Multimédia
Teljesen egyértelmű volt, hogy a kamerás felhozatallal lesz probléma, 30 lepedős telefonról beszélünk, ne várjunk inkább tőle semmi jót. A neten tök random információk vannak arról, hogy milyen felbontású modulokról van szó, hol 5, hol 8, hol 13 megapixel szerepel. Ha megnézem a készített fotók pixelszámát, akkor az előlapi egységnél 8 megapixeles kép keletkezik, a hátlapon pedig 13 megapixeles lesz az eredmény, de első ránézésre is teljesen egyértelmű, hogy ezek interpolált, digitálisan nagyított fotók, amelyek valószínűleg eredeti valójukban is igen gyenge színvonalúak, mutatok példákat a hátsó modul képességeit szemléltetve:
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Életlen, kontraszt nélküli, beégett, zajos, vagy ahogyan a művelt szakújságíró mondaná egy szóval: pocsék. Ezt tudja a Soyes XS, és nyilván ezen a ponton tényleg halál mindegy, hogy 5, vagy 8 megapixeles a szenzor, ami valójában ezt a rettenetet rögzíti, este meg aztán tényleg game over. Az előlapi termés egy fokkal talán jobb (itt egy példa), de nyilván az is határeset, szóval persze megvannak a 6-os Android beállításai (ISO, fehéregyensúly, meg a többiek), de ez is lényegtelen, ez a kamera valóban nagyon csirke. Videót VGA-ban rögzít, a rend kedvéért legyen itt egy példa, de gondolom sejthető, hogy ez sem túl ütőképes, még ha a rettentő Hauwei m40 szintjét valószínűleg soha és semmi nem fogja már alulmúlni.
[+]
A zenei eszköztár sem tartozik a termék erényei közé, az AOSP lejátszó persze teszi a dolgát, de a felső hangszóróra érkező minőség inkább bántó, mintsem hallgatható, jack nincs, a Type-C-n nem megy ki hang (egy ASUS ROG és egy alapszintű Xiaomi füles volt kéznél, de hiába), a Bluetooth viszont működik rendesen. FM-rádióra nyilván ne számítsunk, equalizer szintén nincs, szóval multimédiás szempontból a Soyes XS mondhatni, hogy pusztán jelzésértékű produkcióra képes.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
