a hidrogén héliummá fuzionál. Ez megy pár milliárd évig, de aztán előbb-utóbb csak el fog fogyni a hidrogén. Itt kezdődnek a problémák. Ekkor nincs olyan belső hatás, ami ellensúlyozná a gravitációt, ezért a csillag ismét összehúzódik. Egészen addig, amíg a belső hőmérséklete kb. 100 millió fok nem lesz. Ezen a hőmérsékleten lehetővé válik a magfúzió következő lépcsője: a hélium atommagok szén (3 hélium mag) és oxigén (4 hélium mag) atommagokká egyesülnek. Ez szintén jelentékeny mennyiségű energiát termel, és a csillagot ''felfújja''. Méghozzá elég nagy méretűre, a külső részei elérhetik akár a Földet is. A csillag külső része lehűl, nagyobb felületen oszlik el a hő és ezért vörös színű lesz a fénye, innen a neve: vörös óriás. Ez az állapot relative kevés ideig tartható fenn, hamar elfogy a hélium.
Itt kezdődik az érdekesebb rész. Ha a csillagunk kb. Nap tömegű volt, a nukleáris folyamatok leállnak, hiába húzódik össze a csillag ismét, nem lesz elég az energia a következő fúziós lépcső beindításához. A csillag összehúzódik és fehér törpe lesz belőle, anyagának egy részétől megszabadul. A fehér törpe egy ideig még sugároz némi fényt de végül kihűl. Ezek nagyon sűrű anyagúak, 1 cm^3 belőlük kb. egy tonna tömegű.
A másik lehetőség, hogyha a csillag nagyobb tömegű volt: a vörös óriás fázis utáni összehúzódás hatására a csillag belsejében nagyon meleg lesz. Annyira hogy az ott található oxigén, maradék hélium és egyéb atommagok nagyobb rendszámú elemekké pl. sziliciummá, ezek pedig tovább vassá, nikkellé egyesülnek. Itt aztán vége. Ugyanis a vas már annyira stabil hogy nem igazán lehet reakcióba kényszeríteni (magfizikai értelemben), ha pedig mégis sikerül, energiát nem lehet vele nyerni. Ekkor _semmi_ nem marad ami kompenzálja a gravitációt, a csillag összeomlik. A külső részek belezuhannak a csillag magjába, és ez hirtelen óriási energiát szabadít fel: a csillag felrobban. Ezt nevezzük szupernovának. A csillag belsejében a hatalmas nyomás összepréseli a protonokat és elektronokat, így neutronok keletkeznek. Esetleg előfordulhat hogy ezek a vas atommagokba is belépnek, így lehetséges a nagyobb rendszámú elemek létezése. Ha a csillag nem volt elég nagy tömegű, a szupernóva után egy csak neutronokból álló képződmény marad meg, a neutroncsillag. Ez gyakorlatilag egyetlen bazinagy atommag Ha a neutroncsillagnak van mágneses tengelye és ez nem esik egybe a forgástengelyével, akkor a periodikusan forgó mágneses mező a csillag-maradvány körüli gázfelhők segítségével rádióhullámokat bocsájt ki, ezt szokták pulzárnak hívni. Ismét hivatkoznék a perdületmegmaradásra: a csillag perdülete megmaradt, de sugara jelentősen lecsökkent (ennél tömörebb nem nagyon lehet), baromi gyorsan fog pörögni
Utolsó eset: ha nagyon nagy tömegű volt a csillag, a szupernóva után nem neutroncsillag hanem fekete lyuk marad.
hát kb. ennyi lett volna. remélem van aki el is olvasta10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
Balux
tag
a szupernovarobbanásos történet végén illik kihangsúlyozni a következő dolgot
(engedelmeddel)
az összes vasnál nehezebb elem a világegyetemben a szupernovarobbanások alkalmával
keletkezett, ezek a robbanás energiáját hordozzák...
ez elég megdöbbentő tény sztem!
bár ha csak m i hárman olvassuk a topikot akkor asszem fölösleges volt a hsz -
Sztripi
csendes tag
Na jo.
Sajnos a dolog nem annyira egyszeru....
1. fazis hidrogenbol - helium
2. fazis heilum - oxigen
3. fazis - stb...
De amikor a masodik fazis elkezdodik boven van meg hidrogen a felszin kozeleben hogy folytatodjon az elso fazis, csak az a baj hogy nincsenenk meg a szukseges feletetelek a fuzio beindulasahoz. De idovel kialakul:
1. Mag - a mag belsejeben most a helium fuzional oxigenne
2. Magot korulvevo reteg ahol a hidrogen fuzional heliumma
3. Es az egeszet meg korulveszi egy kulso reteg hidrogen
Itt ezert is jelentosebbek az oszcillaciok mert a kulso reteg idolegesen ki es bekapcsol ahogyan letrejon es megszunik a fuziora a feltetel. Tehat szet es osszebb huzodik a csillag...
Ahogyan elorehalad a csillag az eleteben ugy egyre ujabb es ujabb retegek alakulnak ki a csillag magja korul. Gyakorlatialag az osszes fajta fuzio lejatszodhat egy idosebb csillagban. Ez meg jobban megnoveli a csillag terfogat valtozasat.
Novanak hivjuk azt a jelenseget ami mar tipikusan a masodik fazisban bekovetkezhet. A csillag felszinen osszegyult nagy mennyisegu hidrogen hirtelen berobban - nuklearis reakcio. Ez megnoveli a csillag fenyesseget jelentosen... De amugy nem ''annyira'' dramai.
Amikor a csillag magja csak vasbol all akkor kialszik. Termeszetesen kozben a kulso retegekben tovabb megy a tobbi reakcio, de az mar nem kepes megakadalyozni a csillag terfogatanak a novekedeset amit a gravitacio tovabb kenyszerit. A vas semmilyen korulmenyek kozott nem hajlando fuziora. A gravitacio egyre jobban ossze es ossze nyomja a cillagot. Olyannyira hogy az elektronokat es protonokat egymasba nyomja, igy beloluk neutron lesz. Ez a jelenseg hirtelen jatszodik le. De a neutronok nagy suruseguek es nem hajlandoak jobban osszenyomodni. Ha meg mindig eleg tomeg van jelen akkor a csillag magjaban levo neutronok osszebb nyomodnak - egymasba nyomodnak. Ez olyan mintha ket dolog lenne egy helyen. Itt olyan nagy suruseg alakul ki hogy szetszakad az ido ter kontinuum es lyuk keletkezik benne. Ezt a lyukat hivjuk fekete lyuknak. A fekete lyuk merete egy pont (vagyis nincs merete - geomeriai pontnak nincs dimenzioja), de korulveszi egy ugynevezett esemenyhorizont, amelynek a merete fugg a csillag eredeti meretebol. Ezt jelenseget hivjuk szupernovanak. Itt oriasi energia szabadul fel. A csillag belseje osszeomlik meg a kulso retegei szetlokodnek a vilagurben. Ilyenkor a csillag fenyessege tobb ezerszeresere novekszik... Gyakroltilag a csillag belseje implodal - az explodal ellentettje (magyarul a robbanas ellentettje).
Hadd kerdezzem meg mar hogy: milyen konybol szedted? Nem tunik nagyon jonak. De amugy ok volt.
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Balux
tag
ha szegény megboldogult Marx azt mondja akkor úgy is van!
a pár év lehet a bűnös!
na örülök hogy ilyen sokan olvassátok, bár saját szám íze szerinti észontásba még
nem kezdtem bele mint a többiek, de talán eljön az én időm is...
viszont mindenképp tetszik hogy meglódult egy ilyen topik!
a csillagok életútja erősen függ a tömegtől, erről már volt is szó, nem emlékszem
mennyire részletesen, de bdav kitért rá
ha gondoljátok felcsapok egy könyvet de sztem sztripi ezt megspórolja nekem
ő ugyanis csípőböl vágni fogja a lehetőségeket!
ami nekem is eszembejut, és még nem volt róla szó, hogy
egy csillag annál tovább él (égeti a kraftot) minnél kisebb a kezdeti tömege
(ezt belátható valahogy: az a lényeg hogy nagyobb tömegű csillag sokkal intenzívebben
éget, világít..de ez most megint mese, sztripi hajjuk a konkrétumot!!)
Új hozzászólás Aktív témák
- GTA VI
- Milyen NAS-t vegyek?
- Alkoholista nevelde
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Világító alma helyett világító tok és szíj az almákra
- Jövedelem
- Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
- Milyen videókártyát?
- További aktív témák...
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5