Hardver, UI
Nem a Snapdragon 810 a Qualcomm rendszerchip történetének ékköve, a négy másfél gigahertzes Cortex-A53 és a négy, két gigahertzes Cortex-A57 mag ugyanis hajlamos fűtőtestként működni, a Sony mindenesetre többé-kevésbé kordában tartja a nagy erejű hardvert. Más gyártó az órajelet szabályozza le, a Geekbenchet sorozatban lefuttatva viszont azt vettem észre, hogy a Sony melegedés esetében inkább egymás után kapcsolja le a Cortex-A57 magokat: a harmadik körnél négyből kettő működött korlátozott órajelen, az ötödiknél pedig már csak egy segítette a Cortex-A53-as kvartettet. Mégsem maradt hiányérzetem: az Android 5.1-es felület fürge, megakadás csak komoly háttérfolyamatnál és nagy ritkán képernyőfeloldásnál fordul elő, az alkalmazásváltást és a multitaskingot pedig rendben megoldja a 3 gigabájt RAM.
A kétlépcsős kameragombbal gyorsan elindítható a fényképező [+]
| Teljesítmény-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Benchmark | Sony Xperia Z5 | Samsung Galaxy S6 edge+ | HTC One M9 | LG G4 |
| Rendszerchip | Snapdragon 810 | Exynos 7420 | Snapdragon 810 | Snapdragon 808 |
| AnTuTu Benchmark 5.x | 62301 pont | 70948 pont | 56588 pont | 49597 pont |
| Vellamo Browser | 4906 pont | 5224 pont | 3599 pont | 4131 pont |
| Vellamo Metal | 2356 pont | 2503 pont | 2181 pont | 2241 pont |
| Geekbench 3 (single) | 1379 pont | 1495 pont | 1182 pont | 1100 pont |
| Geekbench 3 (multi) | 4382 pont | 5170 pont | 3792 pont | 3495 pont |
| GFXBench Man. onscreen | 27 fps | 15 fps | 23 fps | 9,3 fps |
| GFXBench Man. offscreen | 26 fps | 25 fps | 23 fps | 14,9 fps |
| GFXBench T-Rex onscreen | 53 fps | 37 fps | 49 fps | 24,5 fps |
| GFXBench T-Rex offscreen | 57 fps | 57 fps | 49 fps | 34,32 fps |
A böngészés és más CPU-intenzív feladat sem kottyan meg a Z5-nek, mondjuk ilyenkor langyosra melegszik a készülékház, komolyabb játékot futtatva pedig nem hazudtolja meg önmagát a Snapdragon 810: jelentősen felmelegszik a hátlap teteje, bár túl komoly fps visszaeséssel ez nem jár. Nem volt kint 30 fok, hogy a korábbi generációknál túlmelegedő Sony kamerát megpróbáljam leállásra bírni (nem perverzióból, hanem tesztelői kötelezettségből), mindenesetre, a tesztidőszak alatt úgy tűnt, hogy ha ki nem is oltotta, a Sony megbirkózik a termelődő hővel, minden magnak úgysem kell órákig egyszerre járnia. A belső tároló 32 gigabájtos, amiből 21,5 gigabájt használható fel szabadon, microSD kártyából pedig akár 200 gigabájtosat is be lehet helyezni, bár nem minden sarki fűszeresnél lóg ilyen a polcon, az alkalmazások adatmappáit pedig nem lehet áthelyezni.
[+]
A Sony valahol félúton megállt a Material Design stílusú Android Lollipop és az egyénire szabott gyártói felület között, és ez így van rendjén. Aki használta már az 5.1-es főverziót, annak a kártyapakliszerűen pörgethető alkalmazásváltó, a felülről lehúzható értesítési- és kapcsolópanel, a szellős és átlátható beállítások menü és névjegyzéklista, no és persze a Chrome is ismerős lesz, hiszen ez a Z5 első számú böngészője. Az olyan alapvető lollipopos funkciókon túl, mint a második vagy vendégfelhasználó hozzáadásának lehetősége, olyan extrák is járnak, mint az alkalmazásváltóból elérhető kis ablakos appok – mondjuk az AOSP-alapú böngészőé (ez a második számú), a naptáré vagy a zenelejátszóé. Ezek az ablakok mindig az előtérben maradnak és könnyedén lecsukhatók vagy teljes képernyőre nyithatók (az AOSP-alapú szoftver ilyenkor Chrome-ra vált).
[+]
A kezdőképernyőn 4 x 4-es az ikonkiosztás (5 x 5 ikon is kényelmesen elfért volna), ide lehet dobálni a különféle minialkalmazásokat, a Sonytól akad jó néhány (pl. What’s New tartalomajánló). A tálcára öt ikon fér. Az átrendezésnek és a témaváltásnak az asztal egy üres részének hosszú megérintésével lehet nekifutni. Témából akad fizetős és ingyenes, sokszínű és visszafogott, csicsás és Material Design stílusú, lehet velük játszadozni. Aki nem barátja a bekapcsoló billentyű nyomogatásának, a képernyőt kétkoppos módszerrel is felébresztheti, persze a legfontosabb újítás pont a praktikus helyen elhelyezett ujjlenyomat-olvasóhoz kapcsolódik.
[+]
Legfeljebb öt ujjmintát lehet regisztrálni, és mindegyikhez hússzor kell megérinteni a bekapcsolót – azért ennyiszer, mert egyszerre mindig csak egy apró mintát lehet bevinni, lévén keskenyebb az érzékelő felület, mint a riválisoké. Egy húszas kör során akár több ujjat is regisztrálni lehet, ám a legbiztosabb egyet minden oldalról és magasságból megtanítani. Ha megvagyunk, és biztonsági PIN-t vagy jelszavat megadtunk, máris bekapcsol a biometrikus képernyőzár. Tízből nagyjából hétszer sikeres az azonosítás: a gombot lenyomva és nyomva tartva nem mindig jön össze az azonosítás (talán az ujj szétterülése miatt), lenyomva, majd felengedve, de az ujjat rajta tartva viszont jóval megbízhatóbb – nyilván ehhez is hozzá kell szokni, és máris hatékonyabbá válik a dolog. A legjobb az egészben az, hogy az azonosítás egy másodpercnél hamarabb végbemegy, már-már a huawei-i sebességeket felidézve.
[+]
Akad azért egy-két furcsaság is. Ha valamely okból kikapcsolná az ember a képernyőzárat (mondjuk pár percre vagy órára kölcsönadná Z5-jét), az összes regisztrált mintát törli a rendszer, így visszakapcsoláskor lehet beállítani mindet újra. Nem logikus. Az is érdekes, hogy a kamerát a billentyűjével aktív képernyőzár mellett is el lehet indítani, módot váltani vagy a beállításokat elérni viszont csak az ilyenkor felugró zárképernyő feloldása után. Végezetül meg kell említeni, hogy egyelőre nem jár extra ujjlenyomat-funkció a zároláson túl, gondolok alkalmazás- vagy adatvédelemre, esetleg gyors bejelentkezésre. Az Android 6.0 Marshmallow kapcsolódó szolgáltatásaira viszont alighanem felkészült a Sony, és egyre több fizetési mód kezd elterjedni a biometrikus azonosítás támogatásával, úgyhogy ami késik, nem múlik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
