Multimédia, kamera, összegzés

Az S3 Neo a nagy múltú elődhöz hasonlóan 8 megapixeles, autófókuszos hátlapi fényképezőt, valamint 1,9 megapixeles előlapi kamerát kapott. Arról nincs információnk, hogy a két készülék szenzorai megegyeznek-e. A hátlapi darab legfeljebb 3264 x 2448 pixeles felbontáson képes fotót rögzíteni, ami 4:3-as képarányt jelent. A maximális videoméret 1920 x 1080 pixel, vagyis Full HD, a képkockasebesség 30 fps. A kameraszoftver a TouchWizből megismert felületet örökölte. A keresőn baloldalt érhető el a galéria és beállítások menü, jobboldalon pedig az exponáló, videorögzítő és kameramód ikonok. Felül a vaku és három variálható kézi beállítási mód választható. A menüben az önkioldó, az expozíciókorrekció, az érzékenység, illetve a felbontások állíthatók. Emellett beállíthatók segédvonalak az egyszerű képkomponáláshoz, valamint ki- és bekapcsolható a GPS-koordináták rögzítése. Az automatikus mellett válaszható arcszépítő kameramód retusálási funkciókkal, sorozatfelvétel legjobb kép opciókkal, árnyalatgazdag, azaz HDR mód, valamint panoráma, sport, többelemes éjszakai és hangos kép üzemmód, amivel pár másodperces üzenet adható képeinkhez.

[+]

Manapság semmi meglepő nincs abban, ha egy mobiltelefon 13, 16, 20 vagy akár 41 megapixeles fotókat lő, az újabb generációs képalkotó egységek ugyanis sokat javítottak a mobilos fotózás minőségén. Az S3 Neo 8 megapixeles fényképezőjének mégsem kell szégyenkeznie. A nappali fotók dinamikája és színei rendben vannak, ahogy a vonalélesség és az expozíció is vállalható. Nem jellemező a fotókra képzaj, lencsehiba vagy szoftveres elmosás/élesítés, ahol pedig már szűkös lehet a dinamika, ott a HDR-mód tud vállalható megoldással szolgálni. Makrofotók 4-5 centiméteres közelségig készíthetők, és igen sok részlettel bírnak, a kézi élesítés pedig pontosan működik az ilyen fajta témák esetében is. Este már rosszabb a helyzet. Átlagos belső fényviszonyok mellett még kevés, sötétebb körülmények között viszont már jelentős a képzaj valamint a részletveszteség, amin az éjszakai mód bekapcsolása sem tud sokat javítani. A ledes villanó kb. 3 méterig képes minőségi, bár kissé kékes fényt biztosítani. A Full HD felbontású videofelvételek remek vonalélességgel bírnak, a képkockasebesség stabil, fókuszvesztés nem jellemző, talán a képdinamika lehetne egy kicsit nagyobb. A hangminőség rendben van. Nappali felvétel itt tekinthető meg.

Az S3 Neo kellemes zenelejátszót kapott, amelyhez kezdőképernyős, zárképernyős és értesítési paneles widget is jár. Kellemes extra, hogy fülhallgató csatlakoztatásakor az értesítési ablakban megjelenik egy alkalmazáslista, amivel a preferált multimédiás app gyorsan elindítható. Az alapfunkciókon túl a zenelejátszóhoz jár hangszínszabályozó is, ahol a stílusokon felül instrumentális és vokális, valamint magas- és mélyhang skálán tudunk finomítani. Jár továbbá egy sor hangeffekt, mélyhang-kiemelés, illetve kézi hangszínszabályozási lehetőség is. A lejátszó az összes általunk tesztelt fájlformátummal megbirkózott. Szemben az újabb csúcskategóriás Samsung készülékekkel, az S3 Neo FM-rádiót is kapott, amelynek az applikációja az első bekapcsolás után automatikusan rákeres az elérhető állomásokra. A rádió kihangosítható, ám a fülhallgatónak mindig csatlakoztatva kell lennie, hiszen az szolgál antennaként.

A videolejátszó is a jobbik fajtából való. Kezeli a feliratokat, lejátssza a DivX és AC3 tartalmakon kívül a legtöbb ismert kódolást és formátumot, a képarány és a fényerő állítható, valamint jár ablakos lejátszási mód is. A hardvernek nem okoz gondot a Full HD tartalmak lejátszása sem. Ami a hátlapi hangszóró minőségét illeti, két problémánk is adódott vele: egyfelől csak közepes hangerővel képes megszólalni, másfelől a maximum felé már erősen recsegnek a tartalmak, főleg az instrumentális hangok torzulnak. A gyári headset viszont egész szépen szól, az agybadugós szerkezethez ráadásul több gumiharang is jár, hogy ki-ki megtalálja a füle számára legkényelmesebb zenehallgatási módot. A vájtfülűek persze nyilván saját fejhallgatóval fognak zenét hallgatni.

[+]

Ahogy tesztünk elején jeleztük, fura készüléknek tartjuk a Galaxy S3 Neót, amely a két évvel ezelőtt samsungos csúcskészülék formatervét örökölte meg, ám a jelenlegi középkategóriával száll versenyre. Az S3 újjáélesztésének kevésbé a koreai gyártó ötlethiánya, sokkal inkább a sikertermék nevének vonzereje lehet az oka. Az S3-ra ugyanis még ma is sokan tekintenek vissza pozitív érzelmekkel, és talán akad olyan is, aki annak idején nem engedhette meg magának a készüléket, most viszont S3 Neo néven megkaparinthat egy ilyen lekerekített formatervű eszközt. Maga a készülék rendben is van, a Snapdragon 400 decens chipet, a szoftveres sebesség rendben van, jó a kijelző és a kamera, valamint kellemes extra a másfél gigabájt rendszermemória, a kétablakos mód és a többi touchwizes extra. A másik oldalon a gyenge hátlapi hangszóró, a közepes hanghívási minőség, illetve és a 4G modem hiánya sorolható föl. Az utóbbi a 80 ezer forintos kártyafüggetlen kezdőár mellett elég komoly hiányosság, a riválisok közül ugyanis az LG G2 Mini és az L90 is rendelkezik 4G-s változattal, de támogatja az LTE-t az olcsóbban megvásárolható Huawei Ascend 630 és a Motorola Moto G is. Ráadásul maga a 2012-es Galaxy S3 is kedvezőbb áron kapható abban a néhány GSM boltban, ahol még forgalmazzák, úgyhogy egyelőre, amíg az S3 Neo ára nem esik lejjebb, csak egy Tetszett plecsnit tudunk adni. Azonban aki a középkategóriában keres készüléket, és tetszenek neki Super AMOLED megjelenítő élénk színei, már most meggyőzheti őt a Samsung nosztalgiakészüléke.

Samsung Galaxy S3 Neo

Bone123

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!