Ha a Kedves Olvasó úgy gondolja, gyakrabban nem is találkozhatna az 5G-s bűvszóval, várja csak meg 2021-et, amikor tényleg minden percben elcsattan majd valahol – semmiképpen nem alaptalanul. Beköszönt ugyanis az ötödik generációs mobilhálózati kommunikáció, vele pedig a következő bő egy évtizedben az Internet of Things fénykora, amikor a viselhető és hordozott kütyük mellett az okosotthon minden tartozéka, az önvezető autók, a szállítmányozó cég és járműállománya, az infrastrukturális és hivatali gócpontok, valamint az iskolák vagy a kórházak késedelem nélkül kommunikálhatnak egymással. Az 5G-nek technológiai előremutatása mellett várhatóan a politikára és a társadalomra is hatása lesz, a kritikusai szerint a nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás miatt pedig akár az állampolgárok egészségére is.
Érdemes viszont aláhúzni a főleg közösségi oldalakon, hatásvadász címszavakkal megjelenő, sötét jövőképet: sokéves kutatás után a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet szerint sincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az akár 300 GHz-es frekvenciát használó, jövőbeni mobilhálózatoknak bármiféle meddőséget vagy rákot okozó hatása volna. A kiberbiztonsági és adatvédelmi vetület felett azonban nem szakad elsiklani, és a különböző országok és szervek egyre inkább központosítani akarják, kik vegyenek részt a hálózatkiépítésben, és milyen szintű legyen a rajtuk átfolyó adat felügyelete. Magyarországon a Vodafone a Huawei-jel karöltve indította el lakossági 5G szolgáltatását, amibe egyelőre Budapest belvárosára esik bele, pár tucat bázisállomással.
Az elektromágneses sugárzás spektruma (forrás: Wikimedia Commons / Válasz Online) [+]
Mielőtt bárki megijedne, hogy a halálsugárzás már a tarkónkat pörköli, érdemes iskolai tanulmányainkból felidézni, hogy elektromágneses háttérsugárzás számos, ártalmatlan formája mindig is jelen volt, és energiájának mértéke határozza meg potenciális veszélyességét. Az emberi DNS roncsolására alkalmas, mondjuk az atomkatasztrófák környékén előforduló ionizáló sugárzás alsó határát egymillió GHz-nél húzzák meg, amitől a 300 GHz igen messze van, de egyelőre még a 30 GHz fölötti, úgynevezett milliméter hullámhosszú frekvenciákat használó hálózatok kiépítése is legfeljebb tervezőasztalon van. A Vodafone a Huawei hálózati eszközeivel 3,5 GHz-en kezdte meg a fővárosi 5G lefedettség kiépítését, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közeljövőben a 700, 2100 és 2600 MHz-es frekvenciasávokat tervezi értékesíteni. Összehasonlításképpen pár 4G-s sáv: 800, 1800, 2100, 2600 MHz.
A Vodafone Magyarország kül- és beltéri 5G-s lefedettségi térképe, 2019 decemberében (forrás: Vodafone) [+]
Az intézmények, szervezetek és fogyasztói kütyük tömeges felkapcsolódása nyilván még odébb van, hiszen ehhez a megfelelő modemmel és antennákkal szerelt termékek elterjedése is szükséges. A versenyfutás mindenesetre világszinten megindult, hiszen az 5G-s infrastruktúra kiépítésének komoly gazdasági vetülete van, mind befektetés, mind pedig potenciális GDP növekedés szempontjából. Egyelőre leginkább az okostelefonok rendelkeznek ilyen hálózatokra egyáltalán felkapcsolódni képes hardverrel - például a Kirin 980 SoC-vel és Balong 5000 5G modemmel szerelt Huawei Mate 20 X 5G, amelyet a piros szolgáltatónál, a kapcsolódó előfizetéssel máris ötödik generációs munkára fogható, a térképen jelölt kül- és beltéri lefedettséggel. Egyébként nem is az elérhető sávszélesség és a hamarosan jelzett számértékek jelentik az 5G igazi erejét, persze ez is fontos vetület. A lerövidült késleltetés és a bázisállomásonként akár több ezer eszköz kiszolgálásának képessége jelenti az igazi áttörést. De azért megjárattuk a méretes Mate-et Budapesten, hogy megnézzük, milyen mobiladat átvitelre lehet a kezdeti szakaszban számítani.
Az Astoriánál futtattuk le a Speedtestet először: odakint sikerült 575 Mbps-os letöltési és 41,35 Mbps-os feltöltési sebességet elérni. Ez a jófajta magyar 4G mellett is meggyőző előrelépés, simán lehetővé téve a 4K-s streaminget út közben. A rövid válaszidő pedig a Google Stadia-féle, közeljövőben elterjedő játékszolgáltatások esetében hozhat előrelépést, hiszen pillanatok alatt eljuthat a telefonos bevitel a távoli szerverre, amely azonnal rendereli és küldi vissza a képet, késedelem nélkül. A virtuális és kiterjesztett valóság szintén az elsők között profitálhat az 5G előnyeiből, de az ipar (távolról irányított gyártósorok) vagy épp az egészségügy is hasznát veheti (online, élőben irányított precíziós orvosi eszközök).
A Huawei P30 Pro sebességet mér, a Mate 20 X 5G-s hotspotjára csatlakozva [+]
Azt egyébként a 3G/4G hálózatok esetében is tapasztalhattuk, hogy egy-egy bázisállomástól távolodva csökken az elérhető sávszélesség, és minél nagyobb a frekvencia, annál szűkebb az előre telepített antennák területi lefedettsége. Ez az 5G esetében a korábbiaknál sokkal több állomás telepítését fogja elhozni, főleg majd a 30-300 GHz-es frekvenciasávokban, hogy a belső terekben is megfelelő legyen a jelerősség. Az Astoria aluljárójában mindenesetre meggyőzőnek találtuk a mért értékeket, akárcsak a Dohány utca egyik kávézójában, ahol az ablaktól két méterre foglaltunk helyet, és 294/31,5 Mbps fel- és letöltési értékre nem panaszkodtunk. Más kérdés, hogy a Mate 20 X-et 5G-s mobil hotspotként használva a P30 Pro ebből mintegy 75 Mbps-ot tudott csak használni letöltésre, de ebbe már több technológia együttese és a megnövekedett jelzaj is beleszólt.
Arra is kíváncsiak voltunk, ha a legközelebbi bázisállomástól eltávolodunk, akkor milyen sebességeket sikerül elérni, és az Erzsébet híd közepén mért 301 Mbps-os letöltés és 9 ms-os késleltetés szintén megütötte a generációs szintet. A Mate 20 X 5G persze csak az első fecskék egyike, és csúcsteljesítményének, 7,2"-es kijelzőjének és 4200 mAh-s telepének megkérik az árát, ahogy annak idején az első 4G-s telefonokét. Azonban már jövőre felbukkanhatnak a piacon a középkategóriába árazott ajánlatok, és ha velük egy időben a lakossági lefedettség kellő dinamizmussal bővül, az 5G hamar tömegstátuszba emelkedhet.