Doboz, külső

Nem csak a tartalom, de a csomagolás is tekintélyes méretű, inkább emlékeztet egy monitor dobozára; még laptopnak is nagy, de legalábbis vastag lenne. Az egyszerű, fehér kartoncsomagolás bőröndfüles kialakítást kapott, anyagából és színéből következően pedig botrányosan koszolódik, ráadásul kissé sérülékenynek is tűnik a felület, szállítani tehát óvatosan és bebugyolálva érdemes. Aggodalomra azonban semmi ok, a belső polisztirol elemek tökéletesen védik a készüléket, ezen kívül más egyebet nem is találunk a pakkban, csak a három pines, földelt tápkábelt és a hozzá tartozó, kék kontroll-leddel szerelt, 19V 2,1 amperes tápegységet.

[+]

A készüléket kiemelve rögvest álló pozícióban találjuk, a támasztószerkezet ugyanis integráns részét képezi az egésznek, következésképpen nem távolítható el, így vagy monitor-formátumban tudjuk használni, vagy fekvő-támasztva. Síkba sehogy sem lehet kényszeríteni, mondjuk nem is valószínű, hogy erre igényünk merülne fel, ahogy a felfüggesztésre sem. A felső harmadban ívben megtörő, masszív műanyag hátlapot fém billenőzsanérok rögzítik, a cuccot alapvetően önsúlyát kihasználva a statika tartja stabilan, amire rásegít a hátsó egység belső felén, alul és felül elhelyezett két-két mágnesfelület. Szállítmányozni, vagy átpozícionálni a hátulján kialakított fogantyúval tudjuk, ami a támasztólap átbillenését eredményezi. A műveletnek körülbelül olyan hangja van, mintha éppen rommá törtük volna az egészet. Azon túlmenően, hogy pár másodpercig kissé instabilnak érződik, ijesztően nagyot csattan. Persze baja nem lesz, csak mi öregszünk alkalmanként néhány évet a sokktól. A fogásélek amúgy ergonomikusak, nem okoz különösebb kényelmetlenséget a 2,65 kilogrammos tömeg mozgatása.

[+]

A két színvariációban elérhető készülék egészen jól ellenáll a fogdosás nyomainak, legalábbis a nálunk lévő, szürke megoldás nem egy koszolódós fajta (leszámítva a kijelzőt, mert az pillanatok alatt visszataszítóan tud kinézni már néhány érintéstől is). A támlap recés textúráját csak a fém Samsung felirat, és ugye a fogantyú töri meg, egyébként néhány méterről megtévesztésig úgy néz ki hátulról, mint egy prémium minőségű reklámszatyor. Az érdemi készségek magán a tableten találhatóak, kivéve a bal élet, mert ott nincs semmi, felül is csak a bekapcsológomb, a hangerőszabályzók és a beszédmikrofon. Érdekes döntés volt ezeket – leszámítva a mikrofont, mert annak mindegy – a bal sarokba lokalizálni, jobbkezeseknek legalábbis nem kifejezetten előnyös. A jobb oldali domborulat ad helyet a tápcsatlakozónak, egy darab microUSB interfésznek és a 3,5 milliméteres jack csatlakozónak. A sztereó hangszórók egészen hátra kerültek, de az ívelésnek köszönhetően nyilván egyik állásban sem takarja őket a hátlap.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

Szemből nézve egyértelműen a kijelző dominál, ami a 451,8 x 275,8 x 11,9 milliméteres ház 74,9%-át teszi ki. A felső káván mindössze egy aprócska frontkamera és a fényérzékelő szenzor fedezhető fel, lent pedig a gyártó logója díszeleg. A döbbenetes méretű, 18,4 hüvelykes kijelző éppen eddig az értékig döbbenetes. Sem a TFT panel, sem a Full HD felbontáshoz társuló 120 ppi képpontsűrűség nem hangzik valami biztatóan, noha a helyzet korántsem siralmas. A fényerő egészen meggyőző, a színek élénkek, a kontraszt (szemből teljesen) rendben van, általában a felbontás sem érződik kevésnek. A tükröződés viszont jelentős, ami komolyan megnehezíti a kültéri láthatóságot. A kijelzőtechnológia ellenére a betekintési szögek is meglehetősen szélesek, noha sötétebb tartalomnál egyértelműen fakulnak a színek, a széleken pedig kifejezetten zavaró mértékű fényszivárgás rontja az összképet. Ez különösen filmnézésnél kellemetlen, márpedig jó eséllyel ez a fajta tevékenység fogja kitenni a felhasználás jelentős hányadát. A megjelenítés egyébként összességében nem mondható rossznak, viszont egy, már-már monitor jellegű eszköz esetében ennél azért nem tűnik túlzónak egy kicsit többet elvárni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!