Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

Közel teljes az adatkommunikációs paletta, hiszen az infrán kívül minden van, beértve az NFC-t, a villámgyors navit (A-GPS, GPS, GLONASS), a fejlett Bluetooth-t (4.1, A2DP, LE) és a szokásos USB átvitelt (2.0, MTP, OTG, MHL 3.0). Az adatátviteli szabvány fejlettebb, mint a hazai hálózatok: Cat.6-os LTE-n mindenesetre elméletileg 300 Mbps-os letöltési sebesség is elérhető, a jó öreg 3G-n pedig 42 Mbps-os átviteli ráta. A készülék egy darab nanoSIM-et fogad be, létezik kétkártyás variáns is. A beszélgetési hangminőség jó, a hangerő fülsüketítő szintig felcsavarható, viszont a beszédhangok, bár tiszták, lehetnének valamivel teltebbek is. A másik oldalon rendben megértették a mondandómat. A 802.11a/b/g/n/ac szabványú, kétcsatornás WiFi modem támogatja a MiMo-t, a DLNA-t, a Direct és hotspot funkciókat, érzékenysége kitűnő.

Megfelelő hálózaton Cat.6-os LTE sebességek is elérhetők, a kis fül mögé pedig akár 200 gigabájtos microSD-t is be lehet rakni [+]

Mit vétett a felhasználó, hogy idén iPhone-tól Galaxy-n át Xperiáig mindenütt csökken az akkumulátorméret? A Z3 pedig ellenállhatatlanul bírta a gyötrést, ahogy azt a Sonytól megszoktuk, 2900 milliamperórás telepével és a Snapdragon 810-es chipsetjével a Z5 viszont legfeljebb csak jó az üzemidő terén, nem kitűnő. No azért az ötórás képernyőidő ellen nem szabad panaszt emelni, akinek nem mindene a Z5, másfél-kétnaponta is ráér etetni, ami a gyorstöltővel elvileg villámgyors dolog. Kár, hogy itt spórolt a Sony: a dobozból hagyományos, lassabban töltő adapter figyel elő, nem Quick Charge 2.0-s. Akad Stamina és alapfunkciókra korlátozó UltraStamina mód is a sötétebb napokra. A legnagyobb étvággyal a kijelző, a játékok és a kamera lakmározik, a készenléti fogyasztás ellenben kellemesen alacsony. Böngészni szokásos fényerőn 11 órán át tudtunk egyhuzamban, a MinDigTV HD adását pedig tíz órán át sikerült streamelni egy töltéssel.

Jó készülék lett az Xperia Z5, bár akad még pár javításra váró apróság [+]

A Sony Xperia Z5 jól sikerült és jó drágán mérik: kártyafüggetlenül mintegy 240 ezer forintért, azaz S6 edge+ és az iPhone 6s kategóriájában versenyez, míg az LG G4, a One M9, a Huawei P8 vagy a Galaxy S6 kedvezőbb áron megkaparintható. Amit ezért a kisebb vagyonért kap a felhasználó, viszont magáért beszél: a Z5 roppant mutatós lett (kár az éles sarkakért), villámgyors (bár a játékok felhevítik a hátlapot), a kamera szempillantás alatt fókuszál és jó képeket lő (csak raknának már bele komolyabb kézi módot), az audioképességek kiválóak (jól szól a sztereó hangszóró), a szoftvercsomagra pedig nem lehet panasz. Lehetne mondani, hogy az új kamerán és a jó helyen, jól működő ujjlenyomat-olvasón kívül most sem történt hatalmas előrelépés (mindjárt mondjuk is), csak hát az előd is jó volt, és a Sony továbbra is példát mutat összeszerelésével, anyaghasználatával, por- és vízálló tulajdonságaival és üzemidejével, még ha az utóbbi ezúttal csak szimplán jó, és nem kiváló.

Mégsem tudunk elmenni amellett, hogy alig három hónapja futott be az Xperia Z3+, a Snapdragon 810-es SoC pedig három hónap múlva már ki is futhat, így alighanem készül már a Snapdragon 820-as frissítés a Sony boszorkánykonyháján. Ilyen tempós generációváltás mellett nehéz volna az eszközt a Z2, a Z3 vagy a Z3+ tulajdonosoknak ajánlani, a középső darab ráadásul nemcsak kedvező árú manapság, hanem az üzemideje is jobb. Bárki más viszont, aki szeretne egy ízig-vérig prémiumkategóriás készüléket, és vajmi keveset érdekli, hogy mi volt három hónapja a gyártó háza táján, erre az Xperiára is nyugodt szívvel beruházhat. Ha a revolúció el is maradt, a Z5-tel a japán gyártó végre határozottat lépett előre, most viszont a piacnak kell bizonyítania, hogy vevő-e rá.

Sony Xperia Z5

Bone123

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!