Meglehetősen nagy politikai nyomás alatt zajlott le a Huawei berlini sajtótájékoztatója, ahol ennek ellenére bemutatkozott a Kirin 990 SoC, a FreeBuds 3 true wireless headset és pár kettéosztott hátlapi dizájnú P30 Pro, amelyek Android 10-zel fognak dobozba és piacra kerülni. 19-én érkezik ráadásul a Mate 30 család, ám elég valószínű, hogy Google Play szolgáltatások nélkül, és az elmúlt napok fordulatai alapján egyre reménytelenebb az enyhülés lehetősége. Az amerikai szembenállás egyébként több éve indult, amikor nemzetbiztonsági szervek alapján a kormányzat bejelentette: a ZTE és a Huawei nemzetbiztonsági kockázatot jelent, és bár konkrét bizonyítékokat nem hoztak fel, a két kínai hálózatkiépítési óriás nem vehetett és vehet részt az amerikai 4G / 5G tenderekben, illetve a kormányzati szervek nem is használhatják telefonjaikat.
Szintén sérelmezte az amerikai fél a 2017-es kínai nemzeti hírszerzési törvény bevezetését, amely alapján a kormányzat törvényileg kérhet meg kínai személyeket és vállalatokat, hogy segítsék az ország biztonsági és hírszerzési hatóságainak a működését, amit több nyugati elemző úgy értelmezett: kötelezhetik a vállalatokat a kémkedésre. Mindezt a Huawei tagadta, kiemelve, hogy nincs kínai törvény se backdoor programok telepítésére eszközeibe, sem nem kötelezhetők személyek és vállalatok saját törvényes érdekük ellen való cselekvésre, a fenti jogszabály pedig kizárólag Kína területére vonatkozik. Az amerikaiak végül azt is felrótták a Huawei-nek és a ZTE-nek, hogy megsértették az Iránnal szembeni gazdasági szankciókat, és ez ügyben a ZTE tavaly csúnyán ráfázott, és csak Donald Trump amerikai elnök Hszi Chin-ping kínai társánál való közbenjárásra sikerült megmenteni a csődtől, jókora büntetés és jelentős vezetőségbeli váltás terhe mellett.
A ZTE tavaly éppúgy felkerült az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium u.n. entity listjére, vagyis feketelistája (ami eltiltotta a helyi vállalatokat a vele való kereskedéstől, hacsak erre külön engedélyt nem kapnak), mint a Huawei idén. A kulcs viszont az, hogy bár az amerikai szervek szerint a ZTE továbbra is kockázatot jelent, Trump közbenjárására mégis lekerült a listáról, semmi nem örök érvényű tehát. A Huawei és több személy, illetve partner májusban kötött ki az entity listen, és azóta is rajta van. A nyár közepén pedig hiába nyilatkozott úgy Trump, hogy közben fog járni a Huawei-jel való amerikai kereskedés érdekében, a sencseniek maradtak a feketelistán, és az elmúlt hetekben elmérgesedett a kínai-amerikai gazdasági viszony. A két fél sorra rója ki egymásra a védővámokat, amitől például az Apple Kínában gyártott termékei a Egyesült Államokban drágulhatnak, és hiába közeledik a következő tárgyalás a békülés reményével: szerdán az amerikai elnök úgy nyilatkozott a Fehér Házban, hogy a Huawei esetét nem kívánja napirendi pontra venni.
Trump kiemelte: a sencseni gyártó ügye nemzetbiztonsági jellegű és aggodalmat jelent az amerikai hadseregre és hírszerzésre nézve – magyarán nem nagyon számíthat a gyártó arra, hogy lekerül a feketelistáról, avagy amerikai partnerei külön engedélyt kapnak a kereskedésre, így mondjuk a Mate 30 család a Google szolgáltatások használatára. A Huawei viszont pont azt sérelmezi, hogy az amerikai fél jogellenesen keresi meg és tartóztatja le munkatársait, nemzetközi szinten vádaskodik bizonyítékok nélkül és még kibertámadásokat is elkövet, diszkriminatív környezetet létrehozva. Egyébként van az egész ügynek egy ki nem mondott vetülete: gőzerővel zajlik világszinten az 5G hálózatok méregdrága kiépítése, és nem mindegy, ez milyen partnerekkel történik. Ázsia előrehaladott állapotban van 5G tekintetében és az európai hálózatok is alakulnak, míg az Egyesült Államok le van maradva.
Azt, hogy a telekommunikáció mennyire átpolitizált, jól mutatja, hogy bár az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága törvénysértőnek találta a Qualcomm üzleti gyakorlatát, miszerint hálózati licenceket csak modemjeik megvásárlásával együtt biztosítanak, illetve más praktikákkal is ellehetetlenítik a piaci versenyhelyzetet. A bíróság úgy döntött: a félvezető óriásnak újra kell tárgyalnia licencfeltételeit partnereivel, ennek végrehajtását az amerikai kormányzat mégis megakadályozta, hiszen kulcsszerepet lát a Qualcommban az 5G technológia helyi elterjedésében. Van egyébként az USA-nak olyan szövetségese, amely igyekszik huawei-es kapcsolatait megszakítani, mások viszont nem látnak az eszközeik használatában biztonsági kockázatot. Magyarországon például kulcsszerepe van a sencsenieknek a jelenlegi és a következő generációs hálózatok kiépítésében, és ezek a kapcsolatok az elmúlt időszakban csak erősödtek.
Több olvasónk is megkérdezte tőlünk: miért kerül oldalunkra egyre több politikai hátterű anyag. A fentiekből remélhetőleg látható, hogy a mai tech világ mennyire átpolitizált, és mennyire meghatározza a trendeket és a gazdasági állapotokat a kereskedelmi versengés és a vélt vagy valós biztonsági kockázat. Ugyanez kezd kirajzolódni Dél-Korea és Japán ügyében, ami második világháborús kártérítések és félvezető, illetve kijelzőgyártásban kritikus japán exportszállítmányok korlátozásában rajzolódott ki, és ha ez a viszony elmérgesedik, konkrét alkatrész-ellátási gondokat jelenthet egy rakás elektronikai termék esetében. Amikor a gazdasági-hatalmi viszonyban kritikus információcsere modern hálózatokon és eszközökön zajlik, nem egy ország kíván saját érdekeit szem előtt tartva az elvileg szabad piac ügyeibe beavatkozni, és ez végső soron, pénztárcáján vagy választási lehetőségein keresztül a vásárlót is érinti.
