Külső
Az Xperia Z új dizájn vonalat hozott magával, és a ZL sem hasonlít igazán a korábbi típusokra, de a Z-re sem teljesen. Ami mindenképp közös, hogy nagyon jól néz ki. Szögletes, egyenes vonalak, egészen szolid lekerekítések, a Sony-ra jellemző letisztultság jellemzi. Szemből a kikapcsolva egybefüggő fekete felület vonzza a szemet, amit nem tör meg semmilyen gomb, az oldalsó élek a Z-nél látott fényes csíkot tartalmazzák, míg a hátlap teljesen más lett. Változott viszont egy másik fontos paraméter, a fizikai méret is. Közel 1 centivel rövidebb és 2 mm-el keskenyebb lett, ugyanakkor utóbbival egyező mértékben vastagodott is és néhány grammot felszedett. Elsősorban az első két paraméter érezhető eléggé, a ZL szinte egész kompaktnak mondható, főleg hogy a kijelző ugyanakkora maradt. Nem csak az oldalsó, hanem az alsó és felső keretek is igen keskenyek, így szinte csak a képernyőt fogjuk a kezünkben. A vastagodást jól palástolja a hátlap széleinek lekerekítése, a súlykülönbség nem érezhető, szóval itt máris kapunk egy előnyt. A minőség sem szenvedett csorbát, többek között azért sem, mert a ZL sem szétszedhető. Az előlap ezúttal is üvegből készült, viszont a hátlapon a műanyag vette át a helyét. Ez azonban nem probléma, a matt, puha tapintású, kellemesen recézett mintázatú felület jó fogást biztosít, viszont az apró szöszöket szereti gyűjteni. Lötyögés, nyikorgás szóba sem jöhet, kifogástalanul össze van rakva. A külsőhöz tartozó különbség, hogy a fekete és fehér színeken kívül a ZL vörösben kapható, míg a Z lilában. Az előnyök viszont nem járnak ingyen, le kell mondanunk ugyanis az IP57 minősítésről, a ZL tehát nem víz- és porálló.
Elölről a kijelző igencsak meghatározó, mivel majdnem a teljes felületet uralja. Az 5 hüvelykes képátló és a hozzá tartozó fullHD felbontás párosa nyálcsorgató 441 ppi pixelsűrűséget ad. Azonban gyorsan elmúlik a lelkesedésünk, ha bekapcsoljuk. Az élességgel semmi gond, pixeleket nem fogunk látni, a színekkel viszont már baj van. Azok ugyanis nem túl élénkek, és ezalatt nem az AMOLED-féle extrém kontrasztot értem. Az Optimus G tesztelésekor nem véletlenül mértem össze egy Z-vel, ott is látszott a hátrány az IPS-hez képest. Ezt pedig az tetézi, hogy a betekintési szög botrányosan kevés. Igen, abban igaza van sok olvasónak, hogy a telefon használója leginkább szemből nézi a kijelzőt és akkor nincs is gond. Viszont már egy olyan teljesen életszerű szituációban, mint hogy a számítógépem előtt ülök, a telefon pedig az asztalon van mellette, is feltűnik a fehér színű „lepel”. De ha például fotókat nézegetünk a barátainkkal, akik ugye mindenképp oldalról látják a képernyőt, szintén baj van. Nem az a gond, hogy nincs 180 fokos láthatósága, azonban egy csúcsmodellhez és a Sony-hoz is méltatlan az, amennyit tud (és bizony egy sima TFT-ből is lehet jobbat kihozni). A kijelző felett egy Sony felirat, a hangszóró és a szenzorok bújnak meg. Alul nincsenek gombok, sem fizikai, sem érintős kivitelben, mindent a kijelzőről kell kezelni. Van viszont egy mikrofon és egy állapotjelző LED, ami roppant ízléses módon egy vékony csíkként fénylik (több színben), ha valami történt. Fura módon ide, a jobb alsó sarokba került az előlapi kamera, jobbkezes felhasználóknak ez nem biztos, hogy tetszeni fog.
Az újfajta hátlapról már esett szó, viszont arról még nem, mit is találunk itt. Felül van a kamera, ami a Z-hez képest jobb helyre került. Egyfelől középre, másrészt pedig beljebb, így kevesebb az esély, hogy az ujjunk belóg a lencse elé. Közvetlenül mellette egy LED villanót és a kihangosítót látjuk, majd középtájt egy Xperia felirat vonzza a szemet. Lent pedig egy ajtószerű fedél vár minket, ami nem mást rejt, mint a microSIM és a microSD nyílását. Mi több, még egy OFF jelű reset gombot is tettek ide, felkészülve arra az esetre, ha teljesen lefagy a telefon (az akkut meg nem lehet kivenni ugye).
Oldalt is történtek változtatások, például a csatlakozók nincsenek fedéllel védve. Baloldalt a microUSB árválkodik, míg felül a 3,5 mm-es jack kuksol, alul viszont semmi sincs, csak a nyakakasztó helye (ha valaki ilyenre vágyna). Jobboldalra viszont jutott néhány dolog. Középen van a hangsúlyos bekapcsoló/lezáró gomb, ekkora telefonnál ez nagyon kényelmes. A Z-nél elég bután alulra tették a hangerőszabályzót, itt viszont a felső részre költözött, ami sokkal jobb. Végül az androidos okostelefonok fehér hollóját, a kameragombot sem felejtették le, úgyhogy itt minden megvan és minden a helyén van.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
