Bevezető
Nagyon úgy fest, hogy nem az okosórák durrantják be a kiegészítők piacát, hanem azok az apró - csuklóra, vagy máshova - szerelhető kütyük, amelyek kommunikálnak a telefonunkkal és naplózzák a tevékenységünket. Ezen a piacon ráadásul nem csak a nagyok (mint a Sony, a Samsung), hanem a sportos kiegészítőkkel régóta foglalkozó kicsik is simán labdába tudnak rúgni, a Polar, a Fitbit és a Jawbone csak kiragadott példák erre.
A technológia adott, a giroszenzor nem egy drága összetevő, sokkal több múlik azon, hogy ki és milyen szolgáltatásokkal tudja megörvendeztetni a felhasználókat, illetve ezt milyen áron teszi. A sportkiegészítők felől érkező gyártóknak a nagy kihívást az okostelefonos szoftver és kompatibilitás jelenti, a telefonos cégeknek pedig az, hogy olyan kiegészítőt gyártsanak, ami menő, precízen mér és persze el kell hitessék az aktívabb életet élők (vagy erre vágyók) felé, hogy ők is képesek olyan kütyüket lerakni az asztalra, amelyek megbízhatóak és elegendő infót adnak.
A Sony már a CES-en előrukkolt a Core nevű kis izével, ami olyan kis csöppnyi, hogy sokféle különböző kiegészítőben elférhet. Szó szerint kézenfekvő volt, hogy először a leginkább ismert és elterjedt kategóriában, a csuklópántban kerüljön felhasználásra, ebből lett a SmartBand, ami igazából egy filléres szíj, a Core pedig benne ül a közepében. De a Core jó lehet majd nyakba akasztva, övre csíptetve, adott esetben valami ruhába bevarrva, a lényeg ugyanis úgyis a maga az egység és a hozzá kapcsolt szolgáltatáscsomag. A SmartBand egyébként alapvetően gyártófüggetlen, azaz elviekben nem csak Sony telefonokkal működik, de azért ne vegyünk rá mérget, hogy mindennel működni fog, a Huawei P7-nél például csak félgőzzel ment a dolog, pedig a követelményeknek megfelelt: 4.4-es Android és 4.0-s Bluetooth szükséges.
A SmartBand a Speedshop jóvoltából került hozzánk, a Sony pedig küldött a kedvünkért egy Z2-t is, így állt össze a tesztcsomag, amivel már egy hete méregetem, hogy mikor és mit csinálok. A kütyü egyébként egyáltalán nem mondható irreálisan drágának, a 23 ezer forintos bruttó ár a mozgásérzékelős karperecek alsó sávját jelenti, ami persze azzal is jár, hogy néhány drágító extráról le kell mondanunk, nincs például kijelző a ketyerén.
Hirdetés
Doboz, kialakítás
Nem tűnik túl összetettnek a csomagolás, de bőven elég, amit nyújt. Mi fekete színű pánt(ok)at kaptunk, a Core pedig fehér színben pompázik. A csomagban két szíj is van, ezek gumiszerű anyagból készültek, felső részük recézett. Azért van két szíj, mert a Sony mindenképpen azt szerette volna, hogy a vékonyabb csuklójú emberek karján se álljon el a pánt túlfutó része, ezért van egy kisebb és egy nagyobb átmérőjű szíjunk. Nekem a kisebb pont elég volt maximálisra állítva (és a nagyobb is a minimálist választva), egy fémből készült kis Sony feliratú összezáró pöcök tartozik mindkettőhöz, ami egyetlen egyszer oldódott ki magától: amikor beleakadtam valami kis kiálló izébe.
A Core-t könnyű betenni a helyére, csak arra kell figyelni, hogy az az egyetlen gomb, ami az oldalán van, az oda kerüljön, ahová a szíj elvárja. A Core nagyon pici, kicsit íves, egyik végén microUSB bemenet várakozik, ha ezt tekintjük az aljának, akkor jobb oldalt van egyetlen gomb és három kicsi led, aminek segítségével alapvető információkat azért mutat nekünk a kütyü. Ráraktam egy mérlegre: összesen 5 grammot nyom. Az akkumulátorról nincs egzakt információnk, valami Li-Ion telep van benne, de a lényeg, hogy öt napig elvan a csuklónkon, persze minél többet rezeg, annál hamarabb merül. Ebből következik, hogy igen, a Core-ban van egy apró vibramotor is.
A gumis szíj és a Core is iszonyat könnyű, pici és vékony, abszolút nem zavaró fixen az egyik csuklónkon hordani, aludni is lehet benne. Sőt, ez utóbbi akár hasznos is lehet, mert a cucc képes időzített ébresztésre, azaz akkor kelt fel minket egy megadott időintervallumon belül, amikor azt érzékeli, hogy egyébként is sokat mocorgunk, tehát igyekszik nem a legmélyebb álmunkból felverni bennünket. Ez egyébként működik, nem tudom, hogy mennyire placebo, de tényleg egy fokkal jobban keltem a SmartBand rezgésére, mint általában, ráadásul a mellettem alvót sem ébreszti fel a masina.
A SmartBand bizonyos keretek között vízálló, az IP57-es minősítés azt jelzi, hogy tusolni simán lehet vele, de azért ne ússzuk át így a Balatont, az valószínűleg sok lenne neki. A csomagban nincs microUSB kábel, a Sony nyilván azt gondolta, hogy van a háztartásban ilyesmi, ráadásul a SmartBand (illetve a Core) semmit nem csinál akkor, ha számítógéphez kötjük, csak egykedvűen töltődik az akkumulátor (s ennek állapotát az oldalsó ledek jelzik). Töltés közben egyébként megszakad a Core és a telefon közötti kommunikáció.
Használatba vétel
Nagyon egyszerű elkezdeni a SmartBand használatát. Alapvetően kétféle módon ugorhatunk ennek neki, ha NFC-s a telefon, akkor a bekapcsolt SmartBandet csak oda kell érinteni a készülék hátához, elsőre rögtön a Play Áruházba röpít minket, ahonnan a Sony által fejlesztett Intelligens csatlakozás, vagy eredeti nevén Smart Connect letöltésére buzdít a készülék. Ha ez megvan, akkor a következő érintéssel már a letöltött app észleli a készüléket, újabb app érkezik a telefonra, aminek neve Smartband SWR10 (ez a ketyere hivatalos neve), ha ez is elindult, akkor még egy érintés és létrejön a Bluetooth kapcsolat. Nyilván ha nincs NFC a telefonban, akkor manuálisan letöltjük a programokat és így is simán felépül az összeköttetés.
Ha ez megvan, akkor már ott tartunk, hogy a telefonunkra érkező hívások és üzenetek megrezzentik a csuklónkat, máris van egy notifikációs karperecünk, ami már önmagában is hasznos. Bár különösebb információt nem közöl a motyó, de ettől a ponttól kezdve ő már méricskéli a tevékenységünket, csak éppen ezeket az adatokat még nem látjuk sehol. Öt napnyi információt tud tárolni, de mindjárt látni fogjuk, hogy ez az egész onnantól nyer értelmet, hogy feltelepítjük a Sony Lifelog alkalmazást, amin keresztül kinyerhetjük az összes statisztikai adatot a termékből.
Erről mindjárt lesz szó részletesen is, azonban egy kicsit szeretnék füstölögni is, a Core-hoz és az egész rendszerhez ugyanis nincs egyelőre semmiféle más kliens, csak az okostelefonos Lifelog. Hiába kell a használathoz létrehozni egy Sony Entertainment Network azonosítót, a statisztikánkat sem webes felületen, sem PC-s kliensen keresztül nem tudjuk megnézni, kizárólag a telefonunk segítségével férünk hozzá, s onnan sem tudjuk exportálni. Az viszont biztos, hogy valahol azért tárolódnak az eredmények, mert ha az ember egy másik okostelefonra telepíti az alkalmazást és belép a létrehozott profilja segítségével, akkor ott is látszódnak a korábbi statisztikai adatok.
Nyilván mindez csak szándék és idő kérdése, azt azonban látni kell, hogy ezeknek az aktivitásmérő kütyüknek egyik legfontosabb motiváló funkciójuk, hogy az eredményeinket meg tudjuk osztani mindenféle módon. Ez itt egyáltalán nincs meg, pedig bőven lenne rá lehetőség. Ugyanakkor viszont nagyon hasznos, hogy a SmartBand nem csak annyit tud(hat), hogy megrezzenti hívás esetén a csuklómat, hanem van még egy pár apróság (ezek megint külön kis alkalmazások), amelyek jól jönnek. Beállíthatjuk, hogy a zenelejátszót vezérelhessük úgy, hogy az oldalsó gomb megnyomása után rákoppintunk egyszer, kétszer, vagy háromszor a Core tetejére, ami előre-hátra léptet, illetve play/pause funkciót indukál. Van ugyanez kamerához is, kvázi önkioldóként működhet a csuklónkon levő kütyü, egy koppintás fotóz, két koppintás videóz. A harmadik lehetőség pedig a telefon megkeresése, két koppintással a közelben levő csatlakoztatott készüléket megcsörrenti. Fontos azonban, hogy egyszerre egyféle távirányítás működhet, nekünk kell a SmartBand appon belül megmondanunk, hogy a koppintgatás mit vezéreljen.
A Lifelog
A Lifelog app elég jópofa. A legfontosabb tudnivaló, hogy nem csak a SmartBand felől érkező adatokat dolgozza fel és jeleníti meg, hanem azt is naplózza, amit a telefonnal csinálunk, plusz még az időjárással is kalkulál. Érdemes beállítani már az elején, hogy milyen szinteket tűzünk ki magunk elé (elégett kalória, lépés, futás, alvás, ilyesmi), folyamatosan láthatjuk, hogy az egyes tételek kapcsán hol tartunk az adott napon. A felső sávban egy emberke látszik (ezek vagyunk mi), ez vagy csicsikál, vagy álldogál, vagy lépked, vagy fut, attól függően, hogy éppen mit csinálunk és arra is van lehetőségünk, hogy az egész napunkat visszanézzük.
Amikor valamit csinálunk (telefonálunk, játszunk, zenét hallgatunk, fotózunk, videót nézünk, böngészünk, könyvet olvasunk), akkor a tevékenységhez kapcsolódó ikon is megjelenik az idővonalon, ha nagy dózisban műveljük, akkor nagyobb kört rajzol a szoftver a tevékenység köré. Az egyes tevékenységekre rákattintva statisztikát láthatunk, ami óránként bontásban mutatja meg, hogy mikor és milyen intenzitású dolgot csináltunk, a “social” jellegű események (hívások, üzenetek, email, közösségi izék) külön bontásban is láthatók. Persze nem csak az adott nap, hanem a korábbi napok, hetek, hónapok és évek is listázhatók. Alvásnál például látszik, hogy éjszaka mennyire voltunk nyugodtak, ráadásul van térképes nézet is, ami mutatja, hogy merre bóklásztunk aznap (vagy hol aludtunk, ugye, néha ez sem mindegy...).
Ha esetleg néha futkorászunk is, akkor érdemes beállítani az átlagos lépéshosszunkat, mert ennek alapján mind a sétálás, mind a futás kapcsán távolságot is mér a kütyü, ami persze jóval pontatlanabb, mint a GPS-t használó trackerek eredménye. Egyébként is azt vettem észre, hogy ha nem folyamatosan fut az ember huzamosabban, akkor nem veszi aktív mozgásnak mondjuk a focizást (pedig a másik karomon csücsülő Polar erre képes), viszont jó 10%-kal több lépést írt fel a virtuális füzetembe, mint a finnek terméke.
Ha a Core oldalán levő gombot kétszer megnyomjuk, akkor egy “bookmark” jön létre, amihez rendelhetünk szöveget. A körülötte levő eseményeket ehhez rendezi a szoftver, tehát ha elmegyünk egy frankó étterembe és lefotózzuk a kaját, majd csinálunk egy bookmarkot, akkor a fénykép ehhez fog kapcsolódni. Ez is csak magunknak lényeges, mert még ez sem megosztható, pedig adná magát, hogy némi szöveges kommentár és GPS koordináta társaságában ez egy az egyben kommunikálható legyen bárhová. Fontos még, hogy az oldalsó gomb megnyomásával tudunk a nappali és az éjszakai mód között váltani, utóbbinál az alvásidőt számolja a kütyü és leveszi a telefonról jövő értesítések rezgését.
Összegzés. Bár az ötlet jó, de érződik, hogy még rengeteg fejlesztésre lenne szüksége ahhoz, hogy a SmartBand ne okozzon hiányérzetet. A Core-t már nem kell piszkálni, tényleg bírja öt napig (az app mutatja, hogy mennyi ideig nem kell még töltőt keresni), a médialejátszó és a fotózás vezérlése jó ötlet, a rezgős jelzés is nagyon hasznos. A Lifelog viszont még kissé zárt, túlságosan is azt igényli, hogy az okostelefonunkra hagyatkozzunk, miközben a SmartBand enélkül is mér mindent, jó lenne, ha ezt telefon nélkül is át lehetne tenni valami webes felületbe, a megosztási lehetőségekről nem is beszélve. Persze aranyos az animáló emberke, de még érződik, hogy ez a Sony első ilyen jellegű nekirugaszkodása, mérhetné a biciklizést is, jól jönne egy komolyabb futós app is domborzati viszonyokkal és a telefon GPS-ét használva, a napi célok teljesítését megünnepelhetné velünk együtt a telefon, ráadásul a 4.4-es Android és a 4.0-s Bluetooth követelménye elég sok készüléket kizár a körből, amivel meg próbáltuk, az nem működött (összetojta magát a Lifelog). Az árazás viszont nem túlzó, az intelligens ébresztés frankó, az 5 grammos Core 5 napos készenléti ideje kimondottan korrekt, az IP57-es védelem is ér egy plusz pontot. Komolyabb sportoláshoz nem ajánlott, de arra alkalmas, hogy adott esetben kimozdítsa az embert egy kis futásra csak azért, hogy meglegyen a napi szint (ami egyébként alapértelmezésként napi 1 óra, ami szerintem irreális egy átlagembertől). Mindent egybevetve a SmartBand nekem nem fog különösebben hiányozni a csuklómról, most úgy érzem, hogy nézzük meg, hogy mi lesz vele fél év múlva, jönnek-e hozzá komplexebb, vagy célzottabb appok, fejlesztések, mert hardveresen nincs panasz, ám egyelőre nagyon zárt ez a rendszer, nem beszélget semmivel és senkivel, hiába akar egy univerzális megoldássá válni. Egyelőre egy tetszett plecsnivel tudom jutalmazni a Sony erőfeszítéseit, lehet, hogy már ebben az állapotában is akadnak olyanok, akik számára elég ez a funkcionalitás, de én egy picit többet vártam.
 |
| Sony SmartBand |
Bog
A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
