Új hozzászólás Aktív témák

• #228 bdav őstag Sztripi #222

  Új Válasz 2006-06-05 12:54:06 #228

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bdav

  őstag

  válasz Sztripi #222 üzenetére

  na akkor a kiigazítást mindenki vegye figyelembe köszi egyébként, plz a továbbiakat is kritizáld meg
  
  ami nekünk a továbbiakban fontos lesz abból a sok mindenből amit leírtam, az az hogy bizonyos körülmények közt a könnyűelemek fúzionálnak és ebből energia szabadul fel.
  
  tehát, csapjunk bele a lecsóba
  
  Történetünk valahol a világegyetem keletkezése után kezdődik. Az hogy ez pontosan hogy történt most mellékes, a lényeg az hogy adott egy nagy világegyetem, amiben elég sok hidrogén atommag van összevissza. Na ezeknek a részecskéknek van valamilyen tömegük, tehát a gravitáció elkezdi egymás fele vonzani őket (ha valakinek jobban tetszik, akkor össze-vissza görbítik a teret maguk körül a protonok ). Ilyen módon a világegyetemet kitöltő gázban csomósodások alakulnak ki, amelyeket a gravitáció egyre kisebbre húz össze. Namost vegyük csak elő a jól ismert termodinamikai gázegyenletünket: Mi történik egy gázzal ha összenyomjuk? Felmelegszik! Nost pontosan ez a folyamat játszódik le a csillagok kialakulásának kezdeti stádiumában. A leendő csillagot alkotó hidrogén atommagokat a gravitáció egyre kisebb területre húzza össze, de ezáltal megnő az egyes protonok mozgási energiája (melegszik a gáz). Eközben gázcsomó forgása felgyorsul (perdületmegmaradás). Már ekkor bocsát ki némi fényt az objektum a hősugárzás miatt, de még nem nevezhető csillagnak. Itt két lehetséges út van: ha a gázfelhő tömege relative kicsi volt, akkor nem válhat igazi csillaggá, a gravitáció miatt egyre jobban összeesik és fokozatosan kihűl. Valami ilyesmi a Jupiter is a naprendszerben. Ha a tömeg elég nagy volt azonban, a gázfelhő belsejében a hőmérséklet (vagyis az egyes protonok mozgási energiája) elérheti a néhány millió fokot (vagyis a gravitáció eléggé összenyomja ehhez), ahol már létrejöhet az önfenntartó fúzió. Ez be is következik, ettől a pillanattól kezdve tekinthetünk csillagként rá. A fúzió meglehetősen nagy energiát termel, ami egyrészt fény kibocsátását eredményezi, másrészt ellensúlyozza a csillag tömegének gravitációs hatását (megintcsak utalnék a termodinamikára: a növekvő hőmérséklet növekvő nyomást eredményez), így a csillag összeesése megáll, stabilizálódik. ( a két hatás itt egymás ellen hat: a gravitáció igyekszik összeomlasztani a csillagot, a fúzió pedig szétrobbantani). A Naphoz hasonló méretű csillagok néhány milliárd évig stabilak is maradnak, ugyanis a fúzió mint már fent említettem relative kis valószínűséggel következik be, így a közepes tömegű csillagok hidrogénkészletüket szépen fokozatosan használják csak el, ezalatt szép sárgán világítanak.
  
  folyt. köv.
  
  [Szerkesztve]

  10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''

Új hozzászólás Aktív témák