Kamerák, multimédia
Míg akad rivális négy kamerával mobilkészülékén, a Sony megelégszik kettővel, bár arra, hogy a lényegesen megnövekedett házba miért került kisebb (1/5”) és alacsonyabb felbontású szelfikamera (5 megapixel), ráadásul fixfókusszal az autofókuszos előddel összevetve, „mert Sony” a legegyszerűbb válasz. Egyébként ilyen képet készít. A hátlapon is magányosan várja a 19 megapixeles MotionEye kamera a fényt, az f/2-es, a széleinél igen puha rajzolatú lencsét sem gondolták érdemesnek a cserére. Optikai stabilizálás még mindig nincs, a prediktív hibrid autofókusz viszont továbbra is előnyös, akárcsak a LED villanó, a fehéregyensúlynál használt infraszenzor vagy a kétlépcsős exponáló. Érintőfókusz is akad, mondjuk a 960 fpssel történő szuperlassítás esetében ez pont nem adott, az autofókusz ilyenkor pedig nem csak lassú, közelre képtelen élesíteni.
Ebben a módban egyébként is a tízből egyszer elv érvényesül: a szoftver nem ismeri fel, mikor érdemes a szuperlassítást elkezdeni, így ezt továbbra is nekünk kell kérni, és mindössze 1-2 tizedmásodperc lassítható le HD felbontáson. Az újdonság persze a Full HD rögzítés, ám a szenzorba épített DRAM réteg annyira szűkös, hogy igazából csak egy pillanat lassítható le ekkora felbontáson, így a dolognak még kevesebb a gyakorlati haszna. Inkább volna opció a 480 fps-es rögzítés hosszabb ideig vagy folyamatosan, de a 960 nyilván jobban mutat a specifikációban. És persze a végeredményeken is, csak nagyon ügyesnek kell lenni rögzítéskor.
Idővel azért a legendásan elmaradt Sony kameraszoftver is fejlődött, bár kissé szétszórt, mert külön akad AR felvétel, 3D arc/tárgyszkennelés, illetve elmosott háttér szoftver, amelyek a panorámával, az effektekkel és a hangos képpel azért a főalkalmazásból is elérhetők. A kézi mód DNG RAW mentést továbbra sem kínál, ahogy camera2 API támogatás sincs. Ellenben 2 másodpercig szabályozható a záridő (ilyesmit állványról érdemes csinálni) és ISO12800-ig az érzékenység, amivel tényleg látni lehet a sötétben, viszont a döbbenetes mennyiségű, elmosott zaj miatt nem sokat.
A Sony inkább az automata módot erőlteti, ami maga dönti el, mikor melyik beállítást vesse be – a kézi módban külön kérhető HDR-rel egyetemben. Az ellenfényes fotóknak a dinamikajavítás mellett ugyanakkor van egy hátránya: puhábbak és részlettelenebbek az ilyen felvételek a hagyományosnál. Ezen a konkurencia többelemes képfeldolgozással javít, kíváncsian várom, a Sony mikor csatlakozik ezen trendekhez.
Te is pont ilyen telefont használsz? Fotóztál vele? Töltsd fel a képeidet a Fototrendre, hogy mások is lássák, mire képes a kamerája!
A nappali képminőség mindazonáltal lényegesen jobb, mint pár éve, amikor a dinamikával és a fényméréssel is akadtak kifogásaim. Bár puhák a sarkoknál a részletek, valamint zajmentesítés és túlélesítés nyomai is felfedezhetők, 19 megapixelen kellő mennyiségű részlet rögzül akár A4-es nyomtatásra, akár 4K monitoron történő visszanézésre. A megbízható és gyors működés okán az XZ2 Compact hasznos apró fotómasina, amely makrók esetében is jó sok részletet megmutat, bár néha érintőfókuszálással sem oda téved az élesítés, ahova az ember szánja. Este nagy szenzor dolgozik a jófajta képekért, viszont szűkösebb a blende a konkurenciával összevetve és az optikai képstabilizálás is kimaradt. Így aztán a ketyere rövid záridőket és magas érzékenységet preferál, jó sok részlet elvesztésével és gyakori túlexponálással, amelyen kézi móddal lehet javítani, elfogadható eredményekkel. Nem árt persze a stabil kéz, ha az ember 1/8 másodperc fölé megy.
Videofelvétel legfeljebb 4K-ban rögzíthető 30 fpssel (egy példa), SteadyShot szoftveres kiegyensúlyozással – ebből a legjobb, öttengelyes fajta csakis 1080p / 30 fps mellett működik. Az izgalmas újdonság persze a HDR felvétel Full HD vagy 4K felbontáson (egy példa), amivel tényleg megnő a felvételek dinamikája, ám az eredmények a HDR kompatibilis XZ2 Compact kijelzőjén visszanézve is fakóbbak, a nem HDR kompatibilis eszközökön pedig még határozottabban. A 30/60 helyett elérhető 24 fps ráadásul szaggatottá teszi az eredményeket – noha számos mozifilm ezen a sebességen fut (legalábbis az NTSC régiókban), a tűéles mobilfelvételeken a mozgások láthatóan darabosabbak. A visszajátszás problematikája miatt is hasznosabb inkább kihagyni a HDR-t, a 1080p / 60 fps opció például gördülékenyebb felvételeket szül, bár ott semmilyen stabilizálás nem érhető el. Sokat elmond a fejezet a Sonyról: akad egy rakás videós funkció, de egyszerre az összes előny nem használható ki, miközben az iPhone X vígan rögzíti az atom stabil 4K felvételeket 60 fpssel, dupla stabilizálással és 2x-es optikai zoommal. De legalább az Xperia sztereó hangot vesz fel, meglehetősen tiszta minőségben, az Apple-féle monóval szemben.
A Zene előadók, albumok, számok, műfajok és mappák szerint rendszerezi a helyben tárolt állományokat, emellett hozzáfér a Google Drive és az otthoni vezetékmentes hálózat számaihoz, amennyiben a felhasználó a dolgot beállítja. Akadnak lejátszási listák és várólisták, a szoftver pedig borítóképet is vadászik, ha a saját mappában nem volna. A Google Play Zene is elérhető, az FM-rádió ellenben kimaradt, és ennél is sajnálatosabb, hogy a jack kimenet is. A dobozolt headset márpedig ilyen, úgyhogy azzal és más esetben is a mellékelt átalakítóval kell bajlódni. Vagy Type-C-s fülest venni. Vagy Bluetoothosat. Innen fúj egyébként a szél, a Sonynak pedig éppenséggel vannak minőségi audiokellékei. Tulajdonképpen az XZ2 Compact is az: a fülesre tiszta, dinamikus és erélyes hang jut, bármilyen lefülelhető zaj vagy érzékelhető áthallás nélkül. Erre még a DSEE HX hangzásjavítás is rágyúr. Vezetékmentesen pedig LDAC és AptX HD nagyfelbontású kódolások közül ehet választani.
Megmaradt a sztereó előlapi hangszórópár S-force Surround fantázianévvel, ami jó minőségben szól a konkurenciával összevetve, kellően hangos is, bár a maximumon a fúvós és ütős hangszerek, meg egyáltalán a zúzósabb hangok torzulnak, lejjebb véve ez nagyrészt elmúlik. Valamennyi mély hang is kiáramlik a rácsok közül, csak nem régi, jó BoomSound szinten. Akárhogy is: ez az ideális hangszórómegoldás, nem az alul könnyen eltakarható, monó. Kár, hogy a hozzátartozó dinamikus rezgésfunkciók, amelyek mintegy mobilos force feedback eszközzé teszik a Xperia XZ2-t, a 12,1 milliméterre hízott Compactba valahogy nem fértek bele. Videolejátszóból viszont több is, mert az Album, a Fotók valamint a Video & TV Sideview is alkalmas a klipek elindítására, akár 4K-ban és HDR-rel, a 10 bites HEVC kódolást is megeszi a kis Sony reggelire. A készülék egyébként alkalmas standard videók felturbózására színes-szagos HDR-re, de ez a gyakorlatban nem sokat oszt vagy szoroz. DivX, AC3 és a felirat támogatás nincs, ilyen tartalmakhoz másik lejátszó szükségeltetik, mondjuk a VLC Player.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!