- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- Poco F5 - pokolian jó ajánlat
- Így állítsd be a gyermeked androidos készülékét
- Android szakmai topik
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
Hirdetés
-
Premier előzetesen a Demon Slayer -Kimetsu no Yaiba- Sweep the Board!
gp Elérhető lett Switch-re a játék, amely leginkább a Mario Party-hoz hasonlítható.
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
Ülésezik a hardveregylet
ph Az irodai készülékek és monitorok társaságát egy ház, egy egér és egy DAC egészíti ki.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Balux
tag
az a helyzet hogy ha a gravitációt bele sem kevered (ált. rel.) csak a azt hogy az elérhető maximális sebesség a fénysebesség!pont!(spec rel.)
nem tudsz elérni a lufi széléhez (eseményhorizont) pláne azon túlra
az önmagábs záródó véges és végtelen univerzum meg inkább filozófiai...
egy hasonló izalmas kérdés a kozmológiában:
fogsz egy csomó okos embert: kidobja a ''gép'' a az univerzum idöfejlődésének egy épkézláb elméletét(őszrobbanás+inflációs időszak stbstb) elvégzel csomó mérést és az elmélet jónak tűnik és kiderül hogy istennek t=0 időpillanatban egy csomó paramétert mitommén százezred százalék potosságra be kellett lőnie a kiszámolt értékekre külömben a világ összeroppan tvolna a gravitációtól és most borsónyi se lenne vagy sosem alakultak volna ki a sűrűségben ilyen inhomogenitások (csillagok, galaxisok, te, meg ugy egyáltalán) stb -
Balux
tag
azért nehéz elképzelni mert olyan körülmények közt éljük
hétköznapi életünket, hogy ösztönösen mindenki
egyszerű euklideszi térnek gondolja a világot,
(nincs görbülete a 3D térnek..)és a
klasszikus, egyszerű törvények nagyon pontosan leirják
a a környezetünkben történő eseményeket
(nyomba sem érünk a fényseb-nek..)
így normális hogy mindenki úgy nő fel hogy ezt érzi természetesnek!
amugy 100 éve jónak tűnik
de persze elötte több 1000 évig más tűnt jónak -
Balux
tag
hmm elgondolkodtató
de értem asszem!
mi a dirac-egyenletet relat-ból tanultuk eleve és csak érintőlegesen
és amitől hanyat kellett dobni magadat hogy az antirészecskéket egyből kidobta...
erről szó sem volt, mondjuk ugy volt béna az előadás ahogy volt..
de persze ez egy elmélet eddig...köztüdott, hogy 500 évvel ezelötti dógokat tanitanak az egyetemen...de érthető is hogy nemy bizonyitott elméleteket is félve...
nem mellesleg megkérdezhetem mi a végzeccséged ill. mit dolgozol?
(ird privibe)
[Szerkesztve] -
Balux
tag
grat az észosztáshoz!
ez annyira szar hogy már vicces:
(figyelem sokaknak lehet hogy annyira nem lesz szar hogy vicces legyen
ők szimplán szarpojénnak fogják venni)
[link] -
Balux
tag
sztripi ugy látom te vagy itt a házigazda....
hitetlenkedik a nép??
szerintem nagyon nehéz a tizenéve megszokott
téridő szemléletünktől elrugaszkodni, nekem sem igazán megy
(tér meg idő, hogy is van ez cimű dolog...)
az a baj hogy lehet magyarázkodni sokat, de ide kő kemény képletek
kellenek,
(sajnos azt a ph- platform nem nagyon támogatja)
azt az ember megérti és tudja hogy kéne gondolkodni
szerintem nagyon vastag fába vágtad fejszédet, de igy tovább! -
Balux
tag
aztarohatt nagyon megy a kis topik, örülök ne.ki..
fúú, na erre nam számítottam, azt gondoltam hogy csípőböl vágod majd a
választ!
(ne ércs férre én sem tudom, nem vagyok otthon ált relből és pláne nem vagyok otthon
a modern térelméletben sem...gondolok itt az említett 2000es elméletre)
hát amugy erre most én sem vágom a választ egyből, hogy miért sérül, de azt tom hogy a gyenge kh egy csomó szimmetriát sért (paritás, időparitás, izospin meg még kitudja mit...)
szal vannak olyan gyenge kh-ó folyamatok amelyek időtükrözésre nem invariánsak
de egy elmebeteg magfizikus egyből dobná a választ...
[Szerkesztve] -
Balux
tag
amugy tudok egy hétköznapi időtükrözéses szimmetriasérülést, most jut eszembe:
csőből ki, ill. beáramló folyadék; teljesen eltérő a két áramlás struktúrája
(amúgy ilyet a hidrodinamikában nagyon sok helyen találhatunk...)
konyhanyelven:
kifele: vékony sugárban spriccel: kb egy irányban áramlik kifele
befele: majdnem gombszimmetrikus nyelő, minden irányból áramli kbefele foly, részecske -
Balux
tag
a kh-ásokkal kapcsolatban, hagyjuk az egészet csak felvetettem, eszembejutott, gondoltam feldobom a témát
a csöves dolog:
félreértesz a csőben nem történik semmi
(de erre visszatérek a végén)
nincs semmi vékonyodás meg ilyesmi
csak arról van szó hogy adott egy cső amiben adott seb-el áramlik folyadék, és egyik irányban végtelen hosszú (állandó keresztmetszet)
-ha arra áramlik a folyadék amerre a csőnek vége van=slag->nincs gömbszimmetria, egy irányba mutató foly.sugár, (amely ugyebár vastagodik,) ez nem gömbszimmetrikus!!
(persze a tükrözéshez az kell hogy ne levegőbe spricceljen hanem álló foly-ba, de ott sem gömbbszimmetrikus, ugye ez a slag a medencébe eset...)
-ha a cső vége benne van egy végtelen nagy kádban
és a végtelen hosszú vége fele áramlik a folyadék
akkor ez=nyelő ,ekkor a beáramlás geometriáját nevezhetjük kvázi gömbszimmetrikusnak, ugye kissé deformált, de a kádból lényegében minden irányból szív!
igen az időtökrözés most megfeleltethető az áramlás irányának ellenkezőjére váltásával
ekkor azomban kiderül hogy ha elfogadjuk a megfeleltetést (ami ésszerűnek hangzik, hisz pl benned is meg bennem is így fogalmazódott meg..) akkor kiderül hogy ez a szimmetria sérül, az áramlási kép a csőben megegyezik (ideális foly esetében, erre a végén...) de a cső végénél erős eltérések vannak
és még amit igérgetek:
pl ahogy mondtad egyből eszembe jutott egy másik szimm-sérülés:surlódó közeg áramlik áll. keresztmetszetű csőben, ha megfordítod az áramlás irányát, eltérő lesz az áramlási kép a falaknál kialakult un. határréteg miatt, melynek vastagsága az áramlás irányában növekszik
(és persze lehetne folytatni: turbulens áramlás ugy kaotikus ahogy van, nincs sok értelme szimmetriákról beszélni)
összefoglalva tartom magam a kijelentésemhez, amit remélhetőleg csak férreértettél, a cső sájánál kialakuló időtükrözési szimmetria sérüléséhez!
-
Balux
tag
Hamár így belelendültünk az eszmecserébe,
(én nagyon belelkesedtem a totyikkal kapcs.)
nem kérünk meg egy moderátort hogy valami passzentosabb neve legyen a topiknak
pl: FIzika kérdések és válaszok
Nagy fizika topik
vagy tudom is én ami komolyabban hangzik mint az 'egy kis fizika' -
Balux
tag
válasz MCGaiwer #201 üzenetére
igaz hogy árnyalt a dolog, de alapvetően a mai csillagászatnak semmi de semmi köze
a földrajzhoz, csak azért nem lehet kategorikusan kijelenteni mert iciripicit az is igaz de
az eltén a csillagász hallgatók javarészt ugyanazt a fizikát tanulják mint a fizikusok, plussz még ilyen olyan csillagászat-szakos órákat, de földrajzosokét.... ? -
Balux
tag
mivel most nincs kedvem nobel-dijas kísérleteket végezni bedobom ide a közösbe a témát
ez a szimmetriák kapcsán ugrott be, egyszer egy megfáradt haverom találta ki:
fel kell találni olyan ''villanykörtét'' amit ha felkapcsolsz sötét lesz!
-
Balux
tag
azt akarod mondani hogy slag végéből az ideális folyadék majdnem gombszimmetrikusan spriccel, ugyanúgy mint ha befelé szívná a cső a folyadékot!?
amugy ja van egy csomo példa még és felőlem léphetünk a témáról, nem túl magasztos...
Nem egyszerubb ha nem kapcsolod fel a kortet?
pont ez a lényege; világos van eleve és azért kacsolod fel hogy sötét legyen -
Balux
tag
ha megengeded:
én ugy emlékszem hogy a gravitációs összeroppanással egyensúlyt kialakító effektus a kifele áramló foton-fluxus (szépmagyarszó), azaz a fotonok az egyéb csillag-anyagon való szóródással ellensúlyozzák a gravitációs összeroppanást...
, és elhanyagolható a csillag-anyag nyomása e két egymással küzdő erő mellett
és az izgi itt az volt hogy egy foton mennyi idő alatt jut ki pl a napból:
(erre aztán télleg nem emlékszem)
talán évek alatt, szal nagyon sokára! -
Balux
tag
a szupernovarobbanásos történet végén illik kihangsúlyozni a következő dolgot
(engedelmeddel)
az összes vasnál nehezebb elem a világegyetemben a szupernovarobbanások alkalmával
keletkezett, ezek a robbanás energiáját hordozzák...
ez elég megdöbbentő tény sztem!
bár ha csak m i hárman olvassuk a topikot akkor asszem fölösleges volt a hsz -
Balux
tag
ha szegény megboldogult Marx azt mondja akkor úgy is van!
a pár év lehet a bűnös!
na örülök hogy ilyen sokan olvassátok, bár saját szám íze szerinti észontásba még
nem kezdtem bele mint a többiek, de talán eljön az én időm is...
viszont mindenképp tetszik hogy meglódult egy ilyen topik!
a csillagok életútja erősen függ a tömegtől, erről már volt is szó, nem emlékszem
mennyire részletesen, de bdav kitért rá
ha gondoljátok felcsapok egy könyvet de sztem sztripi ezt megspórolja nekem
ő ugyanis csípőböl vágni fogja a lehetőségeket!
ami nekem is eszembejut, és még nem volt róla szó, hogy
egy csillag annál tovább él (égeti a kraftot) minnél kisebb a kezdeti tömege
(ezt belátható valahogy: az a lényeg hogy nagyobb tömegű csillag sokkal intenzívebben
éget, világít..de ez most megint mese, sztripi hajjuk a konkrétumot!!) -
Balux
tag
válasz MCGaiwer #262 üzenetére
a relativitás elméletet elöbb
fogom tudni, mint ezeket. és szerintem meg egész egyszerű felfogni,
nem is bonyolúlt...
ezek szerint itt én vagyok az egyetlen gyenge képességű ember...?
én a relativitás elméletet nem nevezném egyszerűnek, az ált. -af meg pláne nem
a modern elméleti fizikát meg plánepláne nem -
Balux
tag
válasz MCGaiwer #267 üzenetére
hubblés képeket én is csak guglizi tudnék...de nyugodt lehetsz találni biztosan fogsz...
amugy jah ha ohm törvényről volt szó én is inkább rajzolgatni kezdtem a padra ...
most jutott eszembe egy téma ami nagyon tetszik
szeintem nem sokan ismeritek: Tia Maria instability című dolgot!
igazából sűrűségkülönbségek okozat konvekció a T. M. + tejszín koktélban
nagyon jópofa, de inkább olvassátok el
itt egy cikk róla
[link]
a második oldalon a képet mindenképp nézzétek meg
[Szerkesztve] -
Balux
tag
ezt nem mondhatod komolyan?
lehet hogy te egy zseni vagy, és neked egyszerű az egész modern fizika
(ezt ahogy leirtam megremegett a toll a kezemben)
de én személy szerint a részecskefizika/standard modell/ térelmélet vonalat
a fizika leges-legnehezebb részének tartom
a relativitás elmélet és kvantummechanika egy vízválasztó
itt kell a nagyon erős szemléletváltás, ami sztem önmagában megrázó
aztán persze meg is kell tanulni...
de most kapcsolok miről is beszélgetünk, hagyjuk már hogy mi a nehezebb a fizikában!
nekem ezek, neked ....
fókusz vissza a fizikára! -
Balux
tag
az a baj, hogy az egyetemnek az a jó ha ha sok elsőéves van
namost azt konkrétan tudom hogy 3 éve a felsőoktatási intézménybe való
felvételi minimum pothatára egyezményesen 72 pont volt
(aki nem tudná az pont semennyi)
és elte fizikus szakra a felvételi ponthatár 72!!! pont volt
(tehát csak azért nem kevesebb mert mert nem lehetett a felsőoktatási törvény miatt)
tehát fizikusnak az mehet akinek kedve szottyan és valahogy megszerezte
az érettségit is
emlékszem én meg agyba főbe tanultam a magyart, törit
(hajam kihullott tőle) hogy giga pontjaim legyenek -
Balux
tag
ha megengeditek:
az hogy (egyszerűbben felfogható módon) Rive-féle PH felfogásban
vagy Sztripi féle koppenhágai felfogásban értelmezzük
a gondololatkisérletet semmi különbséget nem okoz!
Az egyik ésszerűbb a másik meg kacifántosabb és persze meglepőbb:
a fizikát leiró matematikai eszközökben térnek el, mondhatnám azt is nagyon
mézesmázasan hogy két külön raprezentáció, melyek közül az egyik
egy nem is kicsit megrázó eredményt ad konyhanyelven: 2 macska van!
bár mostanában csak olvasgattam, szerintem hagyjátok abba ezen való lovaglást
, és hallgassuk
Sztripi előadását tovább, ha mindenki megbarátkozott a koppenhágai
felfogással...
higgyétek el ha ezt matek nyelven fogalmazzuk meg tök egyszerű és egyértelmmű
miről beszél szrtipi...
[Szerkesztve] -
Balux
tag
neked akkor nagy mázlid volt!
nekünk ugy indult a suli, hogy az első előadáson már deriválásról
komplex számokról zagyváltak aszittem eldobom az agyam mire behoztam
azt a szintet amit elvártak, de senki se tutta!
konkrétan ebben a vizsgaidőszakban is megkérdezte tőlem egy prof hogy
micsoda? maga nem tanult deriválni középsuliban?hova jut igy a világ?
Amúgy valami rémlik a dirac-deltával kapcsolatban hogy gubanc van vele
de ilyen izgalmas kérdésekkel sosem foglalkoznak előadáson, sőt
tipikusan ezt már egy csomószor hallottam (egyébként mókás..)
egy fizikusnak szabad, matematikusnak tilos, de nem mondjuk el senkinek...
valamilyen matematikai műveletre...
egyébként van a dirac-deltának is matematikai értelmezése: ő egy disztribúció
de ez az analízis annyira agyament része hogy nem sok maradt meg bennem... -
Balux
tag
válasz concret_hp #350 üzenetére
ez az egész 'elvont' szemléletmód abból fakad hogy ezt matek nyelven így fogalmazzuk meg és írjuk le:
QM matematikai formalizmusa konyhanyelven
adott jelen esetben egy állapottér mely mondjuk 2 dimenziós
(ahol 1-1 dimenzió egy-egy valóságot/unverzumot jelöl)
egy ilyen 2d-s ''síkot'' ugyebár kifeszíthetünk 2db egységvektorral
(későbbi nevén sajátfüggvénnyel)
(pl x-y síkot is kifeszíthetünk (1,0) (0,1) egységnyi hosszúságú
x és y irányba mutató egységvektorokkal de ez most persze nem egy
geometriai értelemben vett sík, csak annak formalizmusa alapján képzeljük
el az állapotteret...)
a kérdés az:él e a macska; egy ilyen kérdésnek a matekban
egy un. operátor feleltethető meg, mely értelmezve van az elöbb bevezetett állapottéren
és el kellene szöszölni azon hogy a fenti két egységvektor az operátor sajátfüggvénye e
legyen mindkettő az operátor sajátfüggvénye (hogy ez mit jelent mindjárt jön) és legyen
a (1,0) azon univerzumot jelölő egységvektor ahol a macsek él a másik ahol halott..
és kérdést ugy teszünk fel ezen a nyelven hogy az operátort hattatjuk a sajátfüggvényeire
és megnézzük hogy mi lesz az operátor sajátértéke az egyes sajátfüggvényekre hattatva
(tudom ezt még el kell magyaráznom
legyen az operátor jele O
az operátor saját értéke o
ekkor a matematikai egyenlet az egyik sajátfüggvényre:
O(1,0)=o(1,0)
magyarul operátor sajátfüggvénye ( vagy sajátvektora) az állapottér vektorai
melyekre az operátort hattatva teljesül a fenti egyenlet, azaz a jobb oldalt nézzétek:
pl O(1,0)=o(0,1) ilyen is lehetséges de ezzekkel az operátorokkal nem tudunk ''kérdést
feltenni'', ennek az operátornak (1,0) vektor nem sajátfüggvénye.
Tehát a fenti egyenlet emberi nyelven egy kérdés és az arra adott választ jelöli
ekkor ha a (1,0) vektor azt az univerzumot jelöli ahol a macsek él akkor lefordítva:
egyenlet bal oldala: A macska él?
jobb oldala: ez a matematikai megfogalmazás, illetve saját önkényünk alapján az
O operátort megfogalmazhatjuk úgy a matek nyelvén hogy pl az adott sajátfüggvényéhez
tartozó o sajátértéke adja meg a sajátállapot megvalósuásának valószínüségét!
ekkor a jobb oldalon a válasz van
leeht tulmagyarázom de nézzünk egy példát:
(a (0,1) vektorral jellemzett univerzumban kipurcant a macsek)
O(0,1)=o(0,1)=0,5*(0,1)
lefordítva:
A macska nem él ugye?=a macska 50% hogy döglött
Ez azt jelenti hogy a O operátor által leíró fizikai valóságban
(ez csak az egészet papírra vető fizikuson mulik mennyire irja le jol a valóságot
--> annál hihetőbb és pontosabb lesz az eredmény)
pont 50-50% hogy a macska döglött e, azaz hogy az elektron a dobozban van e...
remélem érthető volt a kis matek, sajnos ilyen nyakatekert modon kell ezt
matekban művelni, de ha az ember megérti akkor látszólag egész kis
egyszerű egyenleteket kell megoldani
és bocsesz Sztripi ha kielőztelek ill. várom a véleményeket a
QM matematikai formalizmusa konyhanyelven című hsz-emről
[Szerkesztve] -
Balux
tag
sajnos előrerohantam tehát illene ideböknöm pár dolgot,de ennyire nem gondoltam még
át miket kéne irni..
A kvantummechanikában minden fizikai tulajdonsághoz egy operátort rendelünk, és ezen operátor egyes
sajátfüggvényeihez tartozó sajátértékei adják a sajátfüggvények által
jelölt állapotokban a fizikai tulajdonság értékét. Például ha arra vagyok kiványcsi
hogy hol van egy részecske(esetleg macska) akkor megvalósítok egy ''hely operátort'' felépítek egy a fentihez hasonló állapotteret, ahol pl az egyes sajátfüggvények által jellemzett
állapotok lehetnek a macska és a kísérleti kamrában lévő elektron alkotta kételemű
rendszer állaotai és a hely operátor sajátértékei adják a macska lehetséges helyzeteit
a térben....
Ennek a formalizmusnak egy elvetemültebb, absztraktabb átfogalmazása volt a
fenti O operátor esete..
amely sok hasonlóságot mutat a elemi részecskék sajátimpulzusmomentum-operátorainak (azaz a spinnek) formalizmusával, gondolom Schrödingeréket is ez ihlette... -
Balux
tag
na mivan kihalt a topik?
pont mikor én irok...? -
Balux
tag
válasz Forest_roby #380 üzenetére
T = 0 hőmérsékleten minden termikus egyensulyban lévő kondenzált anyag entrópiája eltűnik.
vagyis nulla lessz
vagy halandók számára eggyel érthetőbb megfogalmazásban:
Az abszolút nulla (hőm-i) pont semmilyen termodinamikai folyamattal nem érhető el.
mod:
dS-el az entrópia differenciáját szokták jelölni(infimitezimális megváltozását),
derivált ebből csak akkor lesz ha favágó-fizikusként ezt ''elosztod'' egy olyan változó
differenciájával mely S argomentumában szerepel tehát plö
dS/dT=az entrópia deriváltja (T szerinti)
persze ezt nem azért mondtam mert értem azt a részt amit vastagon szedtél
[Szerkesztve] -
Balux
tag
válasz Forest_roby #380 üzenetére
jaa de mostmár tom miről szól a vastagon szedett rész a hszedben:
ksérletek alapján (XIX. sz vége; Nerst) világossá vált, hogy
T-->0 esetben az dS-->0.
(Ez ugy vették észre hogy a T*dS szorzat T-nél gyorsabban tart nullához 0 kelvinhez közeledve...)
és Plank hasraütöt és rögzítette az entrópiaskála elejét S(T=0)=0 értékben, mert ez kézenfekvő volt.
BAM ennyi -
Balux
tag
válasz Forest_roby #385 üzenetére
elgondolkoztam ezen a példán...
vagyis nem azon amit leírtál, hanem azon hogy mekkora A és B közti eredő ellenállás...
gondolom erről szól a példa!?
...és nem sokra jutottam, de majd még töröm az agyam mert mostmár engem is érdekel!
mikorra kellene a mego?
de jopofa példa...érzem az izét hogy hogyan kéne megoldani de nem jöttem rá
ugyhogy ha valaki ismeri vagy rájött ne tartsa vissza -
Balux
tag
válasz Sidaries #390 üzenetére
nem erröl van szó...
két külön dologról:
1. Minden részecske (pl) helyét a kvantummechanikában egy un. hullámfüggvénnyel írunk le, ami megmondja hogy adott helyen milyen valószínűséggel találjuk!Megtudjuk mérni hol van, de ezzel a méréssel szükségképpen befolyásoljuk a rendszert: Az adott részecske csak abban a pillanatban VAN valahol amint megmérjük helyzetét. Elötte nem valahol volt, hanem (és erre nincs értelmes szavunk) csak a hullámfv-e írta le állapotát.Ez a kvantummechanikai szemlélet egyik nehezebben emészthető része, ugye azt szoktuk meg hogy valamire ránézek és megtudom mondani hol van anélkül hogy annak valamelyik tulajdonságát akár egy picit is befolyásolnám (persze van klasszikusan is olyan hogy valamit csak ugy tudok megmérni hogy picit befolyásolom az a dott rendszert; pl ha egy áramkörben feszültségmérőt valhova párhuzamosan bekötök--annak sosem végtelen a belső ellenállása, csak jó közelítéssel)
2. A határozatlansági reláció (az energia-hely párosra vonatkozó) pl ezt mondja:
ha egy részecske helyét pontosan megméred (persze minden műszernek van valami hibakorlátja, de attól még nagyon pontosan meg lehet mérni pl egy részecske helyét) akkor az energiájáról abszolúte semmi információt nem tudsz kideríteni (és fordítva) tehát energia és hely együttes mérése esetén mindkettőt csak bizonyos pontatlansággal tudod megmérni...köcsögség a természettől de így van
azért hozzá tenném hogy ezt hisszük most, és jónak tűnik...de tudjuk hogy megy ez, mindig jön egy újabb és abszolúte más alapokon nyugvó elmélet melynek egyik határesetében érvényes csak az előző.... -
Balux
tag
válasz Silivrian #410 üzenetére
Nekem úgy tűnik, hogy a feladatban nem volt tisztázva melyik töltés rögzített (ha van ilyen) és melyik re kell ezt a dinamikát (vagyis inkább statikát ) számolni!
Abszolút nulla fokkal kapcsolatba (bár erről már volt szó):
egyrészt semmilyen thermodinamikai folyamattal nem érhető el, de ennél okosabbat is tudunk a kvantummechanika óta mondani:
Minden elemi részecskének (jó tachionokra nem tudom igaz e ne kössetek bele)
van un. nyugalmi energiája (is), amit nem lehet tőle elvenni...
és mellesleg 4K alatt a hűtést nem egy másik hidegebb anyaggal való hőcserével oldják meg, mert kéne ahhoz egy még hidegebb anyag amit szintén le kéne hűteni
hanem sokkkal trükkösebb megoldások vannak...lehet erről észt osztani sokat -
Balux
tag
válasz concret_hp #413 üzenetére
Attól függ, minek tekintjük a levegöt!
Ideális gáznak?
Ez tipikusan annak a függvéye hol tették fel a kérdést!
középsuli, fősuli... -
Balux
tag
Nagyon jópofa kérdés!!!
többféle kimenetet tudodk elképzelni a dologra, mégpedig a szerint mivel rögzíted a rugót az összenymott állapotában:
ha saválló tökéleteen rugalmatlan kötéllel összekötözöd a rugót (és szerintem ez az érdekes mert ugye ekkor csak a rugó tárol energiát és a kötél csak a kényszerért felel) ekkor (ideális esetben) ezt kell gondolja a dologról:
az egyes rézatomok tökéletes kristályrácsaba rendeződnek(ideális eset), ha rugalmasan deformálod ezt akkor az atomok közti távolságok, kötésszögek kis mértékben megváltoznak, íly módon tárolod az energiát a rugóban.Ha egyszempillantás alatt feloldódik a savban (ideális eset) akkor csak az oldódási folyamatban lessz eltérés:
Az egyes atomok oldódás közben felbontják eredeti kötéseiket (ez az energia szabadul fel) és kialakítanak újakat, eltérőeket (lényegtelen mit csinálnak mert minden atom ugyanazt csinálja föggetlenül attól hogy elötte milyen ''rugó''ból származik)
Tehát az összenyomtt rugó hirtelen feloldásával felszabaduló oldáshő fog változni:
Az egyes atomok egy kristályos anyagban szeretnek a kialakítható legalacsonyabb energiájú állapotban lenni (lehet lokális minimum is - metastabil állapot), ha ebben az állapotban kis energiát adunk mindegyiknek azzal azt érjük el hogy kevésbé kötött állapotban lesznek, így oldódáskor kevesebb energia szabadul fel az eredeti kötések felszakításánál---> kevésbé melegszik fel az oldat (vagy jobban hül le, attól függően milyen thermodinamikailag az oldódás) a kisebb oldáshő miatt.
Azt azért hozzátenném hogy erősen ideális esetről volt szó, ha ezeket nem tesszük fel akkor nekem fingom sincs mert pl képzeldd el hogy a rézrugó nem egyszerre fog kémforrá tűnni hanem lessz egy olyan pont mikor már kellően elvékonyodott hogy egyszercsak eltörik a benne lévő rugalmas felszültség miatt, ekkor triviális módon leadja a megmaradt energiáját...
végül hozzátenném, hogy ehhez egy rugót is elég salétromsavban feloldani, hisz amelyiket nem nyomtad össze az nem is érdekes -
Balux
tag
nem elvégezhető a kísérlet csak nehéz lenne az olsádhő-változást kimérni, meg kitudja mik történnének még menet közben
szerintem nem!
egyrészt nincs mozgási energiája, csak rugalmas de nem akarok kötözködni.
namost ha ilyen egyszerű lenne akkor feltétlen melegebbenek kéne lennie az oldatnak, mint összenyomás nélküli esetben de pont nem ez lessz hanem hidegebb lessz az oldat:
azzal hogy összenyomtad, kissé fellazítottad a kötéseket, így mikor ezek felbomlanak kisebb energia szabadul fel, tehát kevésbé melegszik fel az oldat vagy jobban hül le!
Új hozzászólás Aktív témák
- Autós topik
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Dacia topic
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Autóápolás, karbantartás, fényezés
- További aktív témák...
- 1.250.000 FT helyett 940.000 FT !! MacBook Pro 16" M3 Pro 12CPU / 18GPU / 18GB / 512 SSD
- RTX 2080TI ROG STRIX GAMER PC
- AKCIÓ !! M3 Chip - MacBook Pro 14" 8C CPU / 10C GPU / 8 GB/ 1 TB / Bontatlan / Magyar
- Tidradio td-h3 akkumulátor
- HP ZBook Studio x360:i7 9850H,32GB,512GB,P2000,15.6" UHD 3840x2160 TOUCH 600nit 100%AdobeRGB,HP gari