T-Mobile Ameo - minden, csak nem telefon

Bevezető, csomagolás

Mint azt bizonyára sokan tudják, a T-Mobile előszeretettel forgalmazza saját neve alatt a HTC egyes termékeit. Az MDA sorozat rendkívül nagy népszerűségnek örvend, bár valószínűleg sok olyan géptulajdonos van, akik még csak nem is tudják, hogy HTC cuccot használnak. Tesztünk tárgya is egy HTC gép, azonban nem az MDA sorozat tagja: ő az Ameo, eredeti nevén HTC Advantage (X7500).

Az okosabb mobilok/PDA-k megjelenésekor visszatérő probléma, hogy valami a hatalmas tudás ellenére kimaradt a szolgáltatáskínálatból. Szerencsére a HTC ez alkalommal gondolt az ezen problémázó felhasználókra, és (talán a világon elsőként) megalkotott egy olyan készüléket, amiből semmi nem maradt ki. Semmi. Gyakorlatilag minden elérhető technológiát sikerült belepréselniük, ám ez a készülék pont emiatt nem lett kompromisszumoktól mentes. Hiába, nem lehet tökéletest alkotni.

Az Ameo egy nagydarab T-Mobile-os dobozban érkezett, ami a szállításnál/előző tesztelőnél valószínűleg kapott egyet, mivel az egyik sarka kissé be volt nyomódva, de annyi baj legyen. Kinyitva elsőként a készülék bukkan elő, tovább kutakodva pedig rengeteg tartozékot találunk: miniUSB kábel, hálózati töltő, T-Mobile-os golyóstoll/stylus kombó, közepes minőségű sztereó headset, kábel a videókimenethez, bőrtok, bőrtokot tartó textiltok, két stylus, vaskos kézikönyv, telepítő CD, valamint a legfontosabb, a QWERTY billentyűzet.

Kedvencem a golyóstoll/stylus kombó, melynek működési elve viszonylag egyszerű: a toll végét az egyik irányba tolva, majd lenyomva a fekete színű toll hegye, az ellentétes irányba húzva pedig egy műanyag stylus bukkan elő. Ezt a mutatványt mindenki 90%-os hatékonysággal el tudta végezni, ami még szomorúbbá tette azt a tényt, hogy nekem tízből legfeljebb egyszer sikerült azt a hegyet elővarázsolni, amelyiket akartam. A miniUSB kábel és a miniUSB-s végű hálózati töltő nem különösebben érdekesek, a videókimenetbe dugható kábel viszont annál inkább, de róla később. A mágneses bőrtokról szintén, van viszont egy fekete színű tok, amibe a gép bőrtokostul elfér - ez az atombiztos védelem jól jöhet, ha a nem túl olcsó gépet táskában hordjuk.

Külső

Nézzük magát a gépet. Az ismerőseim egytől egyig egyetértettek abban, hogy ez valami nagyon durva cucc, sokan azonban nem tudták, hogy mi is ez pontosan. Az interneten több dolgot lehet olvasni, néhányan UMPC-nek, mások egyenesen subnotinak titulálják szegényt, holott egy Windows Mobile alapú telefonos PDA-ról van szó. Nem is akármekkoráról, a gép tömege ugyanis 375 gramm, ami bőr és textiltokkal minden bizonnyal megközelíti a fél kilót is. Ebből könnyedén ki lehet találni, hogy mi a legnagyobb hátránya, illetve hogy mennyira alkalmas telefonálásra.

Az előlapon található a hatalmas, 5 hüvelyk átlójú VGA (640 x 480 pixel) érintőkijelző. A képminőségre egy szavunk sem lehet, a megjelenített kép gyönyörű, kontrasztos, a színek teltek, minden tökéletes. A kijelzőtől balra található az 5 irányú joystick, alatta pedig az OK és a Windows (Start menü) gombok. Ez előbbi hüvelykujjal kifejezetten kényelmesen használható, egyrészt mert jó helyen van, másrészt mert a teteje gumírozott. Ellenkező oldalon felül három állapotjelző LED csücsül, jobbra található a videótelefonáláskor használatos VGA kamera, kissé lejjebb pedig a HTC VueFLO-t bekapcsoló gomb. A rövidítés egy olyan scrollozási rutint takar, ami a gép beépített mozgásérzékelőjét használja, azaz internetezéskor elég döntögetni az Ameo-t a scrollozáshoz - hasonlóan működik, mint a Nokia 5500 Sport-ban található játék, kár, hogy itt semmi másra nem használhatjuk a szenzort (pedig mókás lett volna egy lépésszámláló szoftver).

Hátul a LED-es vakuval ellátott, 3 megapixeles, autofókuszos kamera figyel, közvetlenül a T-Mobile felirat mellett. Alul középen van a reset nyílás, ami elég szerencsés hely, mivel a bőrtökban is meg lehet nyomni. Alul jobbra van a billentyűzet csatlakozója, balra pedig az akkumulátor, a SIM kártya, valamint a miniSD kártya helyét takaró műanyag lap. A memóriakártyát menet közben is lehet cserélni, a fedél elég korrektül össze van rakva, nem tűnt úgy, mintha szét akarna esni. A SIM kártya cseréjéhez viszont el kell távolítani az akkumulátort.

Oldalt is vannak érdekességek, balra van a hangerőszabályzó gomb, alatta egy hangszóró, a videókimenet, a gép töltésére is használatos miniUSB port, valamint a 3,5mm-es jack csatlakozó. A legizgalmasabb a videókimenet: ide kell bedugni a dobozban található kábelt, abba pedig bármilyen 15 tűs D-Sub csatlakozóval ellátott monitort. Maga a kábel egyébként elég rövid, tehát ha valaki valóban ki akarja használni a gép eme funkcióját, annak mindenekelőtt érdemes lesz beszereznie egy hosszabbítót. A funkció egyébként működött, a monitoromat rákötve 17 hüvelyken, 60Hz-n élvezhettem az Ameo VGA képét. Filmnézéskor, prezentáció bemutatásakor, netán képek nézegetésénél viszont nagyon jól jöhet. Túloldalt felül lakik a stylus, alatta van a kamera exponáló gombja, a másik hangszóró, egy szabadon konfigurálható és a bekapcsoló gomb.

A külső QWERTY billentyűzet az Ameo-nál nem csak egy kiegészítő, hanem a gép szerves része, bár anélkül is használható. A géphez - teljesen egyedi módon - mágnesesen rögzül: lehetőség van az aljára csatlakoztatni, ilyenkor a cuccból amolyan miniatűr notebook/HPC lesz. A mágnes nagyon erős, a billentyűzet fejjel lefelé tartva gond nélkül elbírja a gépet, bár ezt a tesztelőkön kívül valószínűleg kevés ember fogja kipróbálni. Ha bőrtok nélkül használjuk, a billentyűzetet simán rá lehet cuppantani az előlapra, ilyenkor az átlátszó rész alatt egy állapotjelző sor lesz a kijelzőn. Hab a tortán, hogy a billentyűzet a bőrtokba is mágnesesen rögzül. Apropó, bőrtok: kifejezetten jól használható darabról van szó, minden gombot el lehet érni benne, van külön hely a kamerának, mágnesesen záródik, de ennek ellenére nagyon stabil. Az egyedüli probléma vele a színe, nem értem, hogy egy fehér/szürke géphez miért barna tokot adtak. Visszatérve a billentyűzetre: QWERTY kiosztású, 48 billentyű van, a pöttyös gomb+space kombóval még ékezetes betűket is tudunk vele írni. A gombok mérete megfelelő, ám sajnos nincs igazi nyomáspontjuk, szinte nem is lehet érezni, hogy megnyomtuk-e őket. Háttérvilágítás szintén nincs, de ezek ellenére megfelelő körülmények között jól használható, bár egy subnotival nem veheti fel a versenyt.

Belső, szoftverek

A gép hardveres tulajdonságaira senkinek nem lehet egy szava sem. Az operációs rendszer Windows Mobile 5.0 for Pocket PC Phone Edition, amit egy 624MHz-s Intel XScale PXA270-es processzor, 128MB RAM (!) és 256MB ROM szolgál ki. A proci és a ROM mérete nem annyira különleges, a RAM mérete viszont egyedülálló, WM 5 alapú gépeknél ennyi memóriát egyedül a HP hx4700-as kapott, az is csak azért, mert eredetileg WM2003SE-t futtat.

ROM-ból körülbelül 110, RAM-ból pedig 83MB áll a felhasználó rendelkezésére. A tárhely azonban ennél jóval nagyobb, hiszen az Ameo-ban található egy 8GB-os MicroDrive is, aminek a tényleges tárkapacitása 7625MB. Ezt olvasva valószínűleg sokaknak felcsillan a szeme, azonban mindenkit ki kell ábrándítanom: jelen körülmények között szinte használhatatlan a tároló, ami annak köszönhető, hogy nem támogatja az USB Mass Storage üzemmódot, azaz a fájlokat kizárólag ActiveSync-en vagy Bluetooth-on kerestül lehet rá átmásolni. Köztudott, hogy az ActiveSync számára már egy pár száz megabyte-os fálj átvitele is legyőzhetetlen akadályt jelent, a Bluetooth pedig nem éppen gyors sebességéről híres. Azaz bármennyire is jó lenne az 5 hüvelykes kijelzőn megnézni pár filmet, azokat sajnos csak a miniSD kártyán át tudjuk a gépbe juttatni, úgyhogy hiába a hatalmas háttértár, a memóriakártya vásárlását nem lehet megúszni. Reméljük, hogy egy jövőbeli ROM frissítés orvosolni fogja ezt a problémát.

A szintetikus sebességteszteket Anton Tomow Pocket PC Mark nevű programjával végeztem. A processzor az elvárt sebességet hozta, a memória viszont jóval gyorsabb volt, mint amire számítottam, ellentétben a fájlrendszerrel, ami kicsit gyengébb, mint vártam. A grafikai teszt apropója a gépben található ATi Imageon W2282-es chip, ami fejlett audio és video képességekkel bír. Ezt alátámasztja a szintetikus teszt eredménye is, mely Fujitsu-Siemens VGA kijelzőjű termékei mellett lekörözi az Intel 2700G grafikus chippel szerelt Dell Axim X51v-t is.

Filmek lejátszásakor sajnos nem domborított ennyire az Imageon. Bár a TCPMP felismerte, a filmeknek a speciális driverrel nem volt képe, csak zöld/rózsaszín zagyvalék. Ez persze lehet a lejátszó hibája is, mindenesetre a videó drivert GDI-ra állítva volt kép, ám így ugye le kell mondani a chip által nyújtott hardveres videógyorsításról.

Gyári extra szoftverekből nincs sok, azok viszont annál hasznosabbak. Az első és egyben legfontosabb a Settingsben elérhető X-Button, mely a Windows Mobile legrégebbi és legnagyobb hibájának kiküszöbölésére alkalmas, azaz segítségével az X gomb valóban bezárja a futó programokat. Alapból úgy van beállítva, hogy az X hosszú nyomásra bezárja, érintésre viszont csak a futó programok közé tegye az alkalmazást, de ezen természetesen lehet változtatni. Szintén a beállításoknál található a VueFLO és a TV Out is, ez előbbinél a döntögetés érzékenysége mellett azt választhatjuk ki, hogy mely böngészőnél működjön, utóbbinál pedig be lehet kapcsolni magát a funkciót, valamint kiválasztani a video formátumát.

T-s programokból kettő található rajta, az egyik a szokásos lottózós/fizetős/e-mail-es, a másik pedig a web'n'walk, ami legnagyobb meglepetésemre az Opera for Pocket PC internetböngésző 8.65-ös verziója. A programra szükség is van, mivel az Internet Explorer az Operaval ellentétben nem támogatja a VGA felbontásban való böngészést.

A Windows Mobile gyári szoftvereinek funkcióiról ebben a cikkben lehet bővebben olvasni.

Telefon, adatkommunikáció, GPS

A telefonos rész elméletileg minden igényt ki kellene, hogy elégítsen, hiszen a készülék négy GSM frekvencia mellett (850/900/1800/1900MHz) elboldogul a 3. generációs hálózatokon is, ismeri az EDGE-t, a UMTS-t és a HSDPA-t is. Ezeket azonban valószínűleg csak internetezéskor fogják kihasználni a leendő tulajdonosok, ugyanis a telefonálás elég macerás a géppel. Az Ameo önmagában szinte nem is alkalmas beszélgetésre, hiszen csak kihangosítva lehet használni, "normál" telefonáláshoz már szükség lesz a gyári vagy egy Bluetooth-os headsetre. Ha valaki tényleg szeretne telefonálni vele, annak érdemes ez utóbbit beszereznie. A gyári headset egyébként zenehallgatásra is használható, hangminősége azonban inkább átlagos, mint jó.

Adatkommunikáció terén viszont nem lehet okunk panaszra. A repertoárból egyedül az IrDA hiányzik, van helyette A2DP-is támogató Bluetooth, valamint 802.11b/g szabványú WiFi. A UMTS-el és az EDGE-el kiegészülve tehát gyakorlatilag bárhol tudunk megfelelő sebességgel internetezni. Az web'n'walk-nak köszönhetően egész jól lehet vele böngészni, a bátrabbak pedig akár MSN-ezni is megpróbálhatnak a QWERTY billentyűzet segítségével.

A GPS vevő nem a megszokott SiRF Star, hanem Qualcomm MSM6275 típusú. Magával a chippel nincs semmi probléma, nem kimondottan gyorsan, de talált műholdakat, azokat nem vesztette el. A navigációs képességeket az iGO 2006-al szerettem volna letesztelni, azonban problémába ütköztem. A miniSD-ről történő telepítés után elindítottam a programot, ami csodálkozásomra a billentyűzethez képest fejjel lefelé indult el. Jót mosolyogtam rajta, majd az iGO menüjében elforgattam a kijelzőt, aztán örültem, hogy a hazai fejlesztésű szoftver ilyet is tud. A kép szépen el is fordult, az érintést érzékelő felület viszont fejjel lefelé maradt, azaz a gombokat nem ott kellett megnyomni, ahol ténylegesen voltak, hanem a képernyő középpontjára tükrözve (tehát az ellentétes oldalon). Gondoltam egy kilépés segíthet, úgyhogy meg is tettem a szükséges lépéseket, majd újra elindítottam a programot, a probléma pedig nem volt jelen - úgy fél percig, aztán újra előjött. Elképzelhető, hogy ez az iGO hibája, nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy a nálam járt Ameo a sajtó számára biztosított darab volt, kissé béta jellegű szoftverrel. A végleges, kereskedelmi forgalomban is kapható változatban minden bizonnyal orvosolva lesz a probléma.

Multimédia, akkumulátor, összegzés

A multimédiás funkciókra már részben kitértem. Filmnézésre elvileg tökéletesen alkalmas lenne az eszköz, hála a nagy kijelzőnek, a gyors processzornak, azonban a tárhelyre való nehézkes másolás miatt jelenleg még nem az igazi. Zeneljátszónak azt hiszem, hogy viszonylag kevesen fogják használni, de elméleti szinten alkalmas rá. Nézzük tehát inkább a kamerákat: az előlapon egy videótelefonálásra vagy önmagunk megörökítésére alkalmas, VGA felbontású található, hátul pedig egy 3 megapixeles, autofókuszos darab figyelget. Ahogy az a képeken is látszik, a minőségre egy szavunk sem lehet, nappal elképesztően szép képeket készít, legfeljebb 2048 x 1536 pixeles felbontásban. Éjszaka segítségül lehet hívni a LED-es vakut, ami itt is kb. annyit ér, mint halottnak a csók. A beállítások átlagosak, fehéregyensúly, kontraszt, telítettség, élesség. A QVGA (320 x 240 pixel) felbontásban történő mozgóképfelvétel mellett szót érdemel még a panoráma mód.

Az akkumulátor üzemidejét a viszonylag rövid tesztidőszak alatt nem sikerült teljesen kitapasztalnom. A gyártó elméletileg 5 óra beszélgetési időt garantál, amit sem megcáfolni, sem alátámasztani nem tudok, úgyhogy jobb híján elhiszem nekik. A PDA-s üzemidő viszont nagyon jónak tűnt, jobbnak, mint egy átlagos Pocket PC-é, ami a 2200mAh-s akkunak köszönhető. A WiFi és a GPS természetesen zabálják az áramot, ezek nélkül, alacsony fényerővel azonban elérhető akár 8 óra feletti üzemidő is.

Érdekes gép az Ameo, egyszerre lenyűgöző és kiábrándító. Mindent belepréseltek, amit csak lehet, majd ezt a rengeteg dolgot belerakták egy kiváló minőségű, példásan összeszerelt készülékházba. Minőséget sugall, semmi sem recseg/lötyög rajta, majdnem minden jó helyen van, könnyen kezelhető, elvileg nagyszerű. Aztán előjönnek az idegesítő hibák, nem lehet a 8GB-os merevlemezve rendesen másolni, a billentyűzet néha inkább teher mint előny, telefonálásra nehezen használható, nagy, nehéz, és mindennek tetejébe valószínűleg drága. A pontos árát még nem tudni, azonban szinte biztosra veszem, hogy kijön belőle egy jobb PDA és egy telefon, sőt, egy UMPC vagy egy notebook is. Ellenük pedig szegény Ameo az operációs rendszere miatt nem veheti fel a harcot, akármennyira különleges is a Pocket PC-k között. Méretét, árát tekintve tehát UMPC, szolgáltatáskínálatában pedig egy elképesztően okos Pocket PC. Elképesztően okos, de semmi lényegi újítást nem tartalmaz , hiszen pl. egy Dell Axim X51v-ből is készíthető hasonló gép, amihez elég egy CF kártya és egy külső GPS vevő (meg egy telefon). Hogy ennek fényében kiknek ajánlanám? Elsősorban a Pocket PC mániákusoknak, a technikai újdonságok rajongóinak, de jól jöhet olyan üzletembereknek is, akiknek elég a Windows Mobile szolgáltatáskínálata, de szükségük van a videó kimenetre és a QWERTY billentyűzetre.

T-Mobile Ameo

Bocha

Specifikáció

T-Mobile Ameo
	Technológia	GSM 850/900/1800/1900MHz, EDGE, UMTS, HSDPA
	Operációs rendszer	Windows Mobile 5.0 for Pocket PC Phone Edition (CE 5.1.465 kernel)
	Méret	98 x 133,1 x 16 mm
	Tömeg	375 g
	Processzor	624MHz-es Intel XScale PXA270
	ROM/RAM	256/128MB
	Kijelző	5 hüvelyk átlójú, 640 x 480 pixel felbontású, 16 bites színmélységű érintőkijelző
	Bővíthetőség	miniSD
	WiFi	802.11b/g szabványú
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0
	GPS vevő	Qualcomm MSM6275 gpsOne (NMEA 0183)
	Audio	3,5mm-es jack kimenet, mikrofon, sztereó hangszóró
	Fényképező	3 megapixeles, autofókuszos CMOS / VGA felbontású CMOS videótelefonáláshoz
	Akkumulátor	2200mAh-s cserélhető Li-Ion
	Egyéb	Csatlakoztatható QWERTY billentyűzet, 8GB-os MicroDrive, HTC VueFLO technológia, videókimenet (VGA), ATi Imageon W2282 grafikus vezérlő