Bevezető, csomagolás
Nem is tudom hol kezdjem... mostanában épp egy kisebbfajta pangás van a mobiltelefonos piacon, a Barcelonában bejelentett nagyágyúk legtöbbje még nem érkezett meg, amelyik viszont elérhető, azt már leteszteltük. Nem is különösebben lepődtem meg azon, mikor az XXL GSM tulajdonosa hívott, hogy vihetek egy Samsung Z105-öt. Mivel a készülékről sosem hallottam, biztos voltam benne, hogy egy újabb alsókategóriás tucattelefonról van szó, átvételkor tehát meg is lepődtem...
A Z105 ugyanis nem egy alsókategóriás tucattelefon, hanem egy négy éves 3G-s modell, mely formavilága az itthon is népszerű V200-ra emlékeztet. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy hogyan került az XXL-hez, a miértre főleg nem tudom a választ, de a mai szemmel kissé buta kinézetű, bumfordi eszközt kézbe véve elhatároztam, hogy erről írok valamit, még ha az nem is feltétlenül egy klasszikus teszt lesz. Főszerkesztőnk szerencsére nem állt a dolog útjába, bár finoman kifejezte, hogy sok értelmét nem látja a dolognak, de egy délutáni cikknek jó lesz. Előre leszögezném tehát, hogy nem fogok feleslegesen beletúrkálni a Z105 lelkébe, inkább mai szemmel, kicsit nosztalgiázva nézem meg azt a készüléket, melynek birtoklásáért 4 éve még lehet, hogy a fél karom odaadtam volna.
A tesztpéldány piros színű Vodafone-os dobozban érkezett, melyen ott díszelgett a Live! felirat is. Tartozékokban nem szűkölködik a gép, rögtön két akksi is jár hozzá, egy normál és egy megnövelt kapacitású. A töltés egyszerűsítése végett egy töltőbölcsőt is kapunk, ezek mellől nem felejtették ki a fülhallgatót, az adatkábelt, valamint a hálózati töltőt sem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
