Külső, kijelző, csomag

Ez nem egy Pixel 7a vs. Xiaomi 13 Ultra összehasonlító teszt – de miért lenne? Az előbbi kétszázezres, az utóbbi hatszázezres cucc, és amúgy egyik sem kapható hivatalosan itthon, bár csak a Google telefon nem lép fel magyar SIM-mel 5G-re. Az előbbi kezes méretű, az utóbbi óriáspanelt kínál. Az előbbi szoftvertámogatásban és képfeldolgozásban erős, az utóbbi hardverben és kameraszámban. Az amerikai gyártó végül spórol a doboztartalmon és a gyorstöltésen, kínai riválisa viszont bőkezű és 90/50 wattos vezetékes/vezetékmentes teljesítményt biztosít. A Pixelből a Xiaomi tesztmobilba költözve mégis feltettem a magamnak a kérdést: ha a Google telefon elég nekem lényegében mindenre, igazolni tudja-e az Ultra –vagy bármely elit telefon – többszörös árát?

[+]

Az előzetes verdikt az, hogy bár 1500 euró döbbenetesen sok pénz, a Xiaomi most tényleg odatette magát, és akkor is sajnálatos a hivatalos forgalmazás hiánya, ha speciel ehhez a telefonhoz is hozzá lehet majd jutni fű alatt. A méret pedig egy dolog, a fogás legalább ilyen fontos: rég volt nálam ilyen kellemesen ívelt, kiválóan tapadó telefon, a régi kamerákat megidéző, műbőr hátlap ugyanis ragaszkodik a tenyeremhez és nem akar minden pillanatban lelépni. Így aztán jelképes a fekete pakkban található védőtok, de azért jól jön, akárcsak az adapter, a leírás, az USB-A - USB-C kábel, a SIM tű és a képernyőre ragasztott fólia.

[+]

Mondjuk a négy 50 megapixeles kamera hátul akkora tárcsán kapott helyet, hogy azt a Budapesti Sportcsarnok megirigyelné, ha nem égett volna le, és nem elég az üveglappal védett korong kiemelkedése: a műbőrszekció is az alumíniumkeret fölé emelkedik a lencsék felé haladva. Ha pedig az IP68 alapon por- és vízálló Ultra dizájnja főt hajt a fényképezőgépek előtt, merre van a kétlépcsős exponálógomb? Ki lehet bírni persze nélküle, kattintani ugyanis a tökéletes helyen lévő hangerőszabályzóval is lehet, de mégiscsak passzolt volna a kameratelefonhoz. Amúgy a bekapcsoló sem költözött túl magasra vagy alacsonyra, hangszórójáratot pedig nem csak alul, az USB-C port és a dual nanoSIM tálca mellett láthatunk, hanem felül, az infra mellett is. Jack kimenet viszont sehol.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

A tenyérbarát ívek ügyesen palástolják a jókora méreteket: 163,18 x 74,64 x 9,06 milliméteren és 227 grammon a telefon hatalmas, így a bal felső sarokba száműzött értesítőpanelt csak fogásváltással éri el a jobb hüvelykujj, a kameratárcsánál mért 16 mm-es vastagságot a termékoldal pedig nemes egyszerűséggel letagadja. A korongnál megtámasztva a mutatóujjat viszont kifejezetten kényelmes a fogás hosszútávon is, szemben a roppant csúszós Edge 40 Próval vagy a túl szögletes iPhone 14 Pro Maxszal, és a Xiaomi sem fukarkodik képernyőben. 6,73”-es képátlóval és 1440 x 3200 tűéles pixellel (alapból a rendszer FHD felbontáson fut), 12 bites színmélységgel és 1 - 120 Hz közötti, dinamikus képfrissítéssel, illetve Dolby Vision és HDR10+ támogatással az LTPO AMOLED panel lazán igazolja az óriás méretet.

[+]

Kitűnő napfény alatti fényerővel és elfogadható leszabályozással meleg időben, tökéletes feketékkel és korrekt, pontosítható kalibrációval, profi érintésérzékeléssel és hatékony gesztusvezérléssel, valamint mindig aktív kijelzőfunkcióval és megbízható automata fényerőállítással minden rendben van. Káva alig maradt, mégsem jellemzők a vétlen érintések a lekanyarodó szélen, a beszédhangszóró szinte észrevétlen felül, a 32 megapixeles kamera kis helyet foglal, a fénymérő és közelségérzékelő pedig éppúgy láthatatlan, mint az optikai ujjlenyomat-olvasó lejjebb. Jó rezgéserősséggel és Gorilla Glass Victus védelemmel felnő az előlap az árcédulához, az 5000 mAh-s telep pedig hosszú üzemidőt vetít előre.

[+]

Érdekes adalék a túloldalon egy 65 milliméteres gyűrűvel való kompatibilitás, amit felhelyezve filtereket pakolhatunk a 13 Ultra optikái elé, mondjuk polárszűrőt. Más kérdés, hogy a telefont önmagában nehéz lesz itthon beszerezni, a kamerás csomag néven futó pakkot pedig egyelőre csak Kínában mutatták be, úgyhogy sok sikert megkaparintani. Pedig markolat és kétlépcsős exponáló is jár mellé, aláhúzva, hogy Leica kapcsolattal a Xiaomi komolyan veszi a fotós-videós témát, és a tesztnek is ez lesz a főhangsúlya.

Snapdragon 8 Gen 2, Android 13, MIUI 14

Ég és föld a különbség a Snapdragon 8 Gen 1 és Gen 2 között: nemcsak a pontszámok mutatnak tetemes javulást a Xiaomi 12 Próhoz képest, a TSMC 4 nm-es node-ját használó, nyolcmagos szett (1 x 3,2 GHz Cortex-X3 + 2 x 2,8 GHz Cortex-A715 + 2 x 2,8 GHz Cortex-A710 + 3 x 2 GHz Cortex-A510 processzormag, Adreno 740 GPU) is sokkal kevésbé melegszik a 13 Ultrában. Oké: 26 fokos, egyáltalán nem hűvös szobában az AuTuTu kétszer lefutva jócskán felmelegítette a fémkeretet, már-már forró lett. Ám fél óra Asphalt 9 és Genshin Impact játék meg sem közelítette ezt a hőmérsékletet, a teljesítmény pedig végig kordában maradt. Magyarul a keret melegedése hatékony hőelvezetést jelent a hardver felől, ami 12 GB LPDDR5X RAM-mal és 512 GB UFS 4.0 tárolóval elit teljesítmény biztosít ma és évek múlva is, zéró dadogással és makulátlan alkalmazáskezeléssel.

[+]

A MIUI 14 persze masszív Android 13 átirat, ami sokaknak tetszik, sokaknak nem, mindazonáltal jelen formában kellően egységes rengeteg gesztusfunkcióval, illetve hasznos opcióval – és számos olyannal, amit soha, senki nem fog használni. Személy szerint én nem kértem volna a Booking.com, a Facebook, a LinkedIn, a Meet, a Netflix, a Spotify, a TikTok, a WPS Office vagy a Xiaomi Community előtelepítését. Viszont a távirányító az infrához, a fájlkezelő, illetve a biztonsági és játékközpont kapóra jön. A MIUI multitaskingban, valamint lebegőablakos és osztott képernyős elrendezésben is ügyes, felkínál pár interaktív widgetet és felhőopciót, viszont elég beszédkényszeres.

[+]

Bár reklámokba a Xiaomi appokban most nem futottam, a böngészőtől kezdve a biztonságon és a témázón át folyamatosan érkeztek a tippek és funkcióhirdetések az értesítési panelre, és valamiért, évekkel később is újra meg újra felugrik egy Google TV engedélykérési noti, akár az engedélyezésre, akár az elutasításra nyomok, ez pedig csak MIUI-n fordul elő. Amúgy soha életemben nem indítottam el a Google TV-t.

[+]

A három év főverzió frissítési és öt év biztonsági hibajavítási ígéret papíron mindenképpen örömhír, de azért a gyakorlatban a Samsung más szintet képvisel, ha generációs Android update-ekről van szó, hát még az Apple és a Google, és alighanem a legtöbbünk futott már Xiaomi/Redmi frissítéssel érkező bakikba. Májusi MIUI és biztonsági hibajavító szoftverrel a tesztnapokon mindenesetre nem voltak szoftveres problémák, olyan extrákba ellenben belefutottam, mint az egész pontos pulzusmérés az ujjlenyomat-olvasóval vagy a vezetékes és vezetékmentes képernyőtükrözés. Mondjuk ez ultraszéles vásznon, fekete sávokkal jelenik meg egy 16:9 arányú TV-n vagy monitoron, de egyébként is szívesen láttam volna egy MIUI-féle asztali módot a Samsung DeX mintájára.

Fotós képességek

Klasszikus a szembenállás egy Apple/Google minőségi, illetve a kínai márkák mennyiségi elve között, és embere válogatja, hogy a kisebb tudás, profibb algoritmus, vagy a több opció, felemás feldolgozás mellett voksol – én az előbbi tábort gyarapítom. Így kapásból bele kell kössek a 32 megapixeles szelfik feleslegesen nagy felbontásába, középszerű részletességébe és gyatra dinamikájába, lásd a napfény alatt kiégő fejem búbját. De méltatlan a 600 ezres szinthez a 1080p-s videókorlát is harmatos részletességgel és dinamikával, amikor egy Pixel 7a harmadáron háromszor jobb 4K önvideót ment. Komolyan, Xiaomi, ez hogy állapot 2023-ban? A mennyiség elvet bizonyítja, hogy míg a Pixel egyféle algoritmust használ megbízhatóan, a Xiaomi első indításkor megkér bennünket, hogy döntsünk helyette a természetesebb Leica Authentic, illetve a jócskán megtolt Leica Vibrant között, ami utólag is állítható.

Leica Authentic (első sor) és Leica Vibrant képfeldolgozás (második)

Nem pusztán telítettségben van különbség: míg az autentikus feldolgozás természetes kontrasztokkal és textúrarajzolattal dolgozik, átlag feletti dinamikaátfogással és kissé hideg, ám szemeimnek nagyjából hiteles színekkel, addig a vibráló a felhők körül ügyesen javít a dinamikaátfogáson, hogy aztán feleslegesen rávilágosítson a zöldekre, jócskán megtolja a kékeket, valamint felturbózza a kontrasztokat és a textúrákat. Nekem ez már picit sok, úgyhogy az autentikus feldolgozásnál maradtam, de megértem az instás tábort is. Egy gond van csak: nincs arany középút a természetes színeket a vibráló mód kitűnő dinamikaátfogásával kombinálni.

Automata mód, kézi fotómód és kézi videómód [+]

A szoftver villámgyorsan indul és mindent tud LOG, LUT, HDR és Dolby Vision videókat, kézi fotós-videó módot és a négy hátlapi kamerával elérhető 50 megapixeles és 14 bites RAW nyersfájl mentést beleértve. Teljes felbontáson mondjuk nincsenek Leica sémák, úgyhogy magasabb telítettséget kapunk visszafogottabb dinamikával, a kamerákat mindenesetre megsegíti két LED villanó, lézeres fókuszsegéd és elvileg 3D ToF kamera. A hátlapi portrék mindjárt feledtetik az előlapi kínokat: részletességben is dinamikában is sokkal jobb a helyzet, legyen szó Bone123 vagy a macskafotóról, ügyes háttérelmosással.

Főkamera, f/1,9-es (első sor) és f/4-es rekeszérték (második)

A főkamera 1” jellegű Sony IMX989 szenzort használ kitűnő PD + lézer autofókusszal, quad-Bayer szűrővel, 23 mm-es, nyolc elemből álló, aszférikus Leica Vario-Summicron optikával és hyperOIS képstabilizálással. Ha ez sem volna elég, f/1,9 és f/4 között állítható a rekeszérték (mármint vagy-vagy, nem folyamatosan), az automatika és az 50 megapixeles mód alapból az f/1,9-et preferálja. Ahogy a példák jelzik: az f/1,9-es rekesz szűkebb élességtartománnyal és elmosottabb háttérrel dolgozik, míg f/4-en nagyobb része éles az előtérnek és élesebb a háttér is. Papíron amúgy ez általános részletelőnyt jelenthetne tájképek esetében is, ám számomra mindkét állásban ugyanolyan szuper a részletesség, a blendeváltás inkább a makróknál jön jól, ezekről később.

Főkamera, 50 megapixel

Bár opció 50 megapixeles képeket menteni rengeteg, bár nem tűéles részlettel, sok értelme nincs a 8192 x 6144 pixelnek, de azért mutatom.

Főkamera, 12,5 megapixel

Nyugodtan használjuk az automata mód 12,5 megapixelre binnelt megoldását: kellemesen széles látótérrel, tiszta lencserajzolattal, remek vonalélességgel, megbízható színekkel és kontrasztokkal, HDR és egyéb hibák nélkül úgy szuper a minőség, hogy a dinamikaátfogásnak autentikus módban van egy pici hátránya. Este abszolút csúcsminőséget kapunk kiemelkedő dinamikával és elég magas telítettséggel – úgy tűnik, ilyenkor mindig a vibráló mód dolgozik kiemelkedő részletességgel és korrekt fehéregyensúllyal, bár azért kissé kékes lett a metrókijárat és eléggé megtolt a zöld növényzet. Ám nincsenek kérdések: főkamerában a Xiaomi nagyon egyben van.

Főkamera, 2x-es szenzorzoom, 12,5 megapixel

Bár van két zoomkamera is, remek a főegység szenzorszintű nagyítása nappal, lásd a csupa részletet az ágak, a levelek és a feliratok környékén. Este eggyel gyengébb a rajzolat: talán 12,5 megapixelről skáláz fel a rendszer, marad mindenesetre a jó dinamika és színkezelés egy kis extra telítettséggel. Kevesen hozzák szóba, pedig ügyes trükk a szenzorzoomot makrózásra fogni, lásd lejjebb.

3,26x-os zoomkamera, 50 megapixel

Az első zoomkamera quad-Bayer szűrős IMX858 szenzort, PD-autofókuszt és 75 mm-es, optikailag stabilizált lencsét használ f/1,8-as rekeszértékkel, és bár opció az 50 megapixeles fotózás, most is maradhatunk az automata módnál.

3,26x-os zoomkamera, 12,5 megapixel

Újfent remek a minőség előnyös részletesség, tiszta rajzolat, átlag feletti dinamikaátfogás és pozitívan visszafogott színek, kontrasztok, illetve expozíció mellett, hogy a középső zoomminőség is élvonalas legyen. Este inkább csak átlagos a részletesség, és általában megéri az éjjeli módot kézzel kiválasztani, mert egy picit javít az amúgy jó összképen.

5,22x-es zoomkamera, 50 megapixel

A második zoomkamera is IMX858 szenzort használ, csak 120 mm-es, periszkópos kialakítású, f/3-as optikával, ugyancsak hardveres stabilizálással és PD-autófókusszal.

5,22x-es zoomkamera, 12,5 megapixel

Az automatika nappal újfent remekel: megvan a szokásosan jó részletesség, kontraszt és telítettség, korrekt dinamikaátfogással, és bár este egyértelmű az algoritmus munkálkodása a zajt kiküszöbölve, abszolút elitben marad a nagy tartományú zoom is, megbízható színek mellett. Tényleg remek a sok és tiszta részlet, amit mondjuk a múzeum esetében látunk, és nem botlik meg az expozíció sem éjjeli módban.

10x-es szenzorzoom, 12,5 megapixel

Ha pedig az 5x-ös kamera is 50 megapixeles, miért ne fogjuk 2x-es szenzorzoomra? Úgy tűnik viszont, hogy sajnos tisztán digitális a 10x-es nagyítás, ami nappal csak közepes, este pedig gyenge rajzolatot jelent, szóval a Galaxy S23 Ultrát ez a ritkán használt nagyítás nem izzasztja meg. Zárójelesen tenném hozzá, hogy a 12 mm-es ultraszéles kamerához viszonyítva viszont valós a Xiaomi 13 Ultra 10x-es optikai zoomátfogása, 120 mm-es periszkópos rendszerrel ugye.

Ultraszéles kamera, 50 megapixel

Helló harmadszor, IMX858 és PD-autofókusz, amihez most 122 fokos látószögű, rendkívül széles látóterű optika tartozik f/1,8-as rekeszértékkel és szupermakró móddal 5 cm-ig, csak most hardveres stabilizálás nélkül.

Ultraszéles kamera, 12,5 megapixel

A Xiaomi ultrája szerintem elcsípi a mobilpiaci aranyérmet: az átlag feletti dinamikaátfogáshoz kiemelkedően jó rajzolat tartozik, és még a széleknél, torzításkorrekció után is jó a vonalélesség. Este pedig, bár már messze nem olyan jó a vonalélesség, mint a főkamerával, a szintén nagy szenzoros Magic5 Próval együtt oktatják a sötétben szenvedő S23 Ultra, iPhone Pro és Pixel 7-féle mezőnyt, bár ezúttal is érdemes éjjeli móddal kattintani.

Ultraszéles makrók (első sor), főkamera közelképek (f/1,9: második, f/4: harmadik)

Az ultraszéles kamera 5 cm-ről is talál fókuszt, és ha a dedikált makró módot bekapcsoljuk, ami kicsit megtolja a színeket és a textúrákat, rendkívül részletes közelképeket kapunk. Mondjuk a makrók pont megtűrnének az első sorban látottaknál elmosottabb hátteret, ám azért vagyok itt, hogy hasznos tippeket adjak olvasóinknak: használjuk nyugodtan közelkép készítésére a főkamerát, 2x-es szenzorzoommal, és máris elhomályosul a háttér! Ezt mutatom f/1,9-es és f/4-es rekeszértékkel is: míg az előbbinek a legjobb az optikai háttérelmosása, az utóbbi előterében egy picit több részlet marad éles, így érdemes váltogatni a két blendeállás között témától függően. A makrók így is, úgy is kiválóak, akárcsak a fotós összkép: a Xiaomi odatette magát, és nagyon közel a dobogó teteje. Ám nem lehet csak az egyik oldallal foglalkozni és az önfotózást elhanyagolni, ami felesleges öngól.

Videók, multimédia

Ha az előlapot megszóltam a 1080p korlátért, akkor a hátlapot megdicsérem a négy látószögben elérhető 8K 24 fps videóért, amit a fő- és 3x-os zoomkamerával demonstrálok.

Ekkora felbontásra persze semmi szükség, főleg nem darabos 24 fpssel, és láthatóan visszafogott a mozgáskiegyensúlyozás, ami kapásból feljavul 4K 60 fpsre váltva.

Ez is opció mind a négy kamerával, viszont itt sem tudunk felvétel közben váltogatni köztük, csak ha leállítjuk. A fenti klipet PC-n fűztem össze veszteségmentesen, amit azért fontos megjegyezni, mert alacsony bitrátával a 4K 60 fps videó láthatóan kevésbé részletes, mint lejjebb a 4K 30. Mindazonáltal a jó minőségből az előnyös expozíció, fókusz, fehéregyensúly és dinamikaátfogás is kiveszi a részét, bár a sztereó hang inkább csak átlag feletti tisztaságú, hallható szűréssel, ezen is lehetne finomítani.

A tuti választás a 4K 30 fps kitűnő részletességgel (bár észrevehető élesítéssel) és menet közben elérhető lencseváltással. Ezzel csak annyi gond van, hogy felvétel közben csak a csúszkával tudunk ugrani a négy látószög között, a pontos váltáshoz igazán ott lehetne a 0,5x-ös, 1x-es, 3x-os és 5x-ös ikon. Elég jó a képstabilizálás minden kamerával, persze a két teleobjektívvel jobb egy helyben maradni. Este komoly előnyben van a főkamera a többihez képest hatalmas szenzorjával, gyakorlatilag zéró képzajjal és tűéles képpel, csak egy kevés vibrálás látható a fényforrások környékén, amit az iPhone Pro hatékonyabban kiküszöböl. Így is szuper a minőség, illetve egész jó a zoomkamerákra váltva, de látványosabban gyengébb az ultraszéles egységgel.

A Xiaominak is van akciómódja, bár 1080p-n és 30 fpssel nem olyan hatékony, mint az almás megoldás nagyobb felbontáson. Így is jól használható gyorsabb mozgás vagy forgás közben, csak a folyamatos videó és folyamatos videó pro fantázianevek félrevezetőek – a különbség annyi, hogy az előbbi a normál, az utóbbi az ultraszéles kamerát használja, és ezt simán oda lehetne írni. A Xiaomi összességében remekül kamatoztatja hátlapi videós képességeit az elit versenyben, de még mindig maradt tere a fejlődésre úgy hangminőség, mint az elhanyagolt előlap oldaláról.

[+]

A csúcsminőségű HDR10+ / Dolby Vision panelhez megvan a Widevine L1 CDM védelem és a sztereó hangszórópár, ami egy kicsit csalódás. A hangerő jó, ám a maximumon a vékony és éles hangok miatt nem túl szép az összkép, vagyis inkább az összhang. 80%-on kerekebb, jófajta közép és magas tartománnyal, ám még mindig különösebb tér és mélyek nélkül. Nem a világvége, és a Xiaomi nem spórolta le az előtelepített lejátszókat, hogy gond nélkül futtassunk vagy vetítsünk ki HDR és 8K videókat helyi állományból.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

Az Ultra két nanoSIM-et fogad be minden hazai 4G és 5G sáv használatával a gyakorlatban is, az eSIM kimaradt. A beszélgetési minőség mindkét oldalon remek: tiszta, erélyes, hatékonyan szűrt a hang zajosabb környezetben is. A közelségérzékelő mizériától a Xiaomi viszont képtelen szabadulni: öt hívásból legalább egyszer bekapcsolt a képernyő a fülemnél, amit aztán az el is kezdett használni, és amikor mondjuk az órát elindította, elemelve a fültől hiába hadonásztam a szenzor előtt, mivel a hívásképernyő a háttérbe került, a kijelző bekapcsolva maradt. Ugyan már, Xiaomi, hány év lesz ezt kijavítani, és miért csak mi jegyezzük meg az ilyesmit a tesztekben? A WiFi 7 modem ritka modern alkatrész, bár a támogatása később érkezhet egy frissítéssel. WiFi 6 routeren mindenesetre kiváló volt a kapcsolati minőség és sebesség (802.11a/b/g/n/ac/6/6E/7, 8x8 MU-MIMO, Direct, HotSpot). A Bluetooth 5.3-as (A2DP, LE, AAC, LDAC, LHDC 5.0), az USB pedig 3.2 Gen1-es (Type-C, MTP, OTG, DisplayPort). A pozíciószerzés villámgyors az A-GPS mellett a GPS (L1, L5), GLONASS (G1), Galileo (E1, E5a), BeiDou (B1I, B1C, B2a) és NavIC (L5) konstellációk használatával. Megvan az iránytű, a giroszkóp, a gyorsulásmérő, a barométer, az NFC és az infra.

[+]

Az 5000 mAh kerek adat, a 6-7 órás képernyőidők pedig igen acélosak a csúcskategóriában, másfél-kétnapos töltésrátával saját használatom szerint. Persze az Ultra annyira jó telefon, hogy egész nap csak nyomkodni akarjuk, és ha ebbe rengeteg játék és kattintás beletartozik, minden nap töltőre fog kerülni. Mondjuk ezért vesz az ember méregdrága mobilt, és 90 wattos villámtöltéssel a háromnegyed órás etetés fájdalommentes, de valószínűleg az 50 wattos vezetékmentes sem tart sokkal tovább. Csak a mellékelt adapter USB-A portjáért és az egyedi Xiaomi töltésszabványért kár: hiába támogatja az Ultra a QuickCharge 4.0 és az USB-PD 3.0 sztenderdeket, ilyen tudású, 100 wattos töltőmről a telefon legfeljebb 21 wattot volt hajlandó felvenni, pedig még egy Samsung is felvesz 38-at. Egy Samsung! A 13 Ultra képes amúgy vezetékesen és vezetékmentesen is más eszközt tölteni.

[+]

Megvenném-e magamnak a Xiaomi 13 Ultrát hatszázezerért – morfondíroztam magamban, amikor a Pixel 7a-ból átköltöztem, és kimenteném magamat a válaszadás alól azzal, hogy mivel egyik sem kapható gyártói forgalmazásban itthon, valószínűleg elkerülném a nem hivatalos beszerzés viselt dolgait. De igazából nekem pont elég lenne a Google referenciamobil tudása harmadáron, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne a Xiaominak számos extrája bármilyen telefon ellen. Ilyen a változtatható apertúrájú, kitűnő főkamera vagy a piac legjobb ultraszéles egysége, de két zoomkamerája és Leica képfeldolgozása is ügyes. Algoritmusban azért a Google-nél az előny, ám a lencseszámban már nem, és zoomban az Apple sem olyan jó még, mint a Xiaomi/Samsung Ultra vagy a Magic5/P60 Pro. Videóban viszont egyértelműen az Apple-nél az előny: jobb a stabilizálás és tisztább a hang, a 1080p önvideó középszerű szelfikkel pedig épp olyan Xiaomi szégyenfolt, mint a rakoncátlankodó közelségérzékelő.

Nincs tökéletes telefon, ám ilyen áron még mindig egy iPhone hibázza a legkevesebbet, de az is igaz, hogy ennyire komplett telefonja a Xiaominak még nem volt, amely hatékony hőelvezetéssel orvosolja a 12 Pro forróvérűségét. Mindez remek fotókkal, elit kijelzővel, villámgyors működéssel, temérdek tárhellyel, hosszú üzemidővel, villámtöltővel és tokkal a pakkban, valamint karakteres, remekül tapadó hátlappal egyértelműen plecsnit érdemel, és beszédes az is, hogy elszomorodtam, amikor a 13 Ultrát a következő tesztelőnek tovább kellett adni. Lehet, hogy hosszútávon a MIUI szoftvertámogatása nem olyan jó, mint az iOS-é, a OneUI-é vagy a Pixeleké, és manapság nagyon nehéz a középkategória kulcsajánlatainak ellenállni, rengeteget spórolva. Ám a Xiaomi újfent bizonyítja: helye van a kameratelefonos bajnokok ligájában, a 13 Ultrának pedig helye lenne a hazai polcokon, úgyhogy tessék csak behozni hivatalosan!

Xiaomi 13 Ultra

Bone123 a.k.a. Hidegkuti Zoltán

Specifikáció

Xiaomi 13 Ultra

	Külső
	Méretek	163,18 x 74,64 x 9,06 milliméter
	Tömeg	227 gramm
	Készülékvédelem	IP68, Gorilla Glass Victus
	Színvariációk	zöld, fekete
	Kijelző képátlója	6,73 hüvelyk
	Képaránya	20:9
	Felbontása	1440 x 3200 pixel (522 ppi)
	Típusa, frekvenciája	12 bit HDR10+ Dolby Vision LTPO AMOLED, adaptív 1-120Hz
	Értesítő LED	mindig aktív kijelző
	Biometrikus védelem	optikai ujjlenyomat-olvasó a kijelzőben, 2D arcazonosítás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Snapdragon 8 Gen 2, 4 nm
	Processzor	1 x 3,2 GHz Cortex-X3 + 2 x 2,8 GHz Cortex-A715 + 2 x 2,8 GHz Cortex-A710 + 3 x 2 GHz Cortex-A510
	Grafikus chip	Adreno 740
	RAM, tárhely mérete	12 / 512 (LPDDR5X / UFS 4.0)
	Memória bővítése	nincs
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTEB1/B2/B3/B4/B5/B7/B8/B18/B19 B20/B26/B28/B38/B40/B41/B66
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.3 (A2DP, LE, AAC, LDAC, LHDC 5.0)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/6/6E/7 (2,4, 5, 6 GHz, HotSpot, Direct, 8x8 MU-MIMO, képernyőtükrözés)
	USB	USB 3.2 Gen 1 (Type-C, MTP, OTG, DisplayPort, képernyőtükrözés)
	Navigáció	A-GPS, GPS L1/L5, GLONASS, BeiDou B1/B1C/B2a, Galileo E1/E5a, NavIC L5a
	NFC	van
	Infra	van
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 13, MIUI 14
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	50 MP főkamera (23 mm, 1", f/1,9 - f/4, PD-autofókusz, hyper OIS) 50 MP ultraszéles (12 mm, 122 fokos látószög, f/1,8, autofókusz, 5 cm-es szupermakró) 50 MP teleobjektív (75 mm, 3,26x-os optikai zoom, f/1,8, PD-autofókusz, OIS) 50 MP teleobjektív (120 mm, 5,22x-es optikai zoom, f/3, PD-autofókusz, OIS) 3D ToF kamera, lézeres fókuszsegéd, dupla LED villanó
	Előlapi kamerarendszer	32 megapixel (f/2, fixfókusz)
	Videófelvétel	8K 24 fps, 4K 30/60 fps, 1080p 30/60/120 fps, 720p 480/960/1920 fps, Dolby Vision, LOG, LUT, éjjeli felvétel
	Jack kimenet	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	5000 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	90 watt (adapter a dobozban)
	Vezetékmentes töltés	50 watt
	Egyebek
	sztereó hangszóró, gyorsulásmérő, fényérzékelő, iránytű, közelségérzékelő, giroszkóp, infra, barométer, pulzusmérés az ujjlenyomat-olvasóval, tok, fólia, adapter, SIM tű a dobozban