Bevezető, külső
Hosszú ideje vagyok a Sony aktív zajszűréssel szerelt, vezeték nélküli fül- és fejhallgatóinak a kedvelője, mindig örömömre szolgált, ha volt lehetőségem kipróbálni őket. Így természetesen akkor is megörültem, amikor a japán cég magyar képviseletétől megkeresést kaptam, hogy érdekelne-e egy új audiotermék, amit még a bemutató előtt ki is tudnak futározni hozzánk, lehet tesztelni, és lesz online kerekasztalbeszélgetés is a régiós kollégákkal, ahol elmondják, szerintük miért és mire jó az új cucc. Hazudnék, ha azt mondanám, nem csalódtam kicsit, amikor rájöttem, hogy nem a WH-1000X szériából érkezik a Mark 5, hanem valami más lesz a téma, aztán megláttam a WF-L900-at és csalódottságom el is párolgott.
Sőt, örömbe csapott át, amikor kiderült, a marketinges részleg úgy döntött, könnyebben megjegyezhető, kimondható és leírható módon is elkereszteli az új terméket, melynek így a becsületes neve LinkBuds lett. (A korábbi névadási séma sem totál érthetetlen egyébként, a fejhallgatók esetében WH a Wireless Headphones, a fülhallgatókéban a WF pedig a Wireless Free rövidítése, az X előtti szám a terméket, az M utáni szám pedig a generációt jelöli.)
[+]
A LinkBuds megjelenésében egyszerre hasonlít egy bagelre, egy bevásárlókocsi kerekeire és egy futurisztikus űrhajóra szerintem, de más open-ear fülhallgatóra biztosan nem. A fülesek két részből állnak, a felsőben kapott helyet minden elektronika és az akkumulátor, illetve itt csatlakozik a tokhoz és ezen keresztül tölt is. Az alsó rész ezzel szemben csak a hangok megszólaltatásáért és a külvilág hangjainak beengedéséért felel. Itt van ugyanis a gyűrű formájú, középen nyitott 12 milliméteres meghajtó, a hangszórót fedő membránt egyedi módon a házba integrálva. A Sony állítása szerint különböző országok lakóit vontak be a termékfejlesztésbe, akiknek adottságait megvizsgálva tervezték a formát úgy, hogy az minél többeknek kényelmesen illeszkedjen a fülébe.
[+]
A stabilitást szolgálja a dobozban található öt pár csúcsos kis gumi is (XS-től XL méretig), melyeket a LinkBuds felső részére lehet ráhúzni és a fülkagyló antihelix részén támasztják meg az eszközt. A gyűrű a tragus és az antitragus között akad meg, a hallójárat bejáratában, a conchában. Nekem az M-es méretű gumicsúccsal kényelmesen ült a fülemben a LinkBuds, de a barátnőm még csak kipróbálni sem tudta, túl kicsi füle van hozzá. Nálam a stabilitással nem volt probléma, egyszer mozdult el a fülemben a füles, akkor viszont meg sem állt, amíg ki nem ugrott. A felső rész a nehezebb, egyszerűen kihúzta a súlya. A kényelem hosszú távú, több órás használat során is érvényes, nem éreztem kellemetlen nyomást, húzást a fülemen, de a 4,1 grammjukkal annyit azért igen, hogy emlékezzek rá, épp fülhallgatóval járkálok. A fej síkjából a fülhallgató nem nagyon áll ki, de ha oldalunkra fordulva ledőlnénk vele, akkor kellemetlen élményben lesz részünk.
[+]
Két óra folyamatos zenelejátszás, telefonálás és videó nézés mellett a LinkBuds harminc százalékot merült, a Sony üzemidő kapcsán 5,5 órányi visszajátszást ígér egy töltéssel és 12 óra extra naftát a töltőtokban. Tíz perc a bölcsőben másfél órányi működésre elég energiát ad. A bemutatón nagyon hangsúlyozták, hogy milyen apró a készülék, ez a hordozó tokra is igaz: 34 gramm és akkora, mint egy jegygyűrűs díszdoboz. Ennek viszont hátránya is van, ráadásul több. Nincs vezeték nélküli töltés, csak az USB-C-n keresztül szed fel áramot (5 wattal) a bölcső. A fedelet nem mágnes tartja a helyén, hanem egy nyomógombos kampós zár. Az állapotjelző LED (zölden világít, ha elég a töltöttség, pirosan, ha 20 százalék alá esett, kéken villog párosítás módban) alatti gombot benyomni egy kézzel tanulandó művelet, ráadásul a zsanér szó szerint fellöki a tetőt, ami kiránthatja kezünkből a fülest. A bölcső hátulján a töltőcsatlakozó mellett egy párosításra kényszerítő gombot találunk, alul apróbetűs rész, felül Sony logó. Kinyitva a két füles néz ránk, helyük egyértelmű, de szürke L és piros R betű is segít őket visszatenni. Az alsó részt mágnesek, a felsőt két apró kampó tartja a helyén, kivenni-bedugni egyszerű művelet, nem kell precíznek lenni sem, mert ha a tok fedelét lecsukjuk, az mindent a helyére tol.
[+]
A kialakítás IPX4 szabvány szerint cseppálló, ráadásul valamennyire környezetbarát is. A cég állítása szerint újrahasznosított anyagokat is felhasználtak a termékben, a csomagolás pedig teljesen műanyagmentes. Utóbbit én is tudom bizonyítani, a fülhallgatón és a töltőkábelen kívül más nem tartalmazott műanyagot a dobozban. Fehérben (ami inkább piszkos szürke) és szürkében (ami inkább fekete) kerül piacra az eszköz, a matt műanyag bő egy hét alatt nálam nem szedett magára foltokat vagy karcokat.
Használat, hangzás
Mivel a LinkBuds közepén vagy egy lyuk hangátjárónak, így a külvilágot folyamatosan úgy fogjuk érzékelni, mintha szabad lenne a hallójáratunk. A Sony-nál kimondottan ez volt a cél, a fülhallgatót arra tervezték, hogy az eszközt viselője hosszabb ideig használhassa, miközben a külvilágot és hívások közben saját magát is tisztán hallja. Utóbbi tapasztalataim szerint tökéletesen működik, telefonálni a LinkBuds használatával kényelmes és jó, a vonal túlsó végéről sem érkezett panasz a hangomat illetően. Ezért a V1-es processzor felel, ami DAC és félmilliárd mintával betanított mesterséges intelligencia segítségével képes megkülönböztetni a felesleges háttérzajokat a beszélő hangjától. A mikrofonok által felvett hangerő és hangminőség is jó, ugyanakkor erős háttérzaj mellett digitális visszhangot tapasztaltam több alkalommal, ezt hallani a lenti videóban. A vonal túloldaláról beszélő másik fél hangját mi tisztán és természetesen halljuk, csak az egyik füles is használható magában hívásokhoz és tartalom hallgatásához is.
Ez az élmény kicsit szétesik azonban akkor, ha zenét akarunk hallgatni. Csendesebb környezetben, így otthon, irodában, futópályán nincs annyi zavaró külső tényező, viszont egy forgalmasabb közlekedési csomópont, vagy épp egy régi BKV busz zaja már elnyomja az 50-60 százalékos hangerőn szóló zenénket, egy csendesebb hangokkal operáló dalt (például Sloppy Jane-től a Party Anthem első fele) teljesen élvezhetetlenné téve. A fülhallgató képes automatikusan növelni vagy csökkenteni a külvilág zajainak megfelelően a hangerőt, de ez számomra inkább volt zavaró, mint kellemes. Csendes környezetben ülve azonban 50 százalékos hangerőn tisztán szól minden, a billentyűzet püfölése tompán, az egy szobával arrébb ülő kollégák beszélgetése már nem hallatszik.
[+]
A LinkBudsról általánosságban elmondható a kiegyensúlyozottság: alapértelmezett beállítások mellett nyílt, tágas a térérzet, a zárt fülhallgatókhoz szokott fülnek súlytalannak érződhetnek a mély hangok, ám ezt kellő mennyiségű basszussal próbálja ellensúlyozni a Sony, mellette pedig tiszta és részletes a kínált magas és középtartomány. A hangból a kialakítás miatt ugyanakkor hiányzik az a lendület és dinamika, amit az in-ear fülhallgatók tudnak kínálni, helyette sokkal természetesebben, nyitottan szóló végeredményt kapunk. A hangzásra rásegít a Sony saját fejlesztésű digitális hangjavító motorja (DSEE) a tömörített forrásból származó magas frekvenciájú hangok helyreállításával, a kapott eredményben nincs nincs digitális zaj. Van opció a 360 Reality Audio funkció bekapcsolására a társított applikációban, ez viszont megöli a természetes eredményt egy minimális, de folyamatos alapzajjal. Méretéhez képest jó hangzást biztosító fülhallgatóról van szó, hallgatása közben bele lehet feledkezni simán egy vonósegyüttessel közreműködésben készült koncertfelvételébe (Ex:Re with 12 Ensemble) egészen addig, amíg meg nem szólal mellettünk a telefonunk. A hangerő függvényében kihallatszódik, hogy épp mi megy a fülhallgatón, ám ezt átlagos távolságból nem fogják érzékelni a mellettünk ülők. Ha valaki a vállunkra hajtja a fejét, az már tompán, de hallgathatja velünk együtt a zenét, podcastet. Utóbbiak egyébként kifejezetten jól szólnak, főleg ha az EQ-t a beszédkiemelésre állítjuk.
[+]
A fülhallgató irányításához érintőfelületet keresnünk kár, a LinkBuds beépített giroszkóppal és gyorsulásmérővel van felszerelve, ezekkel az apró koppintás átveszi az érintés szerepét. A fülhallgatót vagy a Sony ajánlása szerint inkább a tragust kell kopogtatnunk fejünk oldalán, ahol fülünk és arcunk találkozik, az innen felvett rezgéseket a fülhallgató érzékeli és ezek alapján teljesíti a programozott parancsot. Egyszeri érintésre nem reagál a véletlenek elkerülése érdekében, két vagy három koppintáshoz rendelhetünk hozzá zenevezérlési és hívásbeállításokat: felvehetünk vagy lerakhatunk, elutasíthatunk vagy átirányíthatunk hívást, számok között léptethetünk, hangerőt variálhatunk, elindíthatjuk a Spotify-t, hangsegédet aktiválhatunk, vagy szüneteltethetünk és újraindíthatunk lejátszást. Utóbbi kettő mehet egyébként más módon is, a Google Asszisztens és az Amazon Alexa parancsszóra is aktiválható, a lejátszást pedig a fülhallgató automatikusan szünetelteti, amikor kivesszük és újraindítja, amikor a fülbe visszatesszük. Akaratlan parancsok azonban így is születnek: például a maszkom levétele közben azt hitte a füles, hogy léptetni akartam a zenét, de rendszeresen szünetre parancsolta az evés közben a laptopomon nézett videót, mert az állkapcsom rágó mozgásáról azt hitte, hogy tapogatom a fülemet.
Kapcsolat, összegzés
A kapcsolat stabil (RSSI: -66 dBm) és a késleltetés is hibahatáron belül van, nem csúszik a nézett tartalomtól a hang. Hangkiesést vagy szakadást én nem tapasztaltam sem telefonon, sem laptopon normál használattal, azonban amikor kimentem a konyhába, a jelforrástól durván hét méterre, már elkezdte dobálni a hangot a LinkBuds. Több eszközt is megjegyez a fülhallgató, akár tévéket is, de a PlayStationt nem, ráadásul ezek közötti gyors váltás és Bluetooth multipont támogatás nincsen.
[+]
Van viszont gyors párosítás Android és Windows 10 vagy 11 rendszereken, illetve látjuk a fülhallgatók töltöttségét is az értesítések között, iOS-en meg a vezérlőközpontot lehúzva. A szoftveres hátországot a Headphones applikáció biztosítja, ez nagyjából ugyanazt kínálja a LinkBuds esetében is, mint a többi támogatott Sony eszköznél. Látunk egy státuszt a fülhallgatók és a tok töltöttségéről, látjuk, hogy éppen milyen kodeken keresztül és mi a lejátszott média. SBC és a jobb minőségért AAC van, az aptX vagy az LDAC támogatása kimaradt, pedig a fülhallgatóba szerelt chip támogatná ezeket is. Én az AAC és DSEE kombót használtam inkább, ez adta a legjobb eredményt, a kapcsolat stabilitásával pedig így sem volt probléma tömegközlekedésen sem.
Gyors párosítás és a Sony Headphones alkalmazás első két oldala. [+]
A program második oldalán találjuk a hanggal kapcsolatos beállításokat. Itt aktiválhatjuk, hogy ha megszólalunk, automatikusan szüneteljen a lejátszás, ez még mondhatni, túlságosan érzékenyen is működött nálam, amikor elkezdtem dúdolni az épp hallgatott dallamot vagy épp köhögtem egyet, megállt a zene. Hangszínszabályzónk is van, több előre beállított, de igény szerint tovább variálható EQ-val (tiszta, vokál-, basszuskiemelés, stb.), és manuális beállításokkal, melyek közül kettő sajátot elmenthetünk az alapértelmezett opciók közé. Az app figyelmeztet, hogy a személyre szabott EQ, a DSEE, a hangfelismerő és a hangasszisztens egyidejű használatával a LinkBuds üzemideje eshet, én ezt nem tapasztaltam. Van lehetőség a korábban említett 360 fokos hangzás bekapcsolására, ehhez a telefon kameráján keresztül a fülünket is szkennelni kell. Alatta válthatunk a két támogatott kodek között és kapcsolhatjuk be a DSEE-t is.
Figyelmeztető ablak és a Sony Headphones alkalmazás harmadik és negyedik oldala. [+]
A harmadik oldalon az adaptív hangerőt, az automatikus szünetet és kikapcsolást állíthatjuk, illetve a hangasszisztens nyelvén is változtathatunk. Magyar nyelv nincsen, az appban sem, de a világnyelvek mindegyike megtalálható. A negyedik oldalra pedig a szolgáltatások kerültek, amit itt hozzáadunk a Headphones applikációhoz, azt automatikusan elindíthatjuk a fülhallgatóról is, telefon nélkül. Régiónkban egyelőre sok választási lehetőség nincsen, csak a Spotify a támogatott platform.
A csomagolás során nem használnak műanyagot, papírból van az apró doboz. [+]
Magyarországon 69 990 forintért kerül piacra a LinkBuds 2022 februárjában. Közvetlen konkurenciát nehéz találni (a csontvezető fülhallgatókat nem venném ide, mert azok nem ülnek a fülkagylóban), de talán a Huawei Freebuds 4, a Samsung Galaxy Buds Live és az Apple AirPods állnak legközelebb a LinkBudshoz nyitott kialakításuk mivoltából. A Freebuds 4-et és Buds Live-ot kényelemben és hangzásban, az AirPods fülhallgatót pedig hangban hagyja ott a Sony. A konkurenseket azonban könnyebb a mindennapok során kezelni, a hordozóik kialakítása jobb, az Apple fülesének száras kialakítása pedig továbbra is a beszélgetési hangminőség legjobbját hozza. A Sony új eszköze azoknak lehet jó választás, akik mindenáron hallani akarják környezetüket, szeretnék a TWS-ek nyújtotta funkciókat, de nem akarnak semmit a hallójáratukba dugni és ezért kompromisszumokat is képesek kötni. Gondolkodtam a tetszett plecsnin, ez végül a Bluetooth multipont hiányán bukott el. A LinkBuds ettől függetlenül egy jól felszerelt és érdekes koncepció, kíváncsi vagyok, milyen jövő áll előtte.
Virág Dani
